Gazdaság

Ügynökcsata?

Konkurenciaharc húzódhat meg az aloe vera kivonatot tartalmazó készítményeiről elhíresült cég elleni nyomozás hátterében.

Ügynökcsata? 1

Fogást kereshetett egykori munkaadóján vagy konkurensén az a magánszemély (vagy a mögötte álló cég), aki feljelentést tett a Forever Living Products (FLP) Magyarország Kft. ellen. Erre utalnak az ügy körülményei, hiszen a „mezei” ügyfelek ritkán szokták ellenőrizni azt, hogy testápolójuk forgalomba hozatali engedély száma hamis-e vagy sem. Az pedig már végképp nem életszerű, hogy hivatalos eljárást kezdeményezzenek a forgalmazó ellen, ha rossz számokat látnak. Márpedig most ez történt. Az akciót segítette, hogy a kozmetikai cikkeket az angolul multi level marketingnek (mlm) nevezett rendszerben, vagyis nem boltokon, hanem kizárólag ügynökökön keresztül forgalmazó cég a hasonló módon működő más társaságokkal együtt erősen megosztja a közvéleményt.

VIZSGÁLATSOROZAT. A gyanú szerint az FLP szándékosan félrevezette a fogyasztókat, amikor bizonyos, Magyarországon is forgalmazott cikkeken más termékekre vonatkozó engedélyszámokat tüntetett fel. A vádak alapja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) vizsgálata lehet, a január végi mustra alkalmával ugyanis a számlák tartalma arra utalt, hogy több, engedéllyel nem rendelkező terméket is így adtak el. Bár az FLP szerint volt engedélyük, Ócsai Lajos az Országos Tisztifőorvosi Hivatal főosztályvezetője fenntartja a vizsgálat megállapításait, mert a cég csak az ellenőrzés időpontjánál későbbi keltezésű forgalombahoztali engedélyt mutatott fel. „Nem tűnik bonyolult tényállásnak, de két hónapon belül valószínűleg nem fejeződik be a nyomozás az FLP-nél” – véli Dobos Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. A tanúk és a gyanúsítottak kihallgatása mellett ugyanis feltehetően szükség lesz az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet és más hatóságok hivatalos megkeresésére is.

Az FLP egyébként korábban már a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) látókörébe is bekerült. A hivatal február 25-én fejezte be vizsgálódását az ügyben, amely a mostani ügyészi nyomozástól teljesen függetlenül zajlott – legalábbis jogi értelemben. A vizsgálat megállapításai azonban csak április első napjaiban láthatnak majd napvilágot, mert a versenytanács ekkor tárgyalja az elé kerülő ügyet. Szakadát László, a versenytanács ez ügyben illetékes tagja a döntés előtt nem kívánt nyilatkozni. Ugyancsak elhárították lapunk érdeklődését az FLP vezetői, akik csak a hivatalos értesítés kézhezvétele után kívánnak kilépni a sajtó nyilvánossága elé. A Közvetlen Értékesítők Szövetsége a hét végén már jónak látta kiadni nyilatkozatát, amelyben élesen elhatárolódik az FLP-től. „Korábban próbáltunk kapcsolatot teremteni a céggel, de nem fogadta el a feltételeinket, ezért nem is tagja a szövetségnek” – mondta Rajki Éva főtitkár. A szövetségnek csak olyan cég lehet a tagja, amely elfogadja a közös etikai kódexet.


Ügynökcsata? 2

RÉGIÓS KÖZPONT. A magyar FLP 70 százalékban a hasonló nevű amerikai anyavállalata, 30 százalékban pedig az azt jegyző Rex Maughan tulajdonában van 1996-os alapítása óta. A két tulajdonos arányosan tette le a 3,02 millió forint alaptőkét, a társaság szerkezete az évek során nem is változott. Kezdetben három amerikai ügyvezető – Rex Maughan, Rjay Lloyd és Navaz Ghaswala – irányította a társaságot, 2001-től viszont negyedikként Milesz Sándort is nevesítik az iratok. Az ügynöki hálózatát gyorsan fejlesztő társaság budapesti székhelye mellett már 1998-ban telephelyet nyitott Debrecenben és Szegeden, 1999-től kezdve pedig az egykori Jugoszlávia utódállamaiban is terjeszkedett. A horvát és a szlovén főváros után 2002-re a montenegrói Podgoricában is önálló könyvelést folytató fióktelepet nyitott, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában pedig leányvállalatokat alapított. A Cégbíróságon hozzáférhető, 2002. évi jelentés szerint a kozmetikai termékeket Bosznia-Hercegovinába és Jugoszláviába Magyarországon keresztül exportálták. Csak a vizsgálatok lezárása után fog kiderülni, de nem kizárt, hogy a cég ellen indított eljárások hátterében olyan termékek is állnak, amelyeket azzal a céllal importáltak Magyarországra, hogy azokat a jugoszláv utódállamokban terítsék, ezeknek viszont nincs hazai engedélyük.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik