Kötvényalapokon, állampapírokon, is lehet bukni – tapasztalhat-ták meg az elmúlt év kamatemelési hulláma nyomán a hazai befektetők. Ezért számíthatnak nagy sikerre az egyre nagyobb számban indított tőkegarantált alapok, ezeknél ugyanis néhány év múltán a legrosszabb esetben is visszakapja befektetett pénzét az ügyfél, kedvező tőzsdei hangulat esetén viszont szép hozamot tehet zsebre. 
KÍNÁLAT. Az első tőkegarantált alapot – Fix Plusz néven – még 2002 végén indította a K&H Alapkezelő, ezt három további hasonló konst-rukció, valamint egy euróban jegy-zett alap követte. A kamatemelési hullám közepette tavaly ősszel jelent meg első garantált alapjával a piacon a CA IB Alapkezelő, s a napokban ringbe száll a stabilan piacvezető OTP Alapkezelő is.
A tőkegaranciát papíron ugyan a bankok nyújtják, gyakorlatilag azonban szinte semmit nem kockáztatnak. Az alapok ugyanis tőkéjük jelentős részét állampapírokba fektetik, biztosítva ezzel a tőkegaranciához szükséges hozam elérését. A tőzsdei felfutásból történő részesedést vételi opciók vásárlásával oldják meg – emelkedő árfolyamok esetén ezek tisztességes nyereséget garantálnak, eséskor viszont csak egy csekély fix összeg, az opciós díj vész el. A garantált alapok nagy hátránya viszont szerény likviditásuk, a reális áron történő be- és kiszállás nem mindig lehetséges. A garantált alapok ugyanis zárt végűek, vagyis meghatározott futamidővel jönnek létre.
A már elindult konstrukciók közül a CA IB és az OTP alapja csak tőkegaranciát ad, garantált hozam viszont nincs. A K&H alapok mindegyikénél találunk viszont minimális hozamot is. Ezeknél ugyanakkor kisebb a maximálisan elérhető hozam, valamint a tőzsdei emelkedésből történő részesedés is, mint a másik kettőnél. Érdekes különbség, hogy a CA IB és az OTP alapjaival fele-fele arányban az eurózóna és az Egyesült Államok részvénypiacainak teljesítményéből részesedhetünk, míg a K&H-nál az előbbiek mellett 25-25 százalékban szerepelnek a legfontosabb japán és brit papírok is (lásd a táblázatot).
Mindezek alapján a CA IB és az OTP alapjai főként azoknak ajánlhatók, akik nagy esélyt adnak a részvénypiacok emelkedésének a következő években, ennek fejében viszont vállalják, hogy amennyiben e várakozásuk nem teljesül, legroszszabb esetben csak a pénzüket kapják vissza, s elesnek attól az eredménytől, amit más konstrukciókkal elérhettek volna. A Fix Plusz alapoknál némileg más a helyzet: ezeknél vonzó a garantált hozam, viszont egy esetleges részvénypiaci árrobbanás mellett nem lehet akkora nyereséget learatni, mint a másik kettővel.
A választásnál arra is érdemes figyelni, hogy melyik alap mibe kerül ezekben a napokban. A befektetők számára a legkényelmesebb módszer a jegyzési időszak során vásárolni a befektetési jegyekből. Március közepéig az OTP Fantázia Alapból lehet jegyezni névértéken, 10 ezer forinton. Az alapkezelő nem ad kedvezményt a korán jegyzőknek, ellentétben a K&H-val, ahol most éppen nincs jegyzési időszak, de amikor van, akkor abban a periódusban minimális hozamot biztosítanak a befektetőknek. Aki a Fantázia Alapba helyezi el a pénzét, jó, ha felkészül arra, hogy azt több mint négy évig nem látja. Az pedig, hogy 2008 augusztusában mekkora összeget kap vissza, a tőzsdék teljesítményétől függ. A jegyzés zárása után határozzák meg, hogy az esetleges tőzsdeindex-emelkedés hány százaléka jut a befektetőknek; ma annyit tudni, hogy az érték 90 és 110 között várható, vagyis a tőzsdei felfutás mértékével nagyjából megegyező lesz az alap hozama. A CA IB Tőkegarantált Alap jegyeit bevezették ugyan a tőzsdére, üzlet azonban még nem született. E befektetés vonzerejét az adná, hogy a tőzsdei emelkedés 108 százalékát juttatná a befektetőnek, viszont csak 80 százalékos indexemelkedésig. Abból a nem túl nagy valószínűséggel bekövetkező helyzetből, ha a két index értéke ennél jobban növekedne 2006 novemberéig, a befektetők már nem profitálnak.
Az első hazai garantált alap, a K&H Fix Plusz futamidejéből már csak egy és háromnegyed év van hátra. Az alap jegyeihez 9,7-10,0 ezer forintért lehet manapság hozzájutni a tőzsdén, 2005 karácsonya előtt pedig várhatóan a garantált minimumot fizeti majd (ez 11,8 ezer forint), ezért egy sima, lejárat végén törlesztő kötvényhez hasonlítható. Az indexnövekményből történő alacsony, 33 százalékos részesedés miatt a mai szintekről közel 30 százalékkal kellene a tőzsdéknek emelkedniük ahhoz, hogy a minimális hozamnál többet tudjon fizetni az alap. Ha ezzel nem is számolunk, e papírt 9,7 ezer forint környékén vásárolva fix 22 százalékra tudjuk befektetni pénzünket nagyjából 21 hónapra.
E kedvező lehetőségnél még vonzóbbnak tűnik a Fix Plusz 2 Alap, amelynek jegyeit 9,1-9,5 ezer forint környékén lehet jelenleg a tőzsdén megszerezni, s 29 hónap múlva minimum 11,2 ezer forintot fizet. Ez az alap azonban éppen a rendkívül alacsony részvényárak idején indult, s a négy indexre szóló vételi opciók már eddig is tisztes nyereséget hoztak. Ha a mai árszinten maradnak a tőzsdék a következő alig két és fél évben, egy befektetési jegy értéke akkor is mintegy 12,4 ezer forint lesz lejáratkor. Amennyiben pedig nőnek az árak, az emelkedés 80 százaléka a Fix plusz 2 befektetőit gazdagítja.
BESZÁLLÁS. A Fix plusz 3 alap futamidejéből még közel három év van hátra, ezért itt a kockázat némileg magasabb. Az indexek emelkedése ugyanakkor már most jóval nagyobb a garantált hozamnál, így itt is jó esély van a minimumot jóval meghaladó kifizetésre. A Fix Plusz Extra alap jegyzése a múlt héten zárult, s rövidesen a tőzsdén lesz elérhető.
A Fix Plusz alapok jelenlegi tőzsdei árfolyamai jól mutatják, hogy jelentős veszteséget okoznak azon tulajdonosoknak, akik még az eredeti, 10 ezer forintos névértéken jegyeztek, s a lejárat előtt kívánnak kiszállni. A kamatemelkedés ezen alapok állampapír-portfólióját is leértékelte, aktuális eszközértéküket csökkentette. Ugyanakkor a börze a garantált hozamhoz árazza a papírokat, s nem érdekli a piacot az, hogy a tőzsdei hossz miatt lejáratkor ennél jó eséllyel sokkal többet fognak érni a papírok. Így a tőkegarantált alapba történő befektetéskor mindenképp érdemes a jegyezhető papírok mellett a régebben kibocsátott konstrukciók között a tőzsdén is keresgélni.
