 |
| Romano Prodi és Medgyessy Péter Budapesten. Bejelentették az első pályázatokat. |
Balatonfüred is összeállította a maga „tizenkét pontját” arról, hogy milyen beruházásokhoz igényelnének uniós támogatást, amikor a múlt év tavaszán a kormány meghirdette az Európa Pályázat Előkészítő Alapot (PEA). A tizenkettőből egyet sikerült elfogadtatni az értékelő bizottsággal, Bóka István polgármester ennek ellenére sem elégedetlen. „Örülünk, hogy legalább a városközpontot elkerülő út megépítésére vonatkozó ötletünk nyert” – mondja. A 375 millió forint értékűre becsült beruházásból elkerülő út épül az ipari szolgáltató övezet és a 71-es út között, s ezáltal nem a városon keresztül dübörögnek majd át a tehergépjárművek. Az önkormányzatnak a projekt 10 százalékát kell állnia, s ez az összeg rendelkezésre is áll. Sőt, a város felkészült arra is, hogy a brüsszeli pénzeket utólag folyósítják, a kivitelezés ütemének megfelelően, tehát addig azt maguknak kell meghitelezniük. „De semmiképpen sem akartunk ebből a lehetőségből kimaradni, mert minden egyes általunk biztosított forinthoz további 9 forint értékű beruházás társul” – érvel a polgármester.
MEGVALÓSULÓ ÖTLETEK. Amióta a múlt év végén megkezdődött a PEA eredményhirdetése, a legtöbb nyertes így áll a kérdéshez. A beérkezett 2792 projekt-ötletből ugyanis eddig nagyjából minden ötödiket fogadták el, igaz, a 22 pályázati ablakból háromnak az eredményhirdetése csak január végén esedékes. A győztesek viszont csaknem százszázalékos biztonsággal számíthatnak arra, hogy ötletük meg is valósul. A múlt héten felálltak ugyanis azok a konzorciumok, amelyek a több mint ötszáz terv uniós kívánalmak szerinti elkészítésében, elfogadtatásában, menedzselésében segítenek majd.
A két minőségellenőrző konzorcium ezekben a hetekben veszi fel a kapcsolatot valamennyi kiválasztott projekt benyújtójával, hogy felmérjék, melyik ötlet mennyire van kidolgozva. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján meghatározzák az elvégzendő feladatokat, majd munkához látnak a projekt-kidolgozó konzorciumok szakemberei, a kész munkákat pedig még ellenőrzik, mielőtt benyújtanák a Strukturális Alapok pályázataira.
Mindez meglehetősen időigényes folyamat még akkor is, ha a konzorciumok elegendő szakértővel rendelkeznek ahhoz, hogy a kiválasztott projektek mindegyikén azonnal megkezdjék a munkát. De például a balatonfüredi elkerülő út megépítéséhez előbb végig kell vinni a kisajátítási folyamatot, mivel a tervezett útszakasz egyes részei még nincsenek önkormányzati tulajdonban. A polgármester szerint a megvalósíthatósági tanulmány, az üzleti, kiviteli tervek elkészítése és az engedélyek beszerzése, valamint a komplett pályázati anyag összeállítása körülbelül fél évet vesz igénybe. Úgy számítja, hogy az év második felében megszülethet a döntés, az ősszel pedig már kiírhatják a közbeszerzési eljárást.
A PEA keretében még további nyolcvan ötletgazda számíthat támogatásra hasonló, vagy talán a jövő évre is átnyúló ütemezéssel, utólagos finanszírozással az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, jóllehet ide csaknem kétezer pályázat futott be. Sok csalódott önkormányzat lehet most az országban, amelyek tavasszal nagy várakozásokat fűztek az uniós pénzekhez, mint régóta esedékes beruházásaik forrásaihoz. Balatonfüreden például a másik tizenegy projektötletet település-rehabilitáció témakörben adták be, ezt a pályázati kiírást azonban utóbb törölték. Ennek oka az volt, hogy az idő rövidsége miatt párhuzamosan indult meg a pályáztatás, illetve a nemzeti fejlesztési terv (NFT) egyeztetése Brüsszellel. Mivel pedig az EU csak december második felében hagyta jóvá a felzárkózási támogatások felhasználását rögzítő NFT-t, több korábbi kiírást módosítani kellett. „Mozgó célpontra lőttünk” – ismerte el Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese.
