Totális kiszervezés

Eredetileg napenergia-hasznosítással foglalkozott a világ egyik legnagyobb elektronikai alkatrészgyártó vállalata, az 1977-ben alapított Solectron. A cég a világszerte elterjedt folyamat-optimalizálások (business process reengineering – BPR) következtében találta meg új helyét. Az iparág gyártói ugyanis egy-egy kulcsterületre – design, értékesítés – kezdtek koncentrálni, és kiszervezték magát az alkatrészgyártást. Ezt a lehetőséget ragadta meg a vállalat, s vált beszállítójává számos elektronikai berendezésgyártónak. Egyúttal példája lett a manapság terjedő cross-engineeringnek (X-engineering), vagyis a határokon átívelő vállalatközi együttműködésnek. Ennek előfutára az üzleti folyamatok újraszervezése, amely az 1990-es évek közepétől került az érdeklődés középpontjába. A BPR egyik szellemi atyja, James Champy ezt továbbgondolta, és legújabb könyvében (X-engineering the Corporation) közreadta.

KÖLCSÖNÖS BETEKINTÉS. A Solectron kapcsolata vevőivel nem egyirányú értékesítési folyamat, hanem olyan együttműködés, amelynek keretében a termelési folyamatba a vevők nemcsak betekinthetnek, de azzal kapcsolatban javaslatokat is megfogalmazhatnak. A stratégiai partnerség működtetéséhez hozzájárul a tervezés és a gyártás számítógépes támogatása, összekapcsolása, és a cégek közti szoros informatikai kapcsolat. Ennek keretében az együttműködő partnerek információt nyerhetnek egymás termelési és értékesítési adatairól, legyen szó az alapanyag-szükségletről vagy a rendelési ütemezésről. A Solectron honlapján keresztül heti rendszerességgel küldik a vevők az elégedettségi jelentést, amelyben több kritérium mentén értékelik az előző heti szállítmányt. Mindezek előfeltétele volt, hogy a vállalatot és partnereit világszerte megfelelő telekommunikációs hálózat kösse össze. Az innováció lényegét azonban nem maguk a szoftverek adják, hanem az a tudás, tapasztalat, ahogyan az informatikai lehetőségeket ki tudják aknázni.

A Solectron esete azt példázza, hogy a folyamatoptimalizálás továbbfejleszthető, túllépheti a társaság határait, élve a világháló nyújtotta lehetőségekkel. „A vállalatok közötti folyamat-optimalizálás már régen elindult, ez nem az internetnek köszönhető, hanem gazdasági kényszer hívta életre” – véli Tkacsik Márta, az FMC Tanácsadó és Informatikai Kft. partnere. A piacok telítettek, ezért újabbak szerzésére nincs lehetőség, csak a részesedés növelésére. A szoros verseny elsőként a költségek lefaragását tette szükségessé – és itt lépett be először a vállalaton belüli BPR, amely azonban a nyugati gazdaságokban már lezajlott, átütő sikereket e téren már nem lehet elérni. Ezt követte az internet és az elektronikus kereskedelem lehetőségének berobbanása, látványos költségmegtakarításokat eredményezve. A költségeket egy ponton túl azonban nem lehet tovább csökkenteni, a versenyelőny ezért ma már a szolgáltatások tökéletesítésétől várható. Itt jelentkezik az outsourcing, azaz a tevékenységek kiszervezésének haszna.

„A vállalat csak azzal foglalkozik, csak azt a tevékenységét tartja meg, amihez a legjobban ért, amit más jobban tud, azt kiszervezi, megismerteti partnerével a gyártási folyamatot” – mondja Csontos Attila, az Accenture szenior tanácsadója. Ma Magyarországon a vezetési tanácsadó cégek bevételének jelentős részét ilyen, outsourcing jellegű projektek adják. A másik népszerű menedzsment eszköz a CRM (Customer Relationship Management, ügyfélkapcsolati menedzsment), amely a vevői oldallal való intenzív kapcsolattartást célozza. Egyelőre azonban itt egyoldalú kommunikációról van szó, amely akkor válhat hatékonyabbá, ha a vevők igényeiket is megfogalmazhatják a megvásárolt termékkel kapcsolatban. A cross-engineering elmélete csak annyiban új, hogy összefogja, szintetizálja mindazokat az elemeket, amelyek külön-külön eddig is léteztek.

