Cikkünk nyomdába adása után, szerdán mondja ki a végső hozzájárulását a kormány a csepeli szennyvíztisztító óriásberuházás tervéhez – mondta el kérdésünkre egybehangzóan Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter és Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt vezető államtitkár.
Az áfa nélkül 132 milliárd (áfával 164 milliárd) forint összértékű beruházáshoz a magyar állam támogatást igényel az Európai Unió (EU) kohéziós alapjából. A tervek szerint a beruházási költségek 65 százalékát finanszíroznák az EU szóban forgó alapjából, 20 százaléknyi részt az állami büdzsé, 15 százalékot pedig a fővárosi önkormányzat tesz hozzá. A projekt támogatott részének nettó összköltsége 122 milliárd forint, az ide tartozó elemek: a csepeli központi szennyvíztisztító telep, a budai Duna-parti főgyűjtő csatorna, a ferencvárosi, a kelenföldi és az albertfalvai átemelő telepek, a Duna alatti átvezetések, valamint a Cséry komposztáló telep. Mindezt, további – nem támogatott, azaz fővárosi pénzből fedezendő – elemek egészítik ki: a csepeli gerincút, a komposztáló telepi út megépítése, az előkészítés menedzselése.
„Elleneztem, hogy a budai rakparti útszélesítés és a csepeli gerincút benne legyen a tervben. Ezeknek semmi közük nincs a környezetvédelemhez” – számolt be Persányi. Elmarad tehát a rakparti út négysávossá tétele, amely a korábbi heves viták kereszttüzében állt. A főgyűjtő csatornát a meglévő rakparti út alá építik be majd.
A Pénzügyminisztérium beleegyezik abba, hogy a főváros az épülő objektumokat kínálja föl biztosítékként – tudtuk meg. Ennél is lényegesebb, hogy ezúttal, egyedi mentesség alapján, a támogatás utáni áfa visszaigényelhető. Mint ismert, a módosított áfatörvény idén életbe léptetett módosítása szerint a költségvetés vagy az EU által támogatott beruházások esetében nem lehet élni az áfalevonás jogával. Most azonban a kormány elfogadja azt az érvet, hogy a csepeli beruházás előkészítése már két éve megkezdődött, és ennek során az uniós támogatási igényt is az új áfa-rendszabály figyelembevétele nélkül vették számításba.
A viták hosszadalmasak voltak, ám az országnak nem csak a tiszta folyóvízhez fűződik elemi érdeke, hanem ahhoz is, hogy az EU még az idei keretekből lekösse a támogatást. Márpedig a pályázat elbírálásának „átfutási ideje” 8-9 hónap, így a kormánynak még márciusban be kell nyújtania a pályázatot Brüsszelnek. Információnk alapján – amely szerint a tervekben 260 forint/euró árfolyamot vettek figyelembe – kiszámíthattuk: a támogatási igény 381 millió euróra tehető. Az egy főre jutó GDP szempontjából az uniós átlag 90 százalékát el nem érő tagországok rendelkezésére álló kohéziós alapból nagyobb arányú támogatásra van mód, mint a „jogelőd” Ispa alapból, amelynek támogatásából a beruházást korábban tervezték.
A tervek szerint 2009-re készül el a szennyvíztisztító. Ez azonban csak akkor reális, ha csakugyan sikerül még az idén elnyerni hozzá az uniós pénzt.