Át kell gondolni az elképzeléseiket és forrásaikat azoknak a településeknek is, amelyek a komplex elektronikus közigazgatási rendszer kialakítására kiírt pályázaton indultak. A tavaly év eleji PEA-programban ugyanis még az szerepelt, hogy a projektek várhatóan 100 százalékos támogatásban részesülnek, azaz nem kell önrészt biztosítani, az elnyerhető támogatás nagysága pedig 125 millió és 1 milliárd forint között mozog. Eger megyei jogú város önkormányzata a maximálisan elnyerhető összeget célozta meg, s 985 millió forint értékű projektet készített a város és a környező települések elektronikus közigazgatásának kiépítésére. Ehhez képest a programkiegészítő dokumentumok merőben új feltételeket tartalmaztak. „Kiderült, hogy az elnyerhető maximális támogatás 540 millió forint lehet, s önrészt is biztosítani kell, mégpedig minimum a beruházás értékének 12,5 százalékát” – mondja Nagy Róbert, az egri Város- és Területfejlesztési Iroda vezetője. Amennyiben továbbra is az elnyerhető legnagyobb támogatást célozzák meg, akkor 615 millió forintra kell leszállítani a fejlesztés költségét, s abból mintegy 75 millió forintot az önkormányzatnak kell állnia. Az új fejlemény miatt 2004. január 29-re összehívták a közgyűlést, hogy döntsön, biztosítja-e a beruházáshoz szükséges önrészt. A Figyelő úgy tudja, hasonló cipőben jár egyebek mellett a veszprémi és a szegedi önkormányzat is. A maximális támogatási határ leszállítása és az önrész-követelmény ezeket a városokat szintén új helyzet elé állította, de úgy értesültünk, egyik sem lépett vissza a pályázati csomag kidolgozásától és benyújtásától. Már csak azért sem, mert – mint Nagy Róbert fogalmaz – a PEA révén minden önkormányzat olyan uniós pályázatkészítői tapasztalatra tehet szert, amelyet később jól hasznosíthat.
| Pénzes tanácsadás |
| A két dán, egy osztrák és egy német cég által vezetett négy konzorcium (két minőségel-lenőrző és két projekt-kidolgozó, a regionális fejlesztési, illetve a szociális alap kívánalmaira specializálódva) bemutatkozó tájékoztatóján nem véletlenül emelte ki mindegyikük, hogy a külföldiek inkább a know-how-t adják, a munka oroszlánrészét, esetenként 80-85 százalékát azonban hazai szakemberek végzik majd el. A konzorciumok ugyanis összesen 27 millió eurós (mintegy 6,5 milliárd forintnyi, 55 százalékában Phare-pénzek által fedezett) tortán osztozkodhatnak. Ezért is kísérte tavaly megannyi suttogás, vádaskodás, lobbizás a kiválasztás menetét. |
|
TÁRSADALMI KOHÉZIÓ. A program igazi nyertesei azonban azok, akik az Európai Szociális Alaptól várnak támogatást: az alig több mint nyolcszáz ötletből minden második bekerült a támogatandók közé. „Sokszor elsikkad, hogy az Európai Unió középpontjában a társadalmi kohézió áll” – adja a magyarázatot Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal szakmai irányításáért felelős politikai államtitkár. Az oktatási, képzési, esélyegyenlőségi programok felkarolása új lehetőség a civil társadalom megerősödéséhez.
A brüsszeli pénzek segíthetik például az életben maradását annak a tanácsadói hálózatnak, amely több irodával a tartósan munkanélkülieknek a munkaerőpiacra való integrálását segíti egy Nagy-Britanniából adaptált, s idehaza 1996-tól felhasznált know-how alapján. „Az irodánk kilenc tanácsadóval működik, s az az elvárás velünk szemben, hogy minden munkatárs átlagban havonta legalább 10 ügyfelet vonjon be a programba, közülük pedig hármat helyezzen el” – mondja Aladi Gusztáv, a hálózat egyik tagja, a Kontakt Humán Szolgáltató Közhasznú Társaság vezetője. Az iroda Zala megye északi övezetében segít a több mint kilenc hónapja munkanélküli embereknek.
Működésüket eddig az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) finanszírozta szerte az országban. Az OFA azonban csak ez év végéig biztosítja az évi 400-450 millió forintot, 2005-től teljesen bizonytalan a program anyagi fedezete. Valamennyi iroda pályázott a PEA-programban, s nyert is, ami koherens szemléletet feltételez az elbírálók részéről.
Az említett zalai közhasznú társaság 200 millió forintra pályázott, amiből két évig tudná a projektet működtetni. Aladi Gusztáv reméli, hogy jövőre már uniós pénzek segítik a tevékenységüket.
Így van ezzel a pályázók legtöbbje: ezt az évet még valahogy túl kell élni. Mert bár a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium már megjelentette az első uniós pályázatokat – ezzel Magyarországon a csatlakozásra váró országok közül elsőként indult meg a pályázatkiírás – és a sikeresen lefuttatott terveket az unió elvben január elsejétől befogadja, ám a legkorábban ébredők közül is csak kevesen számítanak még az idén EU-pénzekre. A PEA keretében a teljes körű helyzetfelmérés február második feléig is eltart, addigra derül ki, hogy az egyes projektek hol állnak a teljes pályázathoz szükséges dokumentációk elkészítésével, az engedélyek megszerzésével. Nem véletlen, hogy a szakemberek úgy ítélik meg: május 1-jéig a pályázatoknak csak a töredéke készülhet el, egy részüknek a beadása még jövőre is átnyúlik majd.
ÖNÁLLÓ PÁLYÁZÓK. Igaz – elméletileg – az is elképzelhető, hogy egyes önkormányzatok és civil szervezetek ugrásra készen, a PEA-tól függetlenül kidolgozott tervekkel várták-várják a pályázatok kiírását. Az alap egyébként is csak a brüszszeli pénzek felhasználásának az elindítását segíti, ha akarna, se tudna a privilegizált elosztó szerepébe kerülni. Jürgen Köppen, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője is egyetértett azzal a becsléssel, hogy az NFT keretében az elkövetkező három évben megvalósuló, több mint 1000 milliárd forintnyi beruházásnak a 25-30 százalékát tehetik ki azok a projektek, amelyeknek a kidolgozása a konzorciumokra hárul.
