Kisebbfajta korszakváltással ért fel, amikor egy kínai üzletember alig egy éve megnyitotta a volt szolnoki Skála Divatáruházból átalakított Hongkong Áruházat. A márkás termékeket árusító Skála nem találta meg a számítását a városban, oda jobban passzolt az olcsó távol-keleti tömegáru.
A budai C&A…
A kínai piaci bóvli és a hipermarketek szintén vonzó árú kínálata teljesen átrendezte a hazai ruházati piacot. A szakmán belül a tömegárunál drágább, de a nyugat-európai áruházak kínálatától akkor elmaradó, veszteséggel küzdő nemzeti áruházláncnak sem jósoltak nagy jövőt két éve, amikor az a csalódott addigi német tulajdonos, a Tengelmann-csoport kivonulásával ismét hazai befektetőkhöz került. A divatház egy éven át tartó keserves, több vidéki üzlet bezárását is magában foglaló reorganizáció után a napokban adta át újjávarázsolt pécsi áruházát, Kecskeméten pedig egy új divatáruház nyitása várható.
… és a pécsi Skála áruház bejárata. Eltérő árkategóriában erősítenek.
NINCS MEGÁLLÁS. Karácsonyi András, a Skála Divatház Rt. vezérigazgatója büszke is arra, hogy a társaság – a tavalyi első félévben még stagnáló ruházati piacon – tartani tudta a korábbi éves forgalmat, elsősorban azzal, hogy több áruházába nyugaton sikeres márkatermékeket vezetett be. A szorosan vett ruházati kategóriákban még szerény, 5 százalékos növekedést is sikerült elérni. Az ingatlanhasznosítási és kiskereskedelmi profilú Skála-csoporton belül a kereskedelemért „felelős” Skála Divatház tavaly 20 milliárd forintos forgalmat, és ezzel mintegy 5 százalékos piaci részesedést ért el. Az áruházlánc a fejlesztések miatt ugyan még tavaly is veszteséges volt, de a mínusz 700 millió forintos mérleg 1 milliárddal jobb a 2002-ben elszenvedettnél. (A teljes csoport viszont több milliárd forintos nyereséget ért el az ingatlanos profil jóvoltából.)
A vezérigazgató a nagy versenyt az uniós csatlakozástól várja. Sz-abadabb lesz a beszerzés Nyugat-Európából, ami magával hozza a színvonalasabb, igényesebb áruválasztékot is. A már megtele-pedett nyugati ruházati láncok várhatóan tovább erősödnek, s egyáltalán nem kizárt, hogy újak jelennek meg. Ennek a küz-delemnek próbál elébe menni a Skála Divatház Rt. a bő egy éve felgyorsított fejlesztésekkel, a hálózat átalakításával. A jövőben – elsősorban sikeres bevásárlóközpontokban, illetve vidéki városok központjában – évi egy-két új áruház nyitását tervezik.
Sokat javított a Skála pozícióin, hogy tavaly nagy, szinte erőn felüli összeget, 850 millió forintot fordított műszaki felújításra és az SAP szoftverrendszer bevezetésére. A műszaki felújítások 2004-ben is folytatódnak. A Corvin áruház átalakítását középtávon tervezik. A többi áruházban kisebb-nagyobb lépésekben folytatódnak a belső átalakítások.
Kényelem és nosztalgia
Bikinis hölgyek és alsónadrágos urak ejtették ámulatba az éppen hóval küzdő főváros egyik elegáns szállodájának vendégeit. A bálteremben parádézó manökenek a tavaszi divatbe-mutató attrakciói voltak, de egyszersmind egy most kibon-takozó márkaszövetséget is népszerűsítettek. A Felina, a Mey, a Rösch vezetői fehérneműik, fürdőruháik forgalmazására közös szaküzlet-láncot akarnak kialakítani Magyarországon, miután otthon, Németországban már bevált a modell. Nem meglepő a fehérnemű márka-kooperáció, mert a bevásárló-központok, a hipermarketek után szintén várható nálunk a Nyugat-Európában népszerű márka-áruházláncok terjedése. Karácsonyi András, a Skála Divatház Rt. vezérigazgatója is bízik abban, hogy a vásárlók felismerik az áruházak nyújtotta előnyöket. Pedig a department stores szektor nemcsak Amerikában és Ausztráliában gyengült meg számottevően, Nyugat-Európa sok országában is vesztett pozíciójából. Nagy-Britanniában és Spanyolor-szágban viszont erősödött. Azokban az országokban vált népszerűbbé, ahol erős szakáruházi láncok épültek ki, a klasszikus áruházak ugyanis a ruházati- és divattermékekre szakosodnak. A Skála Divatház is ezt az utat választotta. Az elegáns belvárosi áruház fő előnye a bevásárlóközpontokkal szemben az elhelyezkedés. Az áruházakban koncentrált a kínálat, nem kell a vásárlónak 20-30 ezer négyzetmétert bebarangolnia, hogy megtalálja, amit keres. A GfK Hungária Piac-kutató adatai igazolni látszanak a vezérigazgató optimizmusát. A ruházati cikkek forgalma 2000-ben 221 milliárd forint, rá egy évre 264, majd tavaly 317 milliárd forint volt. A bolttípusok között az áruházak részesedése 6-ról 8 százalékra nőtt.
A konkurens 15 Skála nevet viselő egységéhez és a kiemelten kezelt Luxushoz képest a C&A 2004 végén alig ennek harmadával büszkélkedhet majd Magyarországon, de a multinacionális lánc növekedési dinamikáját látva a Skála előnye legfeljebb két-három év. Norbert W. Scheele, a Magyarországon három áruházat működtető C&A közép- és kelet-európai vezérigazgatója a Figyelő kérdésére nem titkolta, hogy a fentiekben ismertetett expanzió a következő hónapokban folytatódik, Budapesten és a nagyobb vidéki városokban egyaránt. Ehhez a növekedéshez gigantikus a háttér. A multinacionális ruházati lánc 35 ezer embert foglalkoztat, világszerte félezer áruháza van. A nagyság pedig behozhatatlan árelőny a beszerzésnél, a nyereségesség nagyrészt ezen múlik. A C&A vezére gazdálkodási adatokat nem árult el.
A valamennyi korosztálynak saját márkákat kínáló C&A-val szemben hendikeppel indult a megfiatalodó Skála, „ám a divatház áruválasztéka ma már igényesebb, mint a C&A itthoni kínálata” – állapítja meg nem teljesen elfogulatlanul Karácsonyi András. Megerősíti azonban ebben Feraji Anikó, a német fehérneműmárkát képviselő Mey Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, aki szakemberként elismeri, hogy a Skála kínálata ma már értékesebb, mint az árversenyben erősítő C&A-é. Azt már nem ő teszi hozzá, hogy a multikkal vívott verseny végeredménye azon múlik majd, meddig bírja szuflával a magyar lánc az előre menekülést, hiszen az uniós csatlakozás évében itt lenne a történelmi pillanat a regionális terjeszkedésre is. A divatház megcélzott, exkluzív ruházati szakáruház-lánccá történő fejlesztéséhez azonban becslések szerint a Corvin átépítésével együtt további 10-16 milliárd forint ráfordításra lesz szükség, miközben az uniós piacnyitást követő erősebb osztrák, német verseny (Figyelő, 2003/49-50. szám) következtében nagy nyereségre még évekig nem számíthatnak a magyar befektetők.
