Halkabban

Több lesz az ismétlés a Magyar Rádióban. A hallgatók számára sem rejtve maradó változtatást a takarékosság diktálja. Az MR Rt. múlt héten elfogadott üzleti terve számos költségnyirbáló intézkedést tartalmaz, mert a bevétel alig nő, miközben 900 millió forinttal többet kell fizetni az Antenna Hungáriának a sugárzásért, és az adóhivatal firtatni kezdte a kettős jogviszonyt a dolgozóknál (az alapbéres foglalkoztatás mellett szerződésre is kaptak pénzeket a munkatársak). A kormány nyomására ezeket munkaviszonnyá alakították át, az így megnőtt közterhek viszont negyedmilliárd forinttal több éves kiadást okoznak a társaságnak.

HANGSÚLYELTOLÓDÁS. A rádió két éve, Kondor Katalin elnök hivatalba lépésekor elfogadott stratégiai terve szabályszerű gazdálkodást hirdetett meg, emellett az eszközök digitalizálására és a munkatársak egzisztenciájának megóvására összpontosított. Most az első cél teljesítése a másik kettő rovására megy: a fejlesztéseket csökkentik, s elbocsátás ugyan nem lesz, ám béremelésre sem számíthatnak a dolgozók. A takarékosság diktálta azt a lépést is, hogy a rádió felmondta az MTI Rt.-vel kötött hírszolgáltatási szerződést, mivel drágállotta érte az évi 120 millió forintot. Az Állami Számvevőszék által a Magyar Rádióról készített tavaly őszi jelentés is megállapítja, hogy az MTI piaci árat számít az MR-nek, holott mindkét részvénytársaság közszolgálati feladatokat lát el. A rádió ajánlatáról, miszerint csak a Kossuth adó használná az MTI híreit csökkentett díj fejében, még tárgyalnak a felek. “A konkurens hírügynökségek, mint a Reuters vagy az AFP, nagyságrendekkel olcsóbban nyújtják ugyanazt a szolgáltatást” – jegyzi meg Göblyös István, az MR Rt. gazdasági alelnöke, aki szerint a rádióban több hónapig próbaképpen letakarták a hírszerkesztők elől az MTI termináljait, ám azok így is minden hírhez hozzájutottak alternatív forrásokból. Az MTI “nem kíván nyilvános polémiát folytatni üzleti ügyekben”. A felügyelőbizottság sajtóközleménye annyit azonban leszögez: “az MTI Rt. kínálati árai – a hírügynökségi törvényben foglaltak szerint – az Országgyűlés által választott Tulajdonosi Tanácsadó Testület által jóváhagyott díjszabáson alapulnak, a ténylegesen szerződött árak pedig minden esetben áralku eredményeként kerülnek megállapításra”. A magyar hírügynökséghez közel álló források azonban úgy vélik, a külföldi szolgáltatók hazai hírekben nem versenyképesek az MTI-vel, s a társaság három éve nem emelt árat az MR felé. A 3 hónapos szerződés-felmondási idő még nem telt le, s értesüléseink szerint megegyezés várható a felek közt.

MINDIG A TÉVÉ. Az MR tavalyi bevétele az előzetes adatok szerint 13,6 milliárd forint, nyeresége pedig 900 millió forint volt, a cash-flow azonban negatív. Az idei éves terv 13,9 milliárdos bevételt irányoz elő, ebből 960 milliót hoznának a konyhára a reklámok. A veszteségeket halmozó MTV-vel szemben a közrádió évek óta kiegyensúlyozottan gazdálkodik, és “jutalmul” mindig jóval kevesebb támogatást kap, mint “nagyobb testvére”. Így például 2002-ben a köztévé 12,5 milliárd, a rádió pedig 1,5 milliárd forint tőkepótlásban részesült. Tavaly az MTV 6,3 milliárd, az MR félmilliárd forintos tőkeemelést kapott. Az idén a médiatörvényben rögzített éves támogatáson felül 10 milliárdot különítettek el a három közmédium (a harmadik a Duna Televízió) számára, ám még nem tudni, ebből mennyit kapnak az egyes adók. “A hosszú távú, kiegyensúlyozott, normatív finanszírozás feltételeit kellene megteremteni” – mondja Szadai Károly, az MR közalapítványi kuratóriumának elnöke, akinek mandátuma hétfőn járt le. Azaz a csatornák költségvetési bevétele legyen évekre előre tervezhető, s szabályozni kellene, milyen arányban részesül a támogatásból a három közmédium.