Jókora meglepetés érte a japán Musashi magyarországi leányvállalatának személyzetis munkatársait, amikor megismerték egyik alkalmazottjuk munkahely-keresési történetét. A több nagy autógyártónak alkatrészeket beszállító multinacionális társaság Ercsiben dolgozó munkatársát – sok társával együtt – egy közvetítő cégen keresztül sikerült kikölcsönözni. Ebben még semmi különleges nem lenne, az viszont már megdöbbentette a humánerő osztályt, hogy ugyanez a munkavállaló a közeli Érden hivatalosan bejelentett munkanélküli volt akkor, amikor a Musashi pont ilyen szakirányú végzettségűek iránt jelezte igényét a térségben. 
Márpedig a munkaadó szempontjából korántsem mindegy, hogy foglalkoztatni kezd egy munkanélkülit vagy ugyanezt a munkaerőt kölcsönzéssel szerzi meg. Mindkét megoldásnak ismertek az előnyei és a hátrányai, a Musashihoz hasonló cégek azonban többnyire a saját foglalkoztatásra törekednek. “Egy alkalmazott a különböző járulékok befizetése után összesen a bruttó bérének 135-140 százalékára rúgó költséggel jár a cég számára, de ha kölcsönözzük a munkaerőt, akkor 170-180 százalékról beszélhetünk” – mutat rá a különbségek közül a Musashit leginkább zavaró elemre Kaszás Helga humán erőforrás menedzser.
Ráadásul a munkaadó egy addig tartós munkanélküliként nyilvántartott személy foglalkoztatása esetén jókora kedvezményekben részesülhet, amit kölcsönvevőként nem tud érvényesíteni. A területi munkaügyi központok – büdzséjük erre elkülönített részének erejéig – legfeljebb 200 napig átvállalják a bérhez kapcsolódó társadalombiztosítási járulék fizetését, ha a munkaadó bizonyos feltételeknek megfelel, például vállalja, hogy rövid távon nem válik meg alkalmazottjától. Lehetőség van továbbá bértámogatást igényelni, ennek keretében az alapbérnek legalább a felét, de akár a 100 százalékát is a munkaügyi központ állja, legfeljebb egy évig. Munkaerő-kölcsönzés esetén viszont a közvetítő veheti igénybe a kedvezményeket. A Musashi példájából is jól látszik, hogy a támogatások és a költségek miatt egyáltalán nem mindegy, közvetlen vagy közvetett formát ölt egy munkanélküli elhelyezése.
RÁMENŐSSÉG. “Az érdi munkaügyi központban az adott időszakban nem voltak megfelelő szakképzettségű álláskeresők” – így tájékoztatta a Figyelőt Lengyel János, a Pest Megyei Munkaügyi Központ igazgatója. Az ügy részleteinek utánajáró hivatalvezető elmondta, hogy a kérdéses időszakban más cégeknek is hasonló, nemleges választ kellett adniuk. Arra a furcsaságra azonban nem sikerült magyarázatot találnunk, hogy ha a munkanélküli bejelentkezett a központba, akkor ott vajon miért nem tartották őt nyilván.
A japán autóalkatrész-gyártó esete egyébként azért is bonyolult, mert nem Pest megyében működik, így munkaerőigényét a Fejér megyei Ercsiben kellett leadnia, és onnan terjesztették ki a keresést például Érdre is. A végül közvetítőként, illetve munkaerő-kölcsönzőként fellépő Perfect Name Kft. tájékoztatása szerint Ercsiben, Érden, Nagytétényben és Csepelen ők is elutasító választ kaptak a helyi munkaügyi központoktól, így a Musashi igényeit csak saját adatbázisukra támaszkodva tudták kielégíteni. “A munkaügyi központok döntő többsége rendkívül segítőkész, jól végzi a dolgát, mégis rengeteg múlik azon, hogy egy közvetítő mennyire rámenős” – mondja az együttműködési lehetőségekről Jószai Attila cégvezető.
Támogatási kritériumok
A különböző járulék- és bértámogatásokat az alkalmazó cégek csak meghatározott feltételek teljesítése esetén vehetik igénybe:
• Az igénylő cégnek bejelentett munkaerő-igénnyel kell rendelkeznie
• Vállalnia kell, hogy a legalább hat hónapja (pályakezdő esetén három hónapja) munkanélkülit a támogatás időtartamának kétszereséig foglalkoztatja, úgy, hogy a munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szünteti meg
• A foglalkoztatást hasonló munkakörben nem előzte meg létszámleépítés legalább hat hónappal az igény benyújtását megelőzően
• A kérelmező nem állhat felszámolás, csődeljárás alatt, nem lehet adó- és társadalombiztosítási tartozása
SZOROS KAPCSOLAT. A hasonló kedvezőtlen tapasztalatokat szerző potenciális foglalkoztatók hajlamosak azt feltételezni, hogy a közvetítők és egyes munkaügyi központok között túlságosan is “szoros” kapcsolat alakul ki. Magyarul, a központok nem minden esetben küldik ki az álláskeresőket közvetlenül a cégek felé akkor, ha hasonló igényt a velük “jóban lévő” közvetítők is jeleztek. A munkanélküliek adatai ugyanakkor átkerülnek a közvetítői adatbázisba, és ezek után a dolgozók kölcsönözhetővé válnak. A lapunk által megkérdezett szakemberek ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelenség nem tekinthető általánosan jellemzőnek és a munkaügyi központok működését – egy-egy elszigetelt esetet kivéve – megbízhatónak tartják. “Előfordul ilyesmi, a munkaerő közvetítői, kölcsönzői piacon sajnos továbbra is vannak olyan társaságok, amelyek féllegális eszközöket próbálnak bevetni és rontják a szakmáról kialakult képet” – véli Győrfi György, a munkaerő-kölcsönzők piacán meghatározó szerepben lévő ügyvezető igazgatója. Nyílt titok, hogy a szektorra 2001-ben bevezetett szabályozás ellenére még mindig számottevő a munkaerő-kölcsönzés feketepiaca (Figyelő, 2003/48. szám). Ahhoz tehát, hogy egy-egy hiba mögött az érintettek ne sejtsenek szándékosságot, a piac további tisztulására lenne szükség.
A kölcsönző cégek a központok munkájával kapcsolatban mindazonáltal nagyobb problémának tartják azt, hogy nem tudják kiszűrni az igazi munkanélkülieket a csak formálisan – a segélyhez szükséges regisztráció miatt – bejelentkezők közül. Kelemen András, a Multi Job Kft. partnere szerint azok az Ercsi környékén élő igazi munkanélküliek, akik tényleg dolgozni akarnak, már rég nincsenek állás nélkül, például a Musashi szinte állandóan fenntartott keresési igényének köszönhetően. Porszemek mégis akadnak a gépezetben, hiszen a japán társaság tapasztalatai szerint igen magas munkanélküliségi arány és állandó hirdetések mellett is meglepően nehéz közvetlen módon megfelelő munkaerőhöz jutni.
