Bár a tőzsdei mozgások a legtöbb esetben visszatükrözik a fundamentális trendeket, az árfolyamok alakulásában fontos szerepet kapnak az emberi tényezők. Ezek klasszikus példái közé tartozik a csordaszellem és a kimaradásérzet.
CSORDASZELLEM. Azt a befektetői magatartást jelöli, amikor a piac szereplői tömegesen egy véleményen állva alakítják ki álláspontjukat és hozzák meg döntéseiket. A nagy piaci játékosoknál ez éppúgy megfigyelhető, mint a kisbefektetők körében: a befektetésialap-kezelők sok esetben téves stratégiát másolva döntenek, de mivel a többiek is ezt teszik, jelentős mértékben nem maradnak el az átlagteljesítménytől. Emiatt a piacon sokszor alakulhatnak ki téveszmék.
KIMARADÁSÉRZET. E csordaszellemhez hasonló jelenség az takarja, amikor azért hozunk meg egy befektetési döntést, mert félünk attól, hogy kimaradunk valami pozitívból, amiből a többiek részesülnek. Ilyenkor pusztán azért veszünk, mert félünk a potenciálisan elmaradó hasznunk negatív pszichológiai hatásaitól.
HATÁSOK. A csordaszellem és a kimaradásérzet az egyik bázisa látványos piaci ralik és sokszor a buborékok kialakulásának, de ugyanez a hatás érvényesülhet a nagy lejtmenetek idején is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
