Mérőfej. Hamarabb jelez.
Nem is gondolnánk, hogy a vasúti sínek is összefüggésben lehetnek a nanotechnológiával. „A nagyenergiájú mechanikai igénybevétel miatt a vasúti sín felületén nanokristályos réteg képződik, amely a vonatok speciális futási tulajdonsága miatt szakaszosan alakul ki” – avat be a vonatpályák speciális tulajdonságaiba Beke Dezső, a Debreceni Egyetem szilárdtest fizika tanszékének vezetője. A kopás periódus hossza jellemzően 8-12 centiméter, s mélysége szélsőséges esetben elérheti a néhány tized milliméteres értéket is. Emiatt a pálya és a szerelvények egyaránt károsodhatnak, a szerelvények zajszintje is szignifikánsan megnőhet – különösen a nagysebességű pályákon.
A vasúttársaságok évente komoly összegeket fordítanak a kopás diagnosztizálására és szükség esetén ennek köszörüléssel való megszüntetésére. Ehhez kézi műszerek és speciális mérővonatra szerelt berendezések állnak rendelkezésre.
A köszörülés időigényes és rendkívül drága, emiatt a kopás lehető legkorábbi felismerése nagyon fontos, hiszen korai stádiumban a csiszolás során csak jóval kisebb anyagmennyiséget kell eltávolítani.
Az irányító berendezés. Vezérel és adatot gyűjt.
Korai szakaszban lévő (néhány század milliméter amplitúdójú) kopás felismerése geometria mérés segítségével nagyon nehéz. A Metalelektro Kft. és a tanszék közös kutatásainak eredményeként elkészült egy eszköz és egy szabadalom, ami a hullámos kopást mágneses méréssel vizsgálja. Ezzel a kiváltó ok – a nanokristályos réteg – kialakulását követhetjük nyomon, ami azt jelenti, hogy a kopást már azelőtt felfedhetjük, mielőtt a geometriai mérésekkel érzékelhető szintet érne el. Az ekkor megelőző jelleggel végzett síncsiszolás minden korábbinál gazdaságosabban végezhető.
