Fontos adatok

Straub Elek, a Matáv elnök-vezérigazgatója szerint, a legkecsegtetőbb jövőt a nagy sávszélességű szolgáltatások jelentik.

Timo Kuusela, a Stockholm melletti Sollentuna lakója vaskos összegért, átszámolva több mint 400 ezer forintért csatlakoztatta házát a helyi távközlési hálózatra. Igaz, rögtön vissza is kapta az összeg egynegyedét, hiszen a svéd állam így támogatja azt, ha valaki optikai üvegszálat vezet be a lakásába. A családi befektetés három év alatt térül meg. Az üvegszál ugyanis – mai fogalmaink szerint – korlátlan adatátviteli lehetőségeket rejt. Ezen az egy összeköttetésen keresztül lehet internetezni, digitálisan telefonálni és tévézni, összességében feleannyi havidíjért, mintha külön-külön fizetnének elő az említett szolgáltatásokra. Kuuseláék az internetet átlagosan másodpercenkénti 40 megabites sebességgel böngészik – ráadásul az üvegszál akár ennek a többszörösére is képes -, vagyis legalább hetvenszer gyorsabb, mint a ma nagy sávszélességűnek számító ADSL telefonvonalak legnagyobb kereskedelmi forgalomban lévő kapacitása. Hozzáférnek egy központi filmarchívumhoz is, ahonnan digitális formában érkező filmeket nézhetnek, és azokat tetszés szerint „tekerhetik” előre-hátra, anélkül, hogy DVD lejátszójuk lenne. A svéd példa ma még futurisztikus, de jól jelzi, hogy a távközlési cégeknek miért kell az adatjellegű szolgáltatások irányába mozdulniuk.

MÁS HANGSÚLYOK. Hosszabb távon a magyar piaci szereplők is hasonló szolgáltatásokban gondolkodnak. „A legkecsegtetőbb jövőt a nagy sávszélességű szolgáltatások jelentik” – erősíti meg Straub Elek, a Matáv Rt. elnök-vezérigazgatója. A hazai piac legnagyobb szereplőjének üzletpolitikájában és bevételi szerkezetében – a nemzetközi trendeknek megfelelően – hangsúlyeltolódások figyelhetők meg. A 2003-as bevétel üzletágankénti bontásából (lásd az ábrát) jól látszik, hogy a belföldi beszédszolgáltatásokból és a nemzetközi beszédforgalomból származó összeg csökken. Ráadásul a versenyt éppen ezekben a szegmensekben élezi tovább a szolgáltatását ezen a héten elindító Tele2. A korábbi, gyorsabb ütemű növekedés visszaszerzéséhez új csatornákra van szükség. A 100 százalékos tulajdonban lévő Westel képviselte mobiltelefonálás még annak ellenére szépen hoz a konyhára, hogy ez a szegmens telítődött. A macedóniai befektetés, vagyis a MakTel eredménye már számottevő, de növekedési üteme egyelőre kisebb. Leggyorsabb ütemben az adatátvitelből befolyó összeg nő, ezzel viszont az a baj, hogy egyelőre viszonylag csekély mértéket képvisel az összbevételen belül. A Matáv idei tetemes osztalék-kifizetési szándéka mögött pedig egyértelműen az húzódik meg, hogy nem látszik olyan jelentősebb befektetési lehetőség, amely lendítene hosszabb távon a csoport növekedésén.

„A vezetékes üzletágban az ügyfélszám megtartása, kismértékű növelése a cél” – hangsúlyozza Straub Elek. A legfrissebb – országos, nem csak a Matávra vonatkozó – adatok szerint februárban 1050-nel tovább csökkent a vezetékes fővonalak száma, igaz, az elmúlt néhány év zuhanásán már túl van a telefonpiac, hiszen az utóbbi 12 hónap alatt a 100 lakosra jutó vonalak arányának csökkenése már nem érte el a fél százalékpontot. A 36 százalék alatt megállni látszó vezetékes vonal-elterjedtség az 55 százalékos nyugat-európai átlaghoz képest alacsony, és elsősorban a piac eltérő fejlődésére vezethető vissza. Magyarországon a mobiltelefonok gyors sikere „elnyomta” az akkoriban modernizálódó vezetékes infra-
struktúra kihasználhatóságát, sokan már eleve a mobilt tartják a beszélgetés eszközének. „Magyarországon az összes beszélgetési idő több mint 40 százaléka a mobilcégeké, Németországban ez az arány mindössze 13 százalék” – fakadt ki nemrég Ian McKenzie, a több magyar körzetben szolgáltató Invitel Rt. elnök-vezérigazgatója. A menedzser problémája érthető, hiszen társaságának nincs mobil üzletága, amely ellensúlyozhatná a kiesést – a cég szerint a piac jelenlegi szabályozása csak ront a helyzeten – így viszont a magyar vezetékes szektorba befektetett pénzek megtérülése is veszélyben van.

Az adatszolgáltatások irányába való elmozdulást leglátványosabban az ADSL, vagyis a hagyományos telefonvonalon keresztül nyújtott, nagysebességű internetszolgáltatás rohamos terjedése jelzi. A boomot a 2002-es karácsonyi akciók indították el, majd 2003-ban 100 ezer fölé emelkedett az előfizetők száma, a Matáv pedig még az idén duplázni szeretne.

