Tovább apadt a nyilvános alapokban kezelt vagyon az idei év első negyedében. A nettó eszközérték jóval 800 milliárd forint alá süllyedt, ami közel 100 milliárd forinttal alacsonyabb a december 31-i összértéknél, és több mint 300 milliárd forinttal marad el az egy évvel korábbitól.
Szembeötlő ugyanakkor, hogy a különböző alapok közül egyedül a legnagyobb súlyt képviselő kötvényalapok vagyona csökkent – három hónap alatt mintegy 137 milliárd forinttal esett vissza a nettó eszközérték. A kötvényalapokba vetett bizalom egyébként nem az elmúlt három hónapban ingott meg először, a befektetők ezt megelőzően a tavalyi számottevő hozamemelkedés során fordultak el tömeges méretekben e befektetési eszköztől. Az összképen ugyanakkor javított valamelyest, hogy a pénzpiaci alapok népszerűsége az első negyedévben ismét növekedett: ide közel 20 milliárd forint friss pénz áramlott. A nemzetközi részvényalapok iránt is élénk érdeklődés mutatkozott (a korábban dinamikusan növekvő ingatlanalapokba viszont szinte alig áramlott új pénz).
A vagyonkezelés hatékonyságáról kiállítható bizonyítvány nem okozhat nagy meglepetéseket. A hazai részvényalapok például 12,4 százalékos teljesítményt értek el, amivel elsők lettek a különböző alaptípusok versenyében. Ezeket tetemes lemaradással – 4,1 százalékos teljesítménnyel – követik a vegyes alapok, majd az ingatlanalapok és a pénzpiaci alapok jönnek a sorban 2,6-2,6 százalékkal, a sereghajtók pedig 2,4 százalékkal a kötvényalapok. A nemzetközi alapok negatív teljesítményt értek el, aminek hátterében döntően a forint erősödése állt. Nemzeti valutánk ugyanis az első három hónapban több mint 5 százalékkal értékelődött fel az euróval szemben, s 2,1 százalékkal a dollárhoz képest.
A szakemberek a jövőt illetően abban bíznak, hogy a tőke- és pénzpiacon mutatkozó kedvező jelek hamarosan a befektetési alapok piacára is élénkülést hoznak, hiszen a BUX index az első negyedévben 17,2 százalékkal, a – Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége által kifejlesztett – RAX index pedig 12,7 százalékkal emelkedett, és valamennyi állampapír hozamindexe is pozitív irányba mozdult el az első három hónapban. A nem forinteszközöket vásárló, illetve nem forintban jegyzett alapok hozamai is döntően a forint erősödése miatt alakultak kedvezőtlenül.
