Gazdaság

Az ütközet lélektana

Volt sakkvilágbajnok és üzletember beszélget az ütközetről. Párhuzamot vonnak sakkjátszma és üzleti tárgyalás között. Egyetértenek abban, hogy ütközet egyik is, másik is, és egyik esetben sem elég tájékozottnak s felkészültnek lenni, jól kidolgozni stratégiát és taktikát. Mindezen túl az ellenfél lelki habitusát is szükséges ismerni, hozzá alkalmazkodni.


Az ütközet lélektana 1

Karpov, a nemzetközi nagymester és Phelizon, az üzletember beszélgető partnere, a dialógust irányító s lejegyző Bachar Kouatly maga is sakkozó, nemzetközi nagymester, egy szakfolyóirat szerkesztője.

Karpov 1970-től nemzetközi nagymester, 1975-ben lett először világbajnok. Tíz évig volt egyhuzamban az övé a cím, majd 1993-ban hat évre visszaszerezte. Kétszáz nemzetközi tornát nyert meg. Egyik könyvében sakkozni tanít (1993), másikban legszebb győztes játszmáit elemzi (1996).

Jean-Francois Phelizon az egyik legrangosabb francia kereskedelmi főiskolán végzett (HEC – Hautes Études Commerciales), közgazdaságból doktorált. A Saint-Gobain igazgatóhelyettese. Jó évtizeden át volt az 1655-ben alapított cég pénzügyi vezetője, e minőségében adásvételi tárgyalások sorát folytatta. Társszerkesztője a párizsi gazdasági kiadó stratégiai sorozatának, amelyben ez a párbeszéd formájú esszé is megjelent. Tanulmányíróként kivált stratégiai kérdésekkel foglalkozott. A legendás kínai hadtudományi műről, az időszámítás előtti IV. században született Szun-céről írt könyvét Kínában is kiadták.

A hadvezetés törvényeinek kínai klasszikusa bővelkedik pszichológiai utalásokban. Például (Tőkei Ferenc fordításában): „A legyőzhetetlenség rajtunk múlik, de a legyőzhetőség az ellenségen. Ezért van, hogy aki igazán ért a harchoz, az legyőzhetetlenné tudja tenni önmagát, de nem képes elérni, hogy az ellenség mindig legyőzhető legyen.” „Általában annak, aki már a csata előtt a templomban biztosra veszi győzelmét, több lehetősége van a sikerre, annak pedig, aki már a csata előtt a templomban is azt fontolgatja, hogy nem fog győzelmet aratni, kevés lehetősége van a sikerre. Több számítás: győzelem, kevesebb számítás: nem-győzelem.” Ilyen és hasonló elmélkedések miatt ajánlják kommunikációtudományi, s azon belül stratégiai stúdiumokhoz kötelező olvasmányul a Szun-cét. Karpovval beszélgetve Phelizon gyakran hivatkozik rá.

Mindketten jelzik viszont, hogy sakkban is, üzletben is nem ellenségek, hanem ellenfelek állnak egymással szemben. Az üzleti életben megverekszünk – mondja Phelizon -, de nem viselünk háborút. „Egy tárgyalás nem ér célba mindaddig, amíg egyetértésre nem jutunk a másik féllel.” Játszma a tárgyalás, ekként inkább hasonlít a sakkhoz, mint a hadviseléshez, s ahhoz foghatóan szabályok sorából épül fel.

Paraméterek 

Anatoli Karpov-Jean-Francois Phelizon: Psychologie de la bataille. Propos recueillis par Bachar Kouatly • Economica, Párizs  

A sakk – fejtegeti Karpov – nem modell értékű a katona, az üzletember vagy a politikus számára. Ugyanis a szembenálló felek kiinduló helyzete azonos, győzelmi esélyük szintén. Tudásuk, találékonyságuk fog dönteni. A való életben szerfölött ritka a kiinduló helyzet tökéletes egyensúlya. A sakkozás lélektana azonban kínál támpontokat mind az üzletembernek, mind a tábornoknak, politikusnak. Egyrészt azért, mert a lépésvariációk száma annyira magas, hogy még oly nagy teljesítményű számítógép sem kalkulálhat valamennyivel. „Művészet, tudomány és sport a sakk.” A valóságban hasonlóképp végtelenek a kombinációs lehetőségek, s nincs két teljesen azonos helyzet (kivéve tehát a bábukét a megnyitás előtt). Támpontokat kínál a sakk még azért is, mert a szereplő személyek, akárcsak valamely üzleti megbeszélés során, bizonytalanok a jövőt, a „játszma” kimenetelét illetően. Aki győzelemre áll, hirtelen oly magabiztos lehet, hogy emiatt lankad figyelme, s veszít. Phelizon észrevétele: ütközetet nyerni, tárgyalást folytatni nem lehet anélkül, hogy először is ne tennénk meg mindent az ellenfél megértése érdekében. l

Ajánlott videó

Olvasói sztorik