A magyar üzleti életben ritka alkalom, ha valaki nyíltan bevallja, hogy félreismerte a helyzetet, tévedett a partnerek kiválasztásában, a munkatársak megbízásakor, és erre a külső körülmények csak „rátettek egy lapáttal”. Különleges sajtótájékoztatón vehetett részt a FigyelőNet munkatársa, amikor a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap (MAVA) vezetői Magyarországