A kazincbarcikai Regum Újrahasznosító Kft. alapítói már 2000 második felében úgy döntöttek: közvetlenül brüsszeli forrásból szereznek támogatást elképzeléseikhez. Az unió csak kevés, jól körülhatárolható vállalati célt támogat (például K+F, környezetvédelem, oktatás, szakképzés, digitális tartalmak), s ebbe a képbe a Regum bele is illett. Az alapítók egy olyan eljárást találtak fel, amelynek lényege, hogy rugalmas műanyagok, gumianyagok nagynyomású vízsugárral szelektív módon lebonthatók. Ez az eljárás pedig különösen alkalmas használt gumiabroncsok újrahasznosítására.
A Regum alapítói lelkesen vetették magukat az uniós környezetvédelmi pályázat megírásába, de műszaki emberek lévén kevés tapasztalatuk volt e téren. Ebből adódóan hosszadalmas, hároméves folyamat következett, de végül a Regum megnyert 800 ezer eurónyi uniós támogatást, amely a már megvalósult projekt költségének mintegy 20 százalékát fedezi. A Regnum vezetőinek tapasztalatai szerint először is minden pályázathoz az EU intézmény saját honlapján megjelenő információk igen alapos áttanulmányozása szükséges, ez a kiírás a pályázat „bibliája”.
A cégnél akadt ugyan angolul tudó munkatárs, de egy brüsszeli pályázat megírásához az ottani bürokrácia által használt sajátos zsargont is ismerni kell. Persze a helyes értelmezés csak azután merül fel, hogy a pályamunka magyar eredetije is megfelel az alapvető tartalmi követelményeknek.
Kiemelten fontos, hogy mind a szükséges engedélyekről döntő hazai hatóságokkal, mind az EU itteni monitorszerveivel már a tájékozódási fázisban személyesen kell konzultálni: ismertetni az elképzelést, s végére járni az esetleges jogi, vagy más természetű akadályoknak. Szintén rendkívüli jelentőségű a projektköltségek pontos becslése, illetve az egyes költségelemek alapos kiszámítása. A Regum vezetőinek tapasztalatai szerint ugyanis „kőbe vésettek” a szerződésben meghatározott összegek, még két tétel közti átcsoportosítás sem megengedett. A projekt mindenkori állapotát rendszeres jelentéstétellel kell igazolni, s annak valóságát, valamint az összegek elköltését nagyon szigorúan ellenőrzik is a helyi úgynevezett monitorszervezetek. A brüsszeli eljárásrend alapos ismerete ezért a siker egyik záloga, amit csak tapasztalatok révén lehet megszerezni. Ezért nem árt referenciával, valódi jártassággal rendelkező szakértőket megkeresni, mert magyar fejjel gondolkodva szokatlanul fegyelmezett rendszerről van szó. A hazai üzleti életben megszokott megoldások, a „majd utólag valahogyan egymás közt rendezzük” elve Brüsszelben egyáltalán nem működik.
• Kiskáté pályázóknak
KIK PÁLYÁZHATNAK? A projektek mintegy felénél előnyt élveznek a kis- és középvállalatok, sőt egyes pályázatokon csak ilyenek indulhatnak. Nagyobb cégek részvétele csak az EU számára (is) hasznos területen lehetséges, bár e cégek kifejezetten nincsenek korlátozva a pályázatokban. (A magyar pályázatok a megszokott rendben adhatók be.)
MELY CÉG SZÁMÍT KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSNAK? Az, ahol az összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb, továbbá éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió euró (10,5 milliárd forint), vagy mérlegfőösszege legfeljebb 27 millió euró (7,1 milliárd forint). Nagyobb cégek „leányai” és állami érdekeltségű cégek sem számítanak kkv-nak.
MENNYI IDŐ ALATT LEHET PÉNZHEZ JUTNI? Brüsszeli pályázatok esetén egy év (külföldi társpályázók esetén több mint egy év) telik el a pályázat benyújtásától a pénz átutalásáig. A beruházást nem szabad a döntés előtt megkezdeni, ám alaposan elő kell készíteni.
MENNYIT ÁLL AZ EU A KÖLTSÉGEKBŐL? A támogatások vissza nem térítendő összegek, jellemzően a teljes költség 30-50 százalékát térítik, de kifejezetten támogatandó célokhoz kötöttek. Nem profittermelő cél esetén 75, vagy akár 100 százalékot is elérhet a támogatás mértéke.
MI KELL EGY NYERTES PÁLYÁZATHOZ? Brüsszelben csak konkrét, megtervezett, dokumentált, jól előkészített és alaposan alátámasztott, megindokolt projektek esélyesek a nyerésre. Szükséges az is, hogy az unió céljaival összecsengjen az elképzelés, illetve, hogy kitűnő angolsággal, lehetőleg a brüsszeli zsargont is ismerve készüljön egy nagyobb pályamunka. A vállalatoknak (és más intézményeknek is) elsősorban kooperációban van esélyük a nyerésre. Az unió kedveli az önkormányzatokkal, a felsőoktatással, a kutató-műhelyekkel, valamint a civil szervezetekkel közösen kidolgozott és benyújtott projekteket. A külföldi partnerekkel való együtt-működés minden esetben rendkívül megnöveli az esélyeket.
MIRE FIGYELNEK LEGINKÁBB AZ ELBÍRÁLÁSNÁL? A kész pályaművek értékelésénél három szempont a legfontosabb: a projekt frappáns elnevezése, kitűnő fél-egy oldalas összefoglaló és elfogadható költségvetés. Szakértők szerint a magyarországi költségek 1,5-2-szeresével érdemes kalkulálni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
