Rendhagyó kezdeményezéssel ejtette ámulatba az élelmiszerláncok minisztériumba hívott vezetőit Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára február 25-én. Azt kérte a CBA, az Auchan, a Metro, a Spar és a Plus képviselőjétől, hogy hagyjanak fel az úgynevezett reggeli italok forgalmazásával. A sajtgyártási melléktermékekből készülő, a tejnél 30-40 forinttal olcsóbb termékek szerinte megzavarják a tejpiacot. A kereskedők magukban mérlegeltek, és a politikus a hallgatást beleegyezésnek ve(he)tte. 
Haragos gazdák. Leszámolás a konkurenciával.
KÖZÖS ELLENSÉG. A kereskedőkkel imígyen kötött “paktum” fontos adunak számított az akkor éppen demonstráló gazdák lecsillapításában és az “agrárbéke megállapodás” aláírásában. A túltermelés miatt válságos helyzetű tejtermelők ugyanis közös ellenségnek tekintik a reggeli italokat, amelyeket szerintük a vevők tej helyett vásárolnak. Érvelésük alapján akár 10 százalékkal több tej fogyhatna, ha nem lennének az olcsóbb pótlékok, miután a feldolgozók 90 millió literes reggeliital-forgalmat becsülnek.
A tejitalok szervezett, összehangolt kitiltása viszont ismét felkeltette a Gazdasági Versenyhivatal érdeklődését. Ha egyeztetetten “listázzák” ki a láncok a terméket, az felveti a kartellesedés gyanúját.
Szolnoki Péter, a versenyhivatal kartell ügyekben illetékes vezetője azonban arról számolt be lapunknak, hogy – a híresztelésekkel ellentétben – nem indítottak vizsgálatot. A hivatal munkatársai megtekintették a szóban forgó láncok választékát, ahol változatlanul megtalálhatóak a reggeli italok.
A változatlan kínálatra persze magyarázat lehet, hogy a 18 láncból “bűnbe” vitt néhány cég egyelőre igyekszik megszabadulni bőséges készletétől. Az agrártárcánál folytatott tárgyaláson a CBA-t képviselő Gyelán Zsolt ugyanakkor diplomatikusan arról tájékoztatta a Figyelőt, hogy a lánc híve az egészséges táplálkozásnak. Az államtitkár felkérésére ezért önként csatlakoztak a kezdeményezéshez, és a saját márkás reggeli italt beszállító tejipari cégeknél lemondták a további megrendeléseket. A Metro pedig annak ellenére állt be a reggeli italokat negligáló láncok sorába, hogy éves szinten 85 millió forint vesztesége származik a “ki-listázásból”. A többi kereskedelmi cég igyekezett nem elkötelezni magát, közülük a Tesco – az agrártárcával folytatott külön egyeztetéseket követően – utóbb csatlakozott az ügyben engedő társaságokhoz. A kisebb láncok egyelőre hallgatnak. Figyelik a versenyhivatal hozzáállását, miközben nem akarnak ujjat húzni az élelmiszer-higiéniai felügyeletet ellátó tárcával. (Annak ellenére sem, hogy a minisztériumnak nincs jogi eszköze rábírni a láncokat a termék mellőzésére.)
Legkésőbb május elseje után azonban magától megoldódik a reggeli italok ügye – vélik a kereskedők. A németországi boltok hűtőpultjain ugyanis jelenleg fél euróért kínálják a 2,6 százalékos tejet. A frissen csatlakozó kelet-európai piacra szemet vetett német, osztrák feldolgozóktól literenként akár 130-140 forintért, a hazai áraknál 40-50 forinttal olcsóbban juttathatják el a magyar polcokra. Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. igazgatója mindenesetre tejár-csökkenést vár az uniós csatlakozástól.
ÁRAPÁLY. Az EU-csatlakozással “kódolt” tejárcsökkenés mindenesetre akár el is söpörheti az olcsóságukkal hódító tejitalokat. Kiss Pál István, a piacvezető Friesland Hungária közép-európai igazgatója legalábbis a szlovák példára hivatkozik, ahol az uniós átlagnál jóval kisebb tejár mellett nem maradtak meg a piacon a tejitalok.
Mások szerint viszont az áresés sem fogja elsöpörni a reggeli italt a piacról. Annak ellenére, hogy 25 százalékra emelték fel az áfáját, a tejitalok ára a tejjel arányosan majd még lejjebb megy. A reggeli ital a tejipar egyik legnyereségesebb terméke, van miből árat engedni. Olcsóbb “tejfélére” a csatlakozás után is lesz igény, és ameddig kereslet lesz, addig egyetlen terméket sem lehet kitiltani a piacról.
A tárca, úgy tűnik, mégsem hagy fel a reggeli italok száműzésére irányuló erőfeszítésekkel. Lapzártánk után további egyeztetés várható a termelőkkel és a kereskedőkkel.
