 |
Hans Straberg, az Electrolux konszern nagy rénszarvasvadász hírében álló elnök-vezérigazgatója biztosan nem lő bakot, amikor egy új üzletet cserkész be. Nyíregyháza kiválasztását – ahol 65 millió eurós befektetéssel 600 munkahelyet teremtenek, s évi csaknem 600 ezer hűtőgépet szerelnek majd össze – ugyancsak gondos mérlegelés előzte meg. Az alapkő letételekor a világ legnagyobb háztartásikészülék-gyártójának első embere fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a hűtőgépek előállítási árának még mindig 35-40 százaléka a bérköltség, ezért egyáltalán nem mindegy, hová telepítik a gyárat. Az már kisebb hangsúlyt kapott, de Straberg megfontolásaiban alighanem előkelő helyen szerepelt, hogy Nyíregyházával csaknem 17 milliárd forintnyi befektetést pipálhatnak ki a svédek a Gripen vadászgépek ellentételezési programjában.
Jelenleg több offset, azaz ellentételezési program is működik Magyarországon (lásd külön), közülük messze a legnagyobb a Gripenhez kötődő. A 14 harcászati repülőgép 10 évre szóló bérleti díja 191 milliárd forint – legalábbis a gazdasági tárca számításai szerint. A jogszabályban rögzített 100 százalékos ellentételezésen túl a magyar-svéd alku során további 10 százalékot, azaz 19,1 milliárd forintot sikerült elérni. (A tárca számításainak csak részben mond ellent, hogy a gépek beszerzési értékét a módosított szerződés értelmében 210 milliárd forinton tartják nyilván a Honvédelmi Minisztériumban. A meglehetősen nagy különbség ugyanis információink szerint a törlesztéshez szükséges hitelek kamataiból adódik, amit viszont az offset program összegébe nem számítanak be.) A hoszszú távú program első két évének egyenlegét, az idei kilátásokat a héten vonják meg nyilvános sajtóértekezletükön a svédek. Nem mintha bárki is mérlegkészítésre ösztökélné őket: a szerződés ugyanis rögzíti, hogy az első hivatalos elszámolás csak a nyolcadik év végén esedékes.
“Nincs is sürgetés, csak sok kérdés merült fel az önkormányzatok és vállalkozók részéről, akik szeretnének bekapcsolódni a programba” – foglalta össze a Figyelőnek két év tapasztalatait Szabó Sándor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) osztályvezetője. A gazdasági tárca vezetése egyébként minden év végén írásban számol be a kormánynak a program állásáról – így tett tavaly decemberben is. Minisztériumi számítások szerint a végrehajtás időarányosan jól áll, mostanáig a kötelezettségek nagyjából 20 százalékát teljesítették. A teljes program legalább 32 százalékának magyarországi beruházások formájában kell megvalósulnia, s időarányosan ezt meghaladó mértékű összeget tesz ki a nyíregyházi hűtőgépgyár, valamint az ugyancsak a program keretében, Szentlőrinckátán épülő autóalkatrész-üzem. A budapesti SAAB Gripen offset iroda tájékoztatása szerint a Haldex gyár ottani befektetésének értéke mintegy 6-8 millió euró, s a munka az idén júniusban indul, 110 dolgozóval. A beruházás teljes értékét pedig ezt követően számolják el az offset keretében.
A program nagyobb hányadát pedig a meghatározott feltételek szerinti magyar export teszi ki. Ebben – egyáltalán nem meglepő módon – elől jár az Electrolux és az Ericsson. Az offset program keretében eddig hozzávetőleg 160 millió euró kivitelt rögzítettek, mégpedig – állapítja meg a GKM illetékese – majdnem kizárólag a hazánkban letelepedett svéd cégek exportjaként. Svéd részről ugyanakkor meglenne az igény, hogy magyar vállalatokkal is együttműködjenek, teszi teljessé a képet Torbjörn Nordström, a budapesti svéd offset iroda igazgatója, aki szerint erről előrehaladott tárgyalásokat is folytatnak a magyar féllel.