A vállalatok közötti összekapcsolódási lehetőségek a logisztikai ellátási lánc mentén adódnak, elsősorban a beszerzés és az értékesítés területén. Ez ma nálunk az outsourcing és a CRM divatossá válásában érhető tetten, ezek az első lépések a cross-engineering felé.

FÁZISKÉSÉSBEN. „A globalizáció következtében a hangsúly a fizikai gyártásról a márkaépítésre tevődött át, ezzel összefüggésben a termelést gyakran kiszervezik, miként történik ez a Solectron esetében is” – mondja Tkacsik Márta. Magyarországon sajátos a helyzet, hiszen évekig a „versenyt” kellett építeni, a nyugati világban azonban már az együttműködés, a kollaboráció a siker kulcsa. Itthon még csak kevesen ismerik fel, hogy a konkurenciával együttműködve is lehet nyerni. Ennek egyik oka, hogy csak kevés piacon van valódi verseny, általában „le vannak osztva” a piacok a néhány kulcsszereplő között, ahol pedig nem ez a helyzet, ott félnek kollaborálni a versenytársak. Az első lépés a cross-engineering felé az a hajlandóság, hogy a vállalat kitárja folyamatainak egy részét. Itthon ma jellemzően csak bilaterális, kétszereplős kapcsolattal rendelkeznek a vállalatok, pedig akkor lenne költséghatékony a kooperáció, ha egy cég sok másiknak szolgáltatna. A vállalatok közötti információáramlásnak olyan természetesnek kellene lennie, mint ahogyan a villanyáram, majd pedig a távközlési hálózat is adottsággá vált, bár kezdetben versenyelőny forrása lehetett. Az információt is az infrastruktúra részeként kellene értékelni, nem többnek és nem kevesebbnek.

A cross-engineering akkor érdekes, ha nem egyszerűen a meglévő folyamatokat elektronizálják, hanem előbb még optimalizálják is azokat. „Ehhez horizontális és vertikális összefogás kellene, amitől ma még messze vagyunk, de a piac kierőszakolja majd. A BPR még a versenyelőny megszerzéséhez nyújtott segítséget, a cross-engineering gondolatisága ezzel éppen ellentétes, hiszen a versenytársat is előnyhöz juttatja” – fejti ki Tkacsik Márta. Ma itthon azonban még kevesen gondolkodnak win-win (azaz mindkét fél számára előnyös) stratégiákban, míg a könyvek már a globális kapitalizmusról szólnak.

A vállalatok óvatosságának oka lehet az adatok és bizalmas üzleti információk kiszivárgásától való félelem, hiszen az internet nyilvános, bárki számára elérhető. „A világháló azonban a megfelelő biztonsági elemek alkalmazása esetén nem kockázatosabb, mint a papíralapú rendszerek” – véli Csontos Attila. A korábbi megoldások (köztük az Electronic Data Interchange – EDI) ugyan valamivel védettebbek, viszont zártságukból fakadóan drágábbak, és kevésbé alkalmasak széles körű kommunikációra. „Olyan szektorokban érdemes használni az internet adta lehetőségeket, ahol könnyű virtuálissá tenni az információt, és a papírmunka jelentős része kiváltható” – folytatja a tanácsadó. Ilyenek az egészségügy, a pénzügyi szektor vagy a termelés.

A cross-engineering néhány eleme Magyarországon is fellelhető. A már említett outsourcing és CRM mellett találni példát internetes B2B (vállalatközi) piacterek használatára is. A német Nordzucker AG érdekcsoportjához tartozó három hazai társaság – a Szerencsi, a Szolnoki és a Mátravidéki cukorgyárak – 2000. körül szervezték át üzleti folyamataikat. „A BPR keretében a három önálló részvénytársaság beszerzési, értékesítési és adminisztrációs folyamatai egy integrált vállalatirányítási rendszer segítségével összekapcsolódtak” – mondja Pokol Balázs, a Mátravidéki Cukorgyár Rt. igazgatósági tagja. Az értékesítés egy része az interneten, elektronikus piactéren történik, amelyen keresztül a Mátracukor több versenytársa mellett elektronikusan kapcsolódik össze nagy vevőivel.