ERŐLTETETT MENET. A fejlesztések gyors ütemben folynak máshol is, a monori körzet – UPC-hez tartozó – telefoncége néhány napon belül a háztartások 99 százalékában már elérhetővé teszi az ADSL- technológiát, az Invitel pedig az év végére tervez 90 százalékos lefedettséget. A Matáv jelenleg két éven belül ígéri azt, hogy területén gyakorlatilag bárhol tudja nyújtani a szolgáltatást, Straub Elek szerint ez gyors kiépítés, „hiszen a mobilcégek is körülbelül négy év alatt érték el az országos lefedettséget”. Ahhoz, hogy egy hagyományos telefonvezetéken – rézdróton – a nagy sávszélességet biztosítani lehessen, elsősorban a szolgáltató hardverparkját kell fejleszteni, speciális berendezést kell telepíteni a lakoshoz legközelebb eső központban. A hardver ára miatt sokáig nem érte meg kistelepüléseken fejleszteni, mert a szerény kereslet miatt a befektetés megtérülése túl hosszú volt. Az Ericsson azonban nemrég piacra dobott egy terméket, amely a szolgáltatóknak vonalanként mintegy 25 ezer forintos beruházással már lehetővé teszi az ADSL nyújtását, ráadásul a legkisebb hardvernek csak tíz csatlakozási pontja van. Ez azt jelenti, hogy ha egy faluban csak néhány háztartásban igénylik az internetet, azt az ADSL ma megszokott, nettó 8 ezer forintos havidíját és az általában egy-két évre kért hűségnyilatkozatokat figyelembe véve még a járulékos költségek mellett is gazdaságosan elérhetővé lehet tenni. Jóllehet a hazai telefoncégek közül a Matáv nem rendelt ilyen hardvert, az országos fejlesztésnél azonban várhatóan szintén a svéd gyártóhoz fordul majd.

TAKTIKÁK. Az ADSL ajánlatokat böngészve az előfizetők azt látják, hogy erős verseny van a cégek között. Ez azonban csak kiskereskedelmi szinten igaz, az ügyfelekért versengő társaságok kivétel nélkül ugyanazt a nagykereskedelmi terméket adják tovább. Ilyen „nagyker” ADSL csak az adott terület helyi telefonszolgáltatóinál létezik – amely cég az ország 85 százalékán a Matáv. A Figyelő információi szerint egy havi nettó 8 ezer forint körüli előfizetésen a kiskereskedelmi szolgáltató körülbelül 400 forintot keres, ami annyira kevés, hogy alig tud eltartani egy olyan társaságot, amely például csak ezzel foglalkozik. Ezek a cégek hamarosan komoly gazdasági problémákkal szembesülhetnek. Mivel nagykereskedelmi szinten nincs verseny, érthető, hogy az árak már jó ideje alig csökkennek. Ahhoz, hogy egy telefoncég tulajdonában lévő hálózaton más társaság is nagykereskedelmi szolgáltatásokat nyújtson, ki kell bérelnie az adott vonalszakaszokat, majd a saját hardvereit kell elhelyeznie a kapcsolóközpontokban. Az indokolatlanul magas vonalbérleti díjakkal való – lényegében versenykorlátozó – magatartás ellen a szabályozás úgy védekezik, hogy előre rögzíti a maximálisan elkérhető összegeket. Ezek meghatározásához a hatóság az érintett telefoncégektől bekéri a kapcsolódó költségek igazolását, s ezek alapján a bérleti díjat úgy határozza meg, hogy indokolatlan nyereséget ne tartalmazzon. A magyarországi versenyt így nem is ez az elem korlátozza, már csak azért sem, mivel a díjak májustól várhatóan tovább csökkennek, és lesüllyednek az uniós átlaghoz. A versenytársaknak a hardverek betelepítéséért azonban olyan sokat kellene fizetniük, ami már gazdaságtalanná teszi az üzletet – a hardverek elhelyezésének egyszeri és havi díjai ugyanis szabadárasak. „A Matáv betartja a hatóság által elfogadott szabályokat, a versenytársak nem látnak fantáziát a nagykereskedelmi versenyben” – mondja Straub Elek, hozzátéve, hogy semmi sem tiltja új hálózatok építését annak, akinek a jelenlegiek bérlése nem éri meg.

„Reméljük, hogy májustól a betelepülés járulékos költségei is bekerülnek a szabályozásba” – ad hangot az alternatív cégek törekvéseinek Szathmári Géza, a GTS-Datanet Kft. vezérigazgatója. Arra egyébként nem érdemes számítani, hogy a májustól életbe lépő új szabályozói lépéseknek köszönhetően az ADSL díjak csökkenni fognak. Az viszont valószínű, hogy a néhány hónappal ezelőtti gyakorlatot követve ugyanazért a pénzért egyre nagyobb sávszélességet fognak kínálni a cégek. A Figyelő úgy tudja, lényegében nincs technikai akadálya, hogy a Matáv a mai, másodpercenként 512 kilobites ADSL-kapacitás többszörösét nyújtsa. A társaság ezt tervezi is, de úgy, hogy a legnagyobb sávszélességű csomagoknál bizonyos havi adatamennyiség letöltése után emelt árat fog alkalmazni.