| Elúszott üzlet |
| Amennyiben egy haditechnikai beruházás értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, akkor legalább 100 százalékos ellentételezésre kell igényt tartani – így szól a vonatkozó, 1999-ben elfogadott magyar kormányrendelet. Ráadásul a kialakult gyakorlat szerint a 100 százalékos ellentételezés csak kiindulási alapként kezelendő. Az idehaza jelenleg futó második legnagyobb offset program a távközlési eszközöket gyártó norvég Kongsberg nevéhez kapcsolódik, hozzávetőleg 40 milliárd forintos ellentételezéssel. E program értéke egyötöde a Gripenének, kétségtelen érdeme viszont, hogy az ellentételezési kötelezettség 180 százalékra emelkedett. Ennek a programnak a hozadékaként – a magyar igény kielégítése mellett – tízezer speciális rádiótelefont szállíthattunk volna a norvég hadsereg számára. A Videoton végül azonban elesett ettől az üzlettől, információink szerint azért, mert a honvédelmi felülvizsgálat elhúzódása miatt kicsúsztunk az időből, s a norvég vevő nem várt tovább. |
|
MÓDOSÍTÁSOK. A 2001. december 20-án aláírt offset szerződést alig egy évvel később, 2003. február 13-án módosí-tották, egyebek mellett 9 év helyett 14 évre növelték a futamidőt. Információink szerint a svéd fél kérése volt, hogy a megemelt összeg ellentétele-zésére több idő maradjon. “A magyar döntés, ami módosította a Gripen repülőgépekről szóló szerződést, 65 százalékkal megemelte az ellentételezés mértékét is” – ad magyarázatot Torbjörn Nordström.
Mivel a szerződést titkosnak nyilvánították, a számok körül nem könnyű eligazodni. Az eredeti, még az Orbán-kormány által kötött megállapodás alapján 108 milliárd forint lett volna a 2014-ig fizetendő bérleti díj. Hollósi Nándor, a honvédelmi miniszter politikai főtanácsadója szerint azonban ez a publikált összeg több fontos kiegészítő tételt nem tartalmazott, s ezekkel együtt már 165 milliárd forintot tett ki az első szerződés értéke. A jelenlegi kormány által 210 milliárd forint értékűre módosított megállapodás lehetővé teszi, hogy a szövetségi együttműködésre alkalmassá tett gépek és a teljes földi támogató rendszerük a bérleti időszak lejártakor a magyar állam tulajdonába kerüljenek.
A miniszter politikai főtanácsadója kiemeli, hogy az átütemezett fizetés 2003-ban és 2004-ben fele akkora terhet ró a tárca költségvetésére, mint az eredeti megállapodásban volt. A lapunk birtokába jutott információk szerint 2003-ban és 2004-ben eredetileg 24-24 milliárd forint lett volna a törlesztés, ami most 11, illetve 12 milliárd forintra csökkent. (Ez természetesen egyben azt is jelenti, hogy az átütemezett szerződés a későbbi költségvetések számára jelent majd nagyobb anyagi megterhelést.) A visszafizetési kötelezettség 2016 márciusában jár le.
ÚTTÖRŐ SZEREP. Egy-egy pénzügyi mutatót az összefüggéseiből kiragadva azonban aligha ítélhető meg, hogy jó üzlet-e a Gripen szerződés. A cseh kormány, amely a magyar kormánynál később írta alá megállapodást a Gripenekről, például 130 százalékos ellentételezést alkudott ki. “Mi is magasabb számról indultunk, ennyit tudtunk elérni” – utal Szabó Sándor arra, hogy az úttörő szerep árát ennyiben mi fizettük meg, ám szerinte nem célravezető tértől és időtől elvontan összehasonlítani az egyes szerződéseket. Torbjörn Nordström is arra emlékeztet, hogy a két offset szerződést aligha lehet összevetni, hiszen egész más a tartalmuk, a beruházások mértéke, jellege, a szerződő felek elvárása a partnerekkel szemben.
