James R. Cantalupo tavaly ült bele a McDonald’s vezérigazgatói székébe. E minőségében sietett leszögezni, hogy a cég komolyan gondolja a megújulást, s valóban véget kíván vetni a pénzpocsékolásnak. Ennek jegyében szeptemberben bejelentette, hogy 70 százalékkal megnövelik az éves osztalékot, s így huszonöt éve a legnagyobb emelést hajtják végre a gyorsétterem-láncnál. A McDonald’s a korábbinál 200 millió dollárral oszt szét többet a részvényesei között. 
Kaliforniai étterem. Tele zsebbel mosolygó befektetők.
BŐKEZŰEN. Az elmúlt évben seregnyi más amerikai vállalat igazgatósága hozott a McDonald’s-éhoz hasonló döntést, azt követően, hogy a Bush-kormányzat 2002 decemberében először tárta a nyilvánosság elé az osztalékadó mérséklésére vonatkozó elképzelését. A Standard & Poor’s 500-as indexében szereplő társaságok közül mintegy 370 utalt ki osztalékot, tizenkilenccel több, mint 2002-ben. Ez önmagában is 5 százaléknál valamivel nagyobb növekedést jelent, viszont a kifizetett 161 milliárd dollár már 8,8 százalékkal több az előző évinél. Az S&P prognózisa szerint az osztalékok együttes összege az idén újabb 10,7 százalékkal nő, márpedig ekkora mértéket 1989 óta nem regisztráltak. Tavaly olyan társaságok csatlakoztak az első alkalommal osztalékot fizetőkhöz, mint a Microsoft, a Reebok International, a Best Buy vagy a Clear Channel Communications.
A változás markáns fordulatot jelez két olyan évtized után, amikor a vállalatok folyamatosan egyre kevesebbet osztottak szét nyereségükből a részvényesek között. “Ez az időszak valószínűleg eltévelyedés volt” – vélekedik Jeremy J. Siegel, a University of Pennsylvania professzora, emlékeztetve arra, hogy “a múlt évszázad legnagyobb részében lényegesnek tekintették az osztalékfizetést”. Az osztalék részint megerősíti a kimutatott eredmény hitelességét, részint arra készteti a társaságok vezetését, hogy kétszer is meggondolják, mire költik a részvényesek pénzét. Siegel szerint az idén várható növekedés azt mutatja, hogy a vállalatok nem csupán nyereségesebbek, hanem egyúttal jobban bíznak a tartósan magas készpénzbevételben is.
Miért jött újra divatba az osztalék? Nos, a fő ok nem más, mint a nyereségjavulás. Az S&P 500-as indexben szereplő társaságok az eddig közölt jelentések alapján 2003 utolsó negyedében 28 százalékkal növelték profitjukat az előző év azonos időszakához képest. Annak mérlegelésekor persze, hogy a nyereségből mennyi jusson a részvényeseknek, bizonyára az osztalékadó tavaly elfogadott csökkentése is szerepet játszott. Korábban az osztalék az egyéb személyi jövedelmekkel azonosan adózott, 35 százalékos legfelső kulcscsal, ám az új törvény értelmében már csak 15 százalék adót kell fizetni utána. Ez megegyezik a tőkenövekmény adójának mértékével, miáltal megszűnt az a helyzet, hogy a kisbefektetők számára hátrányos, ha osztalékot kapnak. Mindezeken túl a társaságok arra is használhatják az osztalékfizetést, hogy eloszlassák a számvitellel kapcsolatos aggályokat, és visszacsalogassák a piacra a közelmúlt pénzügyi botrányai miatt szkeptikussá vált befektetőket.
Az elmúlt hetek fejleményei egyre erősebben bizonyítják, hogy a pénzügyi igazgatók megváltoztatták az álláspontjukat az osztalékokat illetően. Február 9-én a 3M például 9 százalékkal emelte negyedéves osztalékát, ami egy évre kivetítve több mint 1,1 milliárd dollárnak felel meg. A forrást a vállalat bőséges készpénzbevétele biztosítja, az ugyanis tavaly a költségcsökkentés és a keresletélénkülés hatására 3,8 milliárd dollárra nőtt a 2002-es 3 milliárdról. Két héttel korábban a chicagói Exelon áramszolgáltató tizenkét hónapon belül a harmadik emelést jelentette be, így az osztalék mértéke 25 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Február 17-én beállt a sorba az Omnicom marketingcég is, 12,5 százalékkal, részvényenként 22,5 centre növelve az osztalékot, majd a gyógyászati eszközöket gyártó Guidant még ugyanaznap 25 százalékkal, részvényenként 10 centre emelte a negyedéves kifizetést. Február közepéig az S&P 500-as index társaságai közül 65 emelt osztalékot, kilenccel több, mint a tavalyi első két hónap alatt.
