Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, az általa vezetett intézmény honlapján nyilvánosságra hozott válaszlevelében ezt írta a kormányfőnek: „Az alkotmányos szabályozással, jogállásunkkal összeegyeztethetetlennek tartjuk, hogy a kormányzati struktúra átalakítását kezdeményezzük, illetve konkrét intézményeket, szervezeteket, költségvetési tételeket érintő pénzelvonásokra úgy tegyünk javaslatokat, hogy nem folytattunk le célra irányuló ellenőrzést”. Mint ismert, Medgyessy Péter arra kérte a számvevőszéket: legyen segítségére a költségvetés stabilizálásához szükséges 155 milliárdos megtakarítási csomag összeállításában.
Kovács részben kitért a felkérés elől, és inkább általános útmutatásokra szorítkozott. Szerinte a hosszú távú szerkezeti reformok és a közpénzek felhasználását felülvizsgáló belső ellenőrzési rendszer nem pusztán egyszeri megtakarítást eredményezne. Azt például már tavalyelőtt kikalkulálták, hogy az úgynevezett fejezeti kezelésű – azaz közvetlenül a miniszterek ellenőrzése alá tartozó – kiadásokat évente több tízmilliárd forinttal lehetne visszaszorítani, ha három éven keresztül évi egymilliárdot fordítanának azok átalakítására. Ám ez az intelem eddig nem talált meghallgatásra.
Az ÁSZ értetlenül fogadta, hogy a kormány a költségvetési törvény átfogó felülvizsgálata helyett egy sebtében kidolgozott megtakarítási csomaggal kísérli meg a karcsúsítást. Már a 2004-es költségvetés kapcsán bizonytalannak ítélték meg a tervezett GDP-növekedést, és kockázatosnak látták a társasági adók, a vám- és az áfabefizetések előirányzatainak teljesülését. A fejezeti kezelésű előirányzatokból folyósított támogatások rendszere pedig áttekinthetetlen. Mára a minisztériumok által alapított, állami feladatokat ellátó gazdasági társaságok száma 200 fölé emelkedett. E társaságoknak működését nem szabályozzák megfelelő üzleti tervek, a gazdálkodást és a feladatok teljesítését ellenőrző bizottságok nem végzik kielégítően a munkájukat. Az ÁSZ az ilyen gazdasági társaságok számának csökkentését részben azok költségvetési kezelésbe vonásával oldaná meg. Több területen problémát okoz a céltámogatásokhoz kapcsolódó kormányzati döntések ütemezése, az önkormányzatok esetében a különböző alapokhoz, előirányzatokhoz benyújtható pályázatok rendszerének kuszasága, a rendszeres késlekedés a pályázatok elbírálásánál. E problémák miatt például a címzett és céltámogatásoknak mintegy 30 százalékát fel sem használják, ami évente 25-30 milliárdos kiesést jelent. Az államháztartás olcsóbb működtetése új kormányzati stratégiát, más költségvetés tervezést, továbbá fontos törvények módosítását kívánja meg – vélik a számvevők.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
