Kingsbridge, egy angliai kisváros polgárai nem győzték kivárni, amíg szolgáltatójuk mindenkihez bevezeti a szélessávú internetet. Olyan akcióba kezdtek, amely úttörő technológiát használ a gyors webes kapcsolat biztosítására: decentralizált, vezeték nélküli hálózatot építettek ki, amely egyetlen szélessávú kapcsolat felhasználásával bárki számára elérhetővé teszi a világhálót.
A közösségi internetkapcsolat azonban csak egy lehetőség az úgynevezett mesh hálózatok alkalmazásaiból. A háló szemeit jelentő mesh szó ennél az új technológiánál arra utal, hogy a hálózat résztvevői nem passzív szereplői az információáramlásnak, hanem maguk is információtovábbító egységekként működnek. Így – szemben az eddigi megoldásokkal, ahol egy központi adó – bázisállomás – biztosította a kapcsolatot akár két szomszédos gép között is – a noteszgépek, vagy akár a mobiltelefonok egymástól kapnák meg az információkat. Ez tulajdonképpen a vezetékes internet alapelve – vezeték nélküli eszközökkel megvalósítva.
Mivel a Pentagon kutatóitól származik a technológia, nem meglepetés, hogy eddig elsősorban katonai, illetve rendvédelmi szervek számára hoztak létre ilyen megoldásokat. Az eljárást alkalmazó rádiók kritikus helyzetekben is megbízható teljesítményt nyújtanak: mivel az információ számos vonalon „utazhat”, az egyes készülékek meghibásodása nem bénítja meg a hálózatot, s jóval kisebb annak a veszélye, hogy a túlterhelés problémákat okoz.
A mesh hálózatok további előnye a gyors információátvitel: az ilyen hálózatok több megabyte információt is képesek továbbítani bármelyik irányban; ez jóval meghaladja az eddigi mobil megoldások teljesítményét. Emellett – a sajátos rendszernek köszönhetően – akkor is képesek magas sebességet biztosítani, ha több felhasználó csatlakozik egy időben a hálózatra. A mesh hálózatok nem igényelnek előzetes infrastruktúrát sem: a vezeték nélküli kapcsolatra képes gépek egy szoftver segítségével már létrehozhatnak egy ilyen networköt.
Antal Lajos, a KPMG menedzsere azonban figyelmeztet: a mesh hálózatok sem tökéletesek, mivel jórészt a Wi-Fi szabványra épülnek, s ezeknél a megoldásoknál is felmerülnek a vezeték nélküli hálózatokkal kapcsolatban már ismert biztonsági problémák (Figyelő, 2004/3. szám). „Teljesen nyílt hálózatokról van szó, adatbiztonsági szempontból ennek megfelelően kell kezelni őket – mondja Antal – ezért az alkalmazások szintjén célszerű biztonsági megoldásokat megvalósítani.”
A technológia üzleti hasznosítására példa lehet egy olyan cég, amely nagy alapterülettel rendelkezik: ekkor ugyanis a KPMG menedzsere szerint megfontolható egy mesh hálózat létrehozása. A jövő azonban még nem látható előre. „Akárcsak az internet esetében, nehéz megjósolni, hogy a technológia segítségével milyen alkalmazások valósulnak majd meg, de érdekes lehet a hálózati hangátvitel, a VoIP mesh hálózaton keresztül. Ez akár az ingyenes mobilkommunikáció kezdetét is jelenthetné” – latolgatja a jövő esélyeit Antal. Persze a mobilszolgáltatók is kezdeményezhetnék az olcsóbb mesh hálózatok kialakulását – ilyenkor az ügyfelek előzetes hozzájárulásukkal „dobnák be telefonjaikat a közösbe”, esetleg kedvezményes tarifákért cserébe.
Az új technológia elterjedését nagyban elősegítheti, hogy – többek között az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) jóváhagyásával és az Intel valamint a Cisco részvételével – megalakult egy csoport, amely a mesh alkalmazások szabványát hivatott létrehozni. A jelenleg kínált megoldások ugyanis nem feltétlenül kompatibilisek egymással: a közös előírások kidolgozása azonban megoldhatja ezt a problémát.
