Ember legyen a talpán, aki tudja, hogy ki irányítja jelenleg a Brau Hungáriát – kesereg H. J. magánbefektető, hozzátéve: miközben a Heineken, állítása szerint, befejezte a Brau-csoport felvásárlását, arra sincs válasz, hogy a magyar részvényeket mikor veszi meg. A pár tized százalék tulajdonosa szerint egy biztos: a vesztesek ismét a Budapesti Értéktőzsde kisbefektetői lesznek.
HÁBORÚ. A helyzet valóban nem túl rózsás, amit jól mutat, hogy a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdek-védelmi Szövetsége (TEBÉSZ) egyenesen háborúnak minősíti azt a küzdelmet, amelyet az ügy számukra kedvező kimenetele érdekében folytat a Brau Union Hungária (BUH) részvényeire tavaly ajánlatot tevő – a Heineken érde-keltségébe tartozó – Amstel Hungária ellen. A „háború” súlyos-ságát jelzi mindenesetre, hogy a harc több fronton zajlik. A TEBÉSZ három pert, a legnagyobb súlyú kisrészvényesek egyi-kének számító ConCorde Alapkezelő Rt. két bírósági eljárást indított, s néhány kisrészvényes is hasonlóval próbálkozik, többnyire azonos tárgyban: az Amstel vételi ajánlatát jóvá-hagyó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellen.
A vita alapját az adja, hogy amikor a holland Heineken 2003 tavaszán vételi ajánlatot tett a BUH anyavállalatára, az ott alkalmazott módszerből kiindulva a magyar cég esetében is magas felvásárlási árat reméltek az itthoni befektetők. Az osztrák anyacég esetében alkalmazott felvásárlási ár és a söriparban használatos értékelési mutatók alapján minimum 27-28 ezer forintos részvényenkénti árra számítottak. A felfokozott várakozások tavaly júniusra a BUH tőzsdei árfolyamát a korábbi 6-7 ezer forintról egészen 20 ezer forint közelébe lendítették, ám a szeptemberben megjelent vételi ajánlat alaposan rácáfolt a reményekre. A tőzsdén forgó elsőbbségi részvényekre ugyanis a Heineken magyarországi leányvállalata a törvényi minimumon, a megelőző 180 nap súlyozott átlagárán, azaz 12 ezer 806 forinton tett vételi ajánlatot, megspékelve a helyzetet a kiszorítás rémével. Ez utóbbi azt jelenti, hogy amenynyiben a felvásárlás során az ajánlattevő 90 százalékos részesedés fölé kerül, akkor – a törvény szerint – az ajánlati áron akaratuk ellenére kiszoríthatja a kisrészvényeseket a BUH-ból. Nem csoda hát, hogy a gálánsnak egyáltalán nem mondható ajánlat és e fenyegetés komoly indulatokat váltott ki.
Az ügyben a mindössze egy részvénnyel rendelkező TEBÉSZ látszik a legelszántabbnak, míg a fő „harcostárs”, a ConCorde az utóbbi időben kissé visszafogottabbá vált, holott befektetési alapjai komoly tételben tartalmaznak sörpapírokat. Szabó László, az alapkezelő vezérigazgatója a legfőbb problémát abban látja, hogy a PSZÁF annak ellenére jóváhagyta az Amstel vételi ajánlatát, hogy azt egyúttal törvénytelennek is nyilvánította, s emiatt csekély összegű, egymillió forintos bírságot is kiszabott. Szabó szerint ilyen esetben a felügyelet nem mérlegelheti, hogy áldását adja-e vagy sem az ügyletre: azt határozottan el kell utasítania. Éppen ezért a PSZÁF ellen, illetve az ajánlat hatályon kívül helyezéséért indították a pert. A TEBÉSZ ugyanezen okból kifolyólag szintén perbe fogta a felügyeletet.
Az érintettek szerint az általuk indított eljárások közül ez utóbbiak azok, amelyek megnyerésével az Amstelt rá lehetne kényszeríteni egy újabb, és reményeik szerint gálánsabb ajánlatra. A perek másik célja jól láthatóan az időhúzás, amit Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke nem is titkol. Elmondása szerint amíg a Heineken nem látja be, hogy tévedett, amikor hátrányosan különböztette meg a magyar kisrészvényeseket az osztrákokkal szemben, addig minden lehetséges módon blokkolni fogják a felvásárlási folyamatot. Becslések szerint hosszú hónapokig, de akár évekig is elhúzódhat a többek által már nem szappan-, hanem leginkább söroperának titulált mizéria. Mindazonáltal a Heineken elkezdte a BUH és az Amstel tevékenységének összevonását, illetve a kereskedelem átszervezését. Az ügy kapcsán szerettük volna megismerni a BUH álláspontját is, ám a cég vezetése a Figyelő többszöri megkeresésére sem reagált.
PRECEDENS. E jogvita nemcsak az Amstel és a kisbefektetők számára vet fel érdekes kérdéseket, de komoly hatása lehet a BÉT-en történő jövőbeli felvásárlásokra is. A TEBÉSZ egyik fő kérdése ugyanis, hogy a bíróság elismeri-e szervezetüket ügyfélként, ami alapjául szolgálhatna a felvásárlás megtámadásának. A felügyelet – hosszú vizsgálódás után – úgy döntött, hogy ügyfélnek tekinti a TEBÉSZ-t, arra hivatkozva, hogy az rendelkezik egy darab részvénnyel a BUH-ban. Amennyiben a bíróság is hasonló álláspontra jut, úgy döntése a jövőben precedensként szolgálhatna, azaz a későbbi felvásárlások során bármelyik kisrészvényes megtámadhatná az ajánlatot, hosszú hónapokra blokkolva ezzel a folyamatot. Ha a verdikt így fog szólni, akkor Dióslaki véleménye szerint az ajánlattevők jobban meggondolják a jövőben, hogy milyen árat kínálnak a kisrészvényeseknek.
