Éppen egyik vizsgájára készült Molnár Katalin, egy állami tulajdonú cég HR-menedzsere, amikor bevillant neki: a január elsejétől életbe lépett, oktatással kapcsolatos adómódosítások őt is igen érzékenyen érinthetik. Ő ugyanis a munka mellett másoddiplomás képzésben a jogi egyetemet végzi, a félévenkénti 110 ezer forintos tandíjat pedig a két évvel ezelőtt megkötött tanulmányi szerződés értelmében munkáltatója állja. 
Adószakemberek képzése, Még az adótanácsadók számára sem egyértelműek az ominózus kitételek.
A személyi jövedelemadó (szja) és társasági adó terén 2004-től életbe lépett módosítások azonban igencsak átrendezik a képletet. Míg az iskolai rendszerű képzés tavaly még a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként elszámolható volt – így tehát adómentes támogatási elemként létezett a cégek életében -, az új szabályokból Molnár Katalin azt olvasta ki, hogy az ilyen juttatás immár egyéb bérjövedelemnek számít, azaz a munkavállaló fizetésével együtt adózik (a jogszabály idevonatkozó részét lásd külön). Molnár gyors fejszámolást végzett. Alkalmazottként ez neki szemeszterenként több mint 50 ezer forintos kiadást okoz, hiszen a tandíj után szja-t, egészségügyi-, nyugdíj- és munkavállalói járulékot kell fizetnie, mintha ez is a fizetése része lenne. HR-esként azonban cége fejével is gondolkodnia kellett: a munkáltatónak is meg kell fizetnie a 29 százalékos tb- és a 3 százalékos munkaadói járulékot, valamint a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást. Ha a tandíjat annyira felbruttósítják, hogy ő ne járjon rosszabbul, akkor az egyetemnek járó 110 ezer forint a cégének közel 220 ezer forintba kerül. Tehát az iskolarendszerű oktatás finanszírozásának költsége a cégek számára egyik napról a másikra a duplájára nő.
ÉRTELMEZÉSI KÉRDÉS? Mivel más cégeknél is elvégezték a számítást, pánikhangulat alakult ki. A PM illetékese szerint azonban erre semmi ok, az érintettek rosszul értelmezik a jogszabályt. A kérdéses tételt szabályozó, igen összetett mondat arról rendelkezik, hogy a munkáltató által finanszírozott képzés milyen esetben számít a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, illetve a munkavállaló számára adómentes juttatásnak. Ennek a szövegnek a legvégére került be az “ide nem értve az iskolai rendszerű képzést” kitétel, amely az érintett társaságok értelmezésében a mondat által kifejtett mindhárom esetben megtiltja az iskolaszerű képzés költségként való elszámolását. “A módosítás azonban csupán az utolsó, azaz például a vállalkozás üzleti partnereinek vagy szakértőinek nyújtott felkészítés esetére vonatkozik, csak erre az esetre mondja ki az adókötelezettséget” – magyarázza Kurucz Váradi Károly, a PM jövedelemadók főosztályának vezetője, hozzátéve, hogy ettől eltekintve az idevonatkozó szabályozás nem változott. Azaz az alkalmazottak esetében mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló számára továbbra is adó- és járulékmentes az iskolai rendszerű képzés nyújtása, amennyiben a juttatás megfelel az egyéb feltételeknek: tehát ha a munkáltató rendeli el, és az ismeretek megszerzése szükséges az adott munkakör betöltéséhez.
Pont, pont, vesszőcske…
A kérdéses mondat a személyi-jövedelemadóról és a társasági adóról szóló törvényben:
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
“14. a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzés költsége, továbbá a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja képzésének költsége, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza, valamint a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítés költsége, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést.”
A törvényhez mellékelt indoklás idevonatkozó szövege:
“A törvény szerint – elsősorban adókikerülést megakadályozandó – a jövőben bevételnek nem minősülő képzési költségként az iskolai rendszerű képzés költsége nem vehető figyelembe.”
Forrás: a 2003. évi (az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló) XCI. törvény indokolása
FÉLREÉRTHETŐEN. A Figyelő által megkérdezett adószakértők is igencsak csodálkoztak a PM magyarázatán. Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint már csak azért is furcsa, ahogyan a minisztérium a módosítást értelmezi, mivel az azt tartalmazó 2003. évi XCI. törvény benyújtásához mellékelt indokolás egyértelműen azt sugallja, hogy a szigorítás mindhárom esetre kiterjed (lásd külön anyagunkat). A cégek beszámolói is azt mutatják, hogy a PM minimum nem konzekvensen tálalta a jogszabály változását. Több társaság azt állította, hogy a 2004-es adómódosulásokat magyarázó előadásokon a minisztérium adószakértői az egyéb bérjövedelem kategóriájába sorolták az iskolai rendszerű képzést, függetlenül attól, hogy milyen alesetről van szó. Egyedül a Matáv közölte, hogy a PM által decemberben tartott felkészítésen lett világos számukra: a kitétel csak a kérdéses mondat utolsó harmadára vonatkozik.
És hogy ebben az egyértelmű jogi környezetnek legkevésbé sem nevezhető szituációban végül kire is hallgassanak a cégek? “Mivel meglehetősen nagy a tét, ezek után érdemes hivatalos írásbeli állásfoglalást kérni a szaktárcától” – tanácsolja Zara. Csak aztán nehogy gond legyen annak értelmezésével is…