BANKOK AZ ÉLEN. A legnagyobb kifizetők a bankok, a biztosítók és az egyéb pénzügyi szolgáltatók. Együttesen 34 százalékkal több pénzt osztanak szét, mint az előző évben, ami jól tükrözi a tőzsdék és az egész gazdaság fellendülését. A Goldman Sachs 2003-ban nem kevesebb mint 108 százalékkal, a Citigroup pedig 94 százalékkal növelte az osztalékot. A Lehman Brothers az elmúlt 14 hónapban két ízben is emelt, összesen 33 százalékkal.
Sok társaság speciális készpénzjuttatással is kedvében jár a befektetőinek. Eddig 58 vállalat jelentett be ilyen egyszeri kifizetést, többségében olyan cégek, amelyek nem tartoznak az S&P 500-hoz. Az oktatási termékeket gyártó Renaissance Learning például az erős készpénzbevételre alapozva a részvényenként 4 centes negyedévi osztalékot megfejelte még 2,15 dollár egyszeri juttatással.
Felmerül a kérdés, hogy mely részvényekbe érdemes inkább invesztálni: azokba, amelyekhez jár osztalék, vagy azokba, amelyekhez nem. Az osztalékos részvények 2000 és 2002 között általában jobban teljesítettek, mint az indexek, sőt miután e három évben szinte kivétel nélkül csökkentek az árfolyamok, lényegében az osztalék volt az egyetlen hozam, amit a befektetők elkönyvelhettek. Tavaly azután megváltozott a kép, nagyrészt annak következtében, hogy újra feltámadtak a technológiai társaságok, amelyek közül csak kevés fizet osztalékot. Az International Investment & Strategy Group brókercég kimutatása szerint az S&P 500-on belül az osztalékot fizető társaságok árfolyama 23 százalékkal, a nem fizetőké viszont 54 százalékkal emelkedett 2003-ban. Siegel professzor azonban arra hívja föl a figyelmet, hogy hosszabb távon az osztalékos papírok többet hoztak a konyhára.
Akárhogy legyen is, az osztalék iránti érdeklődés felerősödésének van egy komoly haszna, még ha ezt nehezebb is számszerűsíteni: elgondolkodásra készteti a vállalatvezetőket és a befektetőket, hogyan lehet a legjobban felhasználni a felgyülemlett készpénzt. “Az a megfontolás, hogy az osztalék révén javítani lehet a hozamot, egyes társaságoknál oda vezethet, hogy ne törekedjenek mindenáron a növekedésre” – mutat rá Jason Trennert, az ISI Group befektetési stratégája.
MÁS UTAKON. A technológiai cégek a jelek szerint nem követik a trendet. Az S&P 500-ban szereplő 83 technológiai társaságnak alig egyharmada fizet osztalékot. Többségük sajátrészvény-vásárlásra fordítja az extra készpénzt. Miközben a szektor az 500 vállalat együttes piaci értékének 18 százalékát képviseli, az összes osztalékmenynyiségnek csupán a 4 százaléka jut rá, ráadásul úgy, hogy a technológiai cégek tavaly megkétszerezték a kifizetéseiket. “Egyszerűen nem látunk befektetői igényt az osztalékra” – mondja Robert R. Henske, az üzleti szoftvereket gyártó Intuit pénzügyi igazgatója. Különösen az újabb technológiai vállalatok hangoztatják azt, hogy befektetőiket jobban érdekli a növekedés – és az ezzel járó árfolyam-emelkedés.
Tavaly nagy publicitást kapott a Microsoft döntése, miszerint a szoftveróriás tőzsdei bevezetése óta először osztalékot fizet, még akkor is, ha részvényenként mindössze 16 centről, azaz 0,6 százalékos hozamról van szó. A Microsoft évi 1,7 milliárd dollárt fizet ugyan ki osztalékként, ám ez elenyésző összeg 53 milliárd dollárnyi készpénztartalékához, vagy mintegy 16 milliárd dollárnyi éves készpénzbevételéhez képest. A Microsoft vezetői azzal érvelnek, hogy célszerű tetemes mennyiségű készpénzt tartalékolniuk azoknak az esetleges kártérítési kötelezett-ségeknek a fedezésére, amelyek az amerikai monopóliumellenes perek és az Európai Bizottság által folytatott vizsgálat nyomán állhatnak elő. A befektetőknek már meg is van a javaslatuk arra, mivel ünnepeljen a cég, ha túljut a nehézségeken: osztaléknöveléssel.
