ígért az amerikaiaknak az elnökválasztási kampány nyitányaként George W. Bush a múlt héten, amikor bejelentette: az Egyesült Államok korábban soha nem látott mértékű űripari fejlesztésekbe kezd. Ha nem volna lehetséges, hogy minderre sor is kerül, az újraválasztásán fáradozó elnök aligha az űrsétáról vizionálna. De kutatni muszáj; a jólét, a fejlődés és a hatalom záloga ma a technológia, ezt pedig a világ legfejlettebb gazdaságának vezetője is tudja.
A bejelentés természetesen nem választható el az amerikai belpolitikától. Nyilván nem véletlen, hogy azt Bush éppen az első, iowai előválasztás előtti napokra időzítette, azaz közvetlenül a Fehér Házért csatasorba álló demokrata párti politikusok első, egymás közti összecsapása elé. Mi több, miután 2001. szeptember 11-e óta a Bush-adminisztráció egyik politikai prioritása a terrorizmus elleni harc, elemzők máris azt találgatják, vajon az új űrcélkitűzések mennyiben szolgálhatják – természetesen be nem vallottan – az elnök és környezete védelmi elképzeléseit.
Mindezek ellenére a tény tény marad: az Egyesült Államok már a földi kutatásokban is fényévekre húzott el követőitől. Nemzeti össztermékének 3 százalékát fordította tavaly kutatás-fejlesztésre, ami jóval meghaladja Japán valamivel 2 százalék feletti, és az Európai Unió 2 százalékot alulról súroló GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordításait. Az EU-nak, a gazdasági triász felgyorsult versenyében már-már azért kell küzdenie, hogy néhány évtizeden belül ne szakadjon le végérvényesen Amerikától. Mindenesetre tény: az Egyesült Államokban jegyzik be a legtöbb szabadalmat, ott működik a legtöbb K+F vállalkozás és ott költik a legtöbbet innovációra a cégek. Nem létezik ma egyetlen olyan ország, de még országok tetszőleges kombinációja sem, amely Amerika technológiai fölényre épülő gazdasági és katonai hegemóniáját veszélyeztetné. És nincs is ok feltételezni, hogy ez a helyzet az elkövetkező néhány évtizedben megváltozna.
A siker receptje nem túl bonyolult, mégis megszívlelendő: valódi versenyre épülő gazdaság, használható tudást nyújtó oktatás, támogatott alapkutatás és piaci alapú kutatás-fejlesztés. Ezekből lesz a tépőzár, az internet és az atomrakéta, no meg nemzetiszín lobogó asztronautakézben, egyenes adásban.
Cirkusz és kenyér kéz a kézben járnak. Az előbbi a szüntelen innováción alapuló gazdaság néhány morzsája, az utóbbi: e gazdaság maga.
