A cégalapító M. S. Nadkarnival közösen írt könyvét ismertette a tanácskozás résztvevőinek. A könyv címe: „Az örömteli szervezet – Szervezeti egészség, betegség, öröm és a vezetés”.
Mint azt előadásában Lövey Imre kifejtette, azok a szervezetek, ahol a konfliktusokat a legjobban kezelik, s a dolgozók a legjobban érzik magukat, ahol nagy figyelmet fordítanak a termékek és szolgáltatások minőségére, illetve a költséghatékonyságra is ügyelnek – nos, ezek szervezetek lesznek hosszútávon a legsikeresebbek.
Természetesen konfliktusok mindenütt vannak, de ezeket megfelelően kell kezelni, rendezni, nem szabad kiélezni, mert a szervezet működőképességét veszélyeztetik – vélekedik Lövey Imre. Ha mindez jól sikerül, akkor elégedett dolgozók szolgálják ki az ügyfeleket, akik szintén elégedettek lehetnek, s mindez a vállalat profitabilitásán is meglátszik majd, vagyis végső soron a tulajdonosok sem panaszkodhatnak majd. A dolgozók esetében egyébként a szervezethez való kötődést kell elérni, a vevők esetében az elégedettség a legfőbb kritérium, a gazdasági szükségleteknél pedig a minimális entrópia, vagyis a lehető legkevesebb szétforgácsolódó erőfeszítés a legfőbb cél.
Hogyan lehet ezt az entrópiát befolyásolni? Először is széleskörű informáltságra van szükség, érzékelni és alkalmazkodni kell a szervezeten belül és kívül is. Az információkat és a felelősséget is meg kell osztaniuk a vezetőknek, a munkatársaknak pedig megfelelő jogköröket, felhatalmazásokat kell adni. Igen fontos a visszacsatolás, az ellenőrzés, jóváhagyás, megerősítés funkciója is, akárcsak a problémamegoldásé, a döntéshozatalé. Az összehangolt munkavégzés és kommunikáció mindebből szinte már adódik is, akárcsak az, hogy a rövid és hosszú távú kérdésekkel egyidejűleg kell foglalkozni. Természetesen ahol ez nem valósul meg, ott a szervezetekre a „csőlátás”, a problémák iránti érzéketlenség, a szervezeti „paranoia”, a döntésképtelenség és a kockázatkerülés a jellemző, mindez pedig hosszabb távon versenyképtelenné teszi a céget.
További fontos kérdés, hogy tudunk-e környezetünkkel harmóniában élni. Ez nemcsak az egyes emberekre, hanem a cégekre, vállalatokra, államigazgatási szervekre, önkormányzatokra, sőt még az egyházakra is igaz. Akinek sikerül a szervezeten belüli összhangot megteremtenie, annak könnyebb a külső partnerekkel is megtalálnia a közös hangot.
A megfelelő munkahelyi légkör, a belső folyamatok hatékonysága révén természetesen a vállalat is könnyebben alkalmazkodik a külső tényezőkhöz, harmóniában élhet a világgal. Tudatos politikával környezetéért is felelősséget vállal: rendesen fizeti az adókat, betartja a környezetvédelmi szabályokat, jó viszonyt ápol a helyi önkormányzattal. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az energiákat a pozitív tevékenységekre fordítsák, és így hosszabb távon a kisebb költséggel működő cégek közé sorolhatók a környezetükkel összhangban lévő vállalkozások.
A növekedés, a fejlődés egy harmonikus struktúrában szinte magától értetődő, de legalábbis könnyebben megvalósítható, mint máshol – hangsúlyozta Lövey. Az egészséges szervezetnek az is egy fontos jellemzője, hogy folyamatosan képes megújulni, fejlődni. Az a szervezet, amely erre nem képes, az a „stagnálás betegségében” szenved. Ennek a vállalatfilozófiának a megvalósításán dolgozik egyébként a Concordia tanácsadócég, amelyet 1984-ben hoztak létre. A cég ügyfelei között olyan neves nagyvállalatok találhatók, mint amilyen a Ford, a General Electric, a Hewlett-Packard, a Matáv, a Mol és a Zwack.
Szegő Iván Miklós
