Medgyasszay László . Pártja, a Magyar Demokrata Fórum nevében ultimátumot adott a kormánynak agrárügyben.
Ultimátumot intézett a kabinet felé pártja, az MDF nevében Med-gyasszay László. A január 8-i felhívás így szólt: iamennyiben a kormány nem hívja össze tíz napon belül a Nemzeti Agrár-kerekasztalt, akkor a demokrata fórum maga állítja össze azt az ellenzéki pártok képviselőiből. Szavaira ráerősített Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) társelnöke, aki egyenesen úgy fogalmazott, hogy „ha nem jönne létre időben a Nemzeti Agrár-kerekasztal, akkor a nyilvánosság elé tárjuk, hogyan akarnak vágóhídra küldeni bennünket” az uniós csatlakozást követően.
ELŐKÉSZÜLETEK. Az erőteljes noszogatásnak engedve Németh Imre agrárminiszter vállalta, hogy januárban megtartják a kerekasztal plenáris ülését. Megbízta továbbá a négy parlamenti párt, a Magyar Tudományos Akadémia, az Agrárgazdasági Tanács és a tárca képviselőiből álló, január 22-én alakuló előkészítő bizottságot, tegyen ajánlást az ülés témáira, időpontjára, résztvevőire.
A viharok azonban nem csitultak el, sőt, pillanatnyilag ott tart a dolog, hogy esetleg nem is egy, hanem két vagy három kerekasztaltársaság is alakulhat. A szakminiszter ugyanis az 1998 óta esedékes középtávú agrárstratégiát akarja megfogalmazni, miközben a Magosz és a Fidesz gazdatagozata az akut bajokra vár gyors, „életmentő” megoldást. „Ha nem erről lesz szó – figyelmeztetett Faludi Sándor, a fideszes gazdatagozat vezetője -, az ellenzék saját agrár-kerekasztalnál alkot véd- és dacszövetséget.” Közben pedig Pásztohy András, a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke, az MSZP agrárügyvivője egy további, mezőgazdasági és vidékfejlesztési kerekasztalt is létrehozna a kormányzati ciklusokon átívelő, hosszú távú agrárpolitika kialakítására.
A szekértáborok tehát már kialakultak, pedig arról még konkrétan nem is esett szó, valójában miről tanácskozzanak majd. Ahogyan az agrárfórumokon gyakorta megesik, a sok bába között elveszhet a gyerek. Pedig nem csak az ellenzék, hanem a termelők nagy része is úgy érzi, az uniós csatlakozás évében bizony a stratégia mellett a napi ügyekről is szót kellene ejteni. Például a februártól pályázható, máris parázs vitát kiváltó 100 milliárd forintos „csatlakozási hitelről”, amely az élelmiszer-ágazathoz kapcsolódó vállalkozások, egyéni vállalkozók forgóeszköz-feltöltését és fejlesztését hivatott szolgálni, nem mindennapi kedvezményekkel – még ha az utolsó pillanatban is. A 100 milliárdból 50 milliárdos kerettel, állami garanciával induló beruházási kölcsönt kétéves türelmi idő után tíz év alatt kell visszafizetni. A szintén 50 milliárd forintos, állami garanciás forgóeszköz-feltöltő hitel pedig egy év türelmi idő után öt év alatt törlesztendő. A legkisebb kölcsön 2 millió, a legnagyobb 350 millió forint lehet.
Kerekasztal híján így egyelőre külön-külön forrnak tovább az indulatok. Csikai Miklós, az Agrárkamara elnöke csak annyit kifogásol, hogy az egyéves türelmi idő lehetett volna kettő, mivel a 120 milliárd forintos kárt okozó tavalyi aszály jócskán megnehezíti a törlesztést. A majd csak utólagosan megérkező uniós támogatások miatt egyébként szerinte a kormány részéről kötelező volt elindítani a „csatlakozási hitelprogramot”. A Magoszban, ahol a kormány jóváhagyása előtt négy nappal kapták meg a hitelprogram jogszabály-tervezetét, sommásabb véleményt fogalmaztak meg. „Derékba fogjuk törni a szakértőimmel” – ígéri Jakab István társelnök, mert megengedhetetlennek tartja a gazdák hátrányos megkülönböztetését. A csatlakozási hitel Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által finanszírozott részéhez ugyanis 100 százalékos állami garanciát kapcsol a jogszabály, amelyre szerinte a „tűzhöz közeli” agrárcégek esélyesebbek, mint az egyéni vállalkozók. Utóbbiak csak rosszabb feltételekkel, kisebb állami garanciára számíthatnak, ami azt jelenti Jakab szerint, hogy „kőkemény” hitelvizsgálat vár a gazdákra a kölcsönt közvetítő kereskedelmi bankoktól. „Akik tehát idáig sem kaptak, azok ezután sem kaphatnak kölcsönt” – vetíti előre Jakab István.
Németh Imre agrárminiszter. Az erőteljes noszogatásnak engedve vállalta, hogy januárban megtartják a kerekasztal plenáris ülését.
ÁLLAMI GARANCIA. Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára ezzel szemben korábban azt nyilatkozta, hogy a rászorult gazdák számára könnyen elérhető lesz a csatlakozási kölcsön. Sőt, éppen azért szerepel a konstrukcióban az MFB közreműködésével a 100 százalékos állami garanciával adott hitel, hogy az egyébként kockázatos ügyfélnek tartott gazdák, agrárvállalkozások is elérhessék azt. A kérdés inkább az, elég lesz-e a pénz, hiszen Szanyi a fizetésképtelen Hajdú-BÉT Rt. miatt nehéz helyzetbe került baromfitermelőket is arra buzdította, hogy erre a hitelkeretre pályázzanak. Pásztohy András így arra számít, hogy áprilisra kimerül a keret.
Egyesek szerint éppen jókor, mert a csatlakozás után amúgy sem lehet ekkora állami garanciával ilyen kedvezményes hitelt adni. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára szerint viszont májusig nem kell a pénzt elkölteni, csak a bankokkal kell a szerződést aláírni. Akár olyan opcióval is, hogy a kölcsönt csak évekkel később veszi igénybe a pályázó. Ám a vállalkozónak mindenképpen mérlegelnie kell, érdemes-e felvennie a kölcsönt – meg tud-e felelni az uniós előírásoknak és képes-e visszafizetni a hitelt -, vagy jobb inkább más területen szerencsét próbálnia.
Horváthnak az fáj a legjobban, hogy a jelen feltételek értelmében a felvásárolt külső üzletrészeken keresztül 25 százaléknál nagyobb állami résztulajdonba került szövetkezetek még erre az utolsó mentőövre sem számíthatnak. Két éve minden állami támogatási pályázatból kirekesztették őket egy rossz hivatali beidegződés miatt, arra hivatkozva, hogy állami tulajdonú szövetkezet támogatásban nem részesülhet, pedig ezt egyetlen uniós szabály sem tiltja. A brüsszeli feddéstől tartó hivatalnokok kezdetben a Sapard pályázatokra sem fogadták be ezen „állami” szövetkezetek jelentkezését, később – csak nekik – azért kellett angolul pályázniuk, hogy a magyar hivatal egyenként kikérhesse az uniós „áment” minden ilyen igényre. „Hiába volt azóta kormányváltás, a megítélés a régi” – állítja Horváth Gábor. Ha a csatlakozási hitelből is kizárják emiatt őket, akkor félezer állami résztulajdonú szövetkezet végképp hátrányos helyzetbe kerül.
Alighanem lesz tehát miről tárgyalni, akár kerek, akár fehér asztal mellett.
