 |
| Többfalu szén nanocső elkeskenyedő vége. Egyatomnyi széncsíkok. |
A nanotechnológiai mérettartomány – Biró P. László, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA) nanotechnológia főosztályának vezetője elmondása szerint – két oldalról közelíthető meg. Egyrészt a köznapi méretek világa felől, amikor egyre kisebb szerkezeteket faraghatunk ki egyre pontosabban a tömbös anyagból (ez az a klasszikus út, amelyen az első kőszerszámok pattintása óta haladunk), illetve az atomok és molekulák felől elindulva, rábírva azokat a természeti törvényeket felhasználásával arra, hogy szükségleteink szerint kapcsolódjanak össze. Az intézettől nem áll távol egyik megközelítés sem.
 |
| Szén nanocső modellje. Kivételes tulajdonságok. |
A ” kifaragást” segíti az MTA MFA kutatói és a Technoorg Linda Kft. által közösen kifejlesztett kisenergiájú ionágyú, amely a lehető legfinomabb „csiszolóporból”, elektromosan töltött – és ezáltal elektromosan és mágnesesen „terelhető” – atomokból (azaz ionokból) álló sugárral bombázza a megmunkálandó felületet, hogy azt valóban atomi simaságúvá tegye. Ennek alkalmazásai egyelőre inkább tudományosak, mint ipariak, viszont nagyon sok iparilag fontos minta csakis ezzel a módszerrel állítható elő megfelelő minőségben. Az ionágyú keresett termék: a gyártó Technoorg Linda Kft. a világ számos országába exportálja a különlegesen kis energiájú ionokkal üzemelő felületmegmunkáló berendezését.
Az „összerakó” megközelítésre pedig jó példa az intézetben folyó kutatás a szén nanocsövek előállítására. „A nanocsöveket kivételes mechanikai és elektromos tulajdonságaik számos területen teszik alkalmazhatóvá a kompozit anyagoktól az űrtechnikán át a lassan mindennapossá váló síkképernyőkig” – sorolja a lehetséges felhasználási területeket Biró.
