 |
| Stephen Coleman. Az oxfordi professzor bízik a technológiában. |
Ha nincs is válságban a demokrácia, válságra utaló jeleket azért mutat; a technológia azonban kiutat jelenthet ebből a helyzetből – jelentette ki a British Telecom által rendezett budapesti konferencián Stephen Coleman, az oxfordi egyetem Internet Intézetének professzora. Coleman a Figyelő kérdésére azt is elmondta: a kedvezőtlen jelek megfigyelhetőek az állampolgárok viselkedésében és attitűdjeiben is. Egyre alacsonyabb a szavazásokon való részvétel, apad a politikai pártok tagsága, s egyre kevesebben érdeklődnek a politika, a köz ügyeiről szóló hírek iránt. Még roszszabb a helyzet az attitűdök terén: csökken a politikai rendszerbe vetett bizalom, s míg a hatvanas években az emberek 25-30 százaléka vélte úgy, hogy nem számít a véleménye, ez mostanra már 70-80 százalékra ugrott. „A technológia azonban, ha jól használjuk fel, változást hozhat” – véli a professzor, aki a legnagyobb lehetőséget az internet által nyújtott interaktivitásban látja, az eddigi médiumoktól eltérően itt ugyanis párbeszédre van mód.
A professzor, aki korábban a Hansard Society e-demokrácia igazgatója volt, kérdésünkre beszámolt a társaság egy projektjéről, amelynek során az internet segítségével a brit állampolgárok számos kérdésről kommunikálhattak parlamenti képviselőikkel. Az ötlet fontosságát Coleman abban látja, hogy így az olyanok is részt vehetnek a politikai diskurzusban, akiknek véleményét egyébként – társadalmi helyzetük miatt – ritkán lehet hallani.
Az elektronikus szavazás (Figyelő, 2003/43. szám) azonban nem hozza lázba a professzort, a brit tapasztalatok alapján ugyanis ez nem növelte a részvételi arányt. „Az emberek nem a szavazás módja miatt nem voksolnak, hanem azért, mert úgy érzik, nincs megfelelő jelölt; ez újra megerősíti az e-demokrácia szükségességét” – hangoztatja Coleman.
A gazdagok és szegények közötti „digitális szakadék” azonban problémát okoz az e-demokrácia számára: fennáll annak a veszélye, hogy emiatt inkább a jobb társadalmi helyzetben levők hangja erősödik fel. „A demokrácia is működik az egyenlőtlenségek dacára, így az e-demokráciát sem teszi ez működésképtelenné” – mondja a professzor, aki ugyanakkor annak a véleményének is hangot adott, hogy a kormányzatnak fel kell lépnie a digitális esélyegyenlőség megteremtése érdekében. A brit kormány tervei szerint 2005-re minden állampolgár lakóhelyétől „egy sétányira” lesz ingyenes internetkapcsolat.
| Amerikai minta |
| Az internet természetesen az amerikai elnökválasztás során is szerepet kap. A meetup.com-on a demokrata Dean szavazói például kapcsolatba léptek egymással és találkozókat szerveztek. A szintén demokrata Kerry és Edwards regisztrálták magukat a Friendster.com online közösségébe, a republikánus George Bush azonban visszautasította a csatlakozásra vonatkozó felkérést. |
|
„Az e-demokrácia fogalma alatt azokat a lehetőségeket értjük, amelyet az internet és a demokratikusan működő közigazgatás együttesen nyújtani képes az állampolgárok számára” – foglalja össze az Informatikai és Hírközlési Minisztérium egyik munkatársa. Szerinte az e-demokrácia két fontos eleme, hogy az állampolgár képes naprakészen tájékozódni, és közvetlenül elmondhatja a véleményét. Már az is az
e-demokrácia valamilyen szintje, ha egy politikus publikálja az e-mailcímét, ennél azonban hatékonyabb, ha a közszereplő saját honlapján tájékoztatja választóit, kérdőívek segítségével pedig lehetőséget ad az állampolgároknak véleményük kifejezésére.
„Az internet remek eszköze lehetne az információk közrebocsátásának, a kormányzati átláthatóság növelésének: sajnos azonban a politikusok nem élnek vele eléggé” – vélekedik Sükösd Miklós politológus, az eDemokrácia Műhely kutatási igazgatója, a Közép-Európai Egyetem docense. Az egyesület, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy kutatásokkal és ajánlásokkal segítse elő az információs technológiák demokratikus alkalmazásait, számos vizsgálatot végzett a témakörben. „Kutatásainkban az internet mellett a mobiltelefonok használatával is foglalkozunk, ugyanis ez demokratikusabb eszköz, Magyarországon négy-ötször annyi ember használja, mint a netet” – érvel Sükösd. A rádiótelefonok szerepet kaptak például a 2002-es országgyűlési választásokon: a pártok támogatói között „vírusszerűen” terjedtek az sms-ek.
