Ügyfélszolgálati irodát nyitott a beszállítói tartozások egyeztetésére Debrecenben az első fokon felszámolásra ítélt Hajdú-BÉT Rt. Éppen ott, ahol néhány hete még hiába tüntettek jussukért a libatartók (Figyelő, 2003/51. szám). A felszámolás leállításában még reménykedő társaság igyekszik pénzhez jutni, s a bevétel érdekében bérbe adta a konkurens Bábolna Rt.-nek az egyik legnagyobb üzemét, a debrecenit.
A cégvezetés a legnagyobb eredménynek mégis azt tartja, hogy az üzem tovább működik, és több mint 400 dolgozót foglalkoztat. A szerződés értelmében a Bábolna Rt. egy évig bérli a debreceni üzem teljes gyártókapacitását, és munkaerő-kölcsönzéssel veszi át a dolgozókat. Az üzem változatlanul húskészítményeket, panírozott és tovább feldolgozott kacsa- és libatermékeket állít elő. Az érintettek remélik, hogy a termelés felfutása után a létszám 650 fölé nő.
A bérlet a Hajdú-BÉT Rt. hónapokkal ezelőtt elindított reorganizációs programjának része. A cél a működés, a foglalkoztatás fenntartása és a tartozások kifizetése, hogy a hitelezővédelmi program szerint a vállalat rendezze a bankokkal és a beszállítókkal szemben fennálló tartozását. Az új időket jelzi, hogy a Hajdú-BÉT tavaly év végi közgyűlése arra a Kolláth Györgyre ruházta rá a vezérigazgatói feladatokat, aki korábban az Eximbank, a Hanwha Bank és a Postabank vezérigazgatója is volt. Kolláth a tavaly decemberben Boros Attila után ideiglenesen megbízott Nagy Györgyöt váltotta fel.
ÚJ SZELEK? „Semmit sem változott a túltermelés miatt válságos baromfipiac helyzete azzal, hogy Bábolna bérbe vette a Hajdú-BÉT debreceni gyárát” – állapítja meg Magyar József, a szentesi Hungerit Rt. vezérigazgatója. Szerinte az adófizetők pénzéből időről időre megsegített Bábolna egyre növeli termelését, meg sem győződve arról, hogy a terméket el lehet-e adni, ami végzetes lehet a többi szereplő számára. Valami azért mégis változhatott, mert az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. nem adta oda tőkeemeléssel Bábolnának a debreceni üzem kibérlésére hivatott 3 milliárd forintot, hanem kormányhatározattal csak kölcsönözte a pénzt. Persze a szakmában azt is csak találgatják, miért kapott egyáltalán erre a célra ilyen nagy összeget, hiszen becslések szerint a debreceni üzem éves bérleti díja legfeljebb 240-250 millió forint lehet, semmi esetre sem 3 milliárd.
Bennfentesek ezt azzal magyarázzák, hogy talán többről lehetett szó a Bábolna Rt, a Hajdú-BÉT és az utóbbit birtokló Wallis vezetőinek múlt hétfői megbeszélésén, mint egyszerű bérbeadásról. Bizonyára a Hajdú-BÉT ellen indított felszámolási eljárás lehetett a tromf, ezért egyelőre „csak” a cég eszközének bérléséről és nem a megvásárlásról döntöttek. A jogszabályok szerint ugyanis a felszámoló egy évre visszamenően visszaveheti a bajbajutott cég eladott eszközeit. Azt sem tudni, hogy a 2005-ig szóló bérletről aláírt megállapodás milyen opciókat tartalmazhat, szerepel-e benne az addig bérelt feldolgozó esetleges megvásárlása opcióként. Az ősszel ugyanis szó volt arról, hogy Bábolna megvásárolja a Hajdú-BÉT egyes eszközeit, de ettől a tervtől – részben a terméktanács több tagjának tiltakozására – eladó és vevő, a két legnagyobb baromfibirodalom akkor elállt.
Az ügy pikantériája, hogy a baromfipiacot vezető Hajdú-BÉT korábbi első embere, Boros Attila maga is azt nyilatkozta, hogy a társaság érdeklődik a Bábolna privatizációja iránt, ám ez az ötlet már a múlté. A Bábolna Rt. ugyanis szintén eladó, bár érdemi érdeklődő hiányában a vagyonkezelő időnként leveszi a pillanatnyi privatizációs listáról. (Szakértők szerint nagyrészt éppen az államnak a Bábolna Rt.-n keresztül gyakorolt döntő, és a baromfipiacot eltorzító részvétele az oka annak, hogy a Hajdú-BÉT nem talált külföldi vevőre, miközben például a magánkézben lévő lengyel szárnyasbiznisz a külföldi befektetők célkeresztjébe került.) A Bábolna Rt. magánosításáról rendre ellentmondásos hírek érkeznek. A vagyonkezelő inkább nemzeti tulajdonban szeretné tartani az agrárgazdaság zászlóshajóját: magyar befektetőket várna szívesebben. Ám a hazai potenciális szakmai befektetőknek a baromfipiaci túltermelési válság miatt se pénze, se kedve nincs egy ekkora céget megszerezni, még kedvezményesen sem. Legfeljebb egyes eszközök kivásárlására formálódna hazai konzorcium – amint erről Benedek Fülöp államtitkárral decemberben tárgyaltak is az érdeklődők, de hogy mire pályázhatnak, arra még nem kaptak választ.
ÉRTÉKVESZTÉS. Ágazati elemzők szerint egyszerű piaci oka van annak, hogy a külföldi vevők sem kapkodnak Bábolnáért. A baromfipiac nehéz év előtt áll. A nyersanyagtermelésben már mutatkoznak a feszültségek. A termelési integrációkat megrázta, hogy a feldolgozók nem hajlandók átvenni a felhizlalt szárnyast, s ha át is veszik, kevesebbet akarnak fizetni az eredetileg megállapodottnál. A hizlalási költség pedig a rekordot döntő takarmányárakkal fénysebességgel növekszik, így egyre kevesebb gazdának éri meg a tevékenység. Előbb-utóbb pedig a baromfi-felvásárlási árakban robbanás várható, azt pedig – gyenge lobbiereje miatt – valószínűleg csak kismértékben tudja majd érvényesíteni a feldolgozóipar a kereskedelmi láncoknál. Mindez pedig azt jelenti, hogy a vevőre váró két baromfihatalmasság – Bábolna és a Hajdú-BÉT – egyre kevesebbet ér, később még olcsóbban lehet majd megvenni.
Amíg ez bekövetkezik, az új bábolnai vezetés igyekszik erősíteni a pozícióit elsősorban úgy, hogy az uniós versenyképesség érdekében méretben, piaci részesedésében növelni akarja a céget. Lehetőséget is ad erre a konkurens debreceni üzemének kibérlése, ami találkozott a baromfiüzletből éppen kifelé igyekvő Hajdú-BÉT-tulajdonos Wallis érdekeivel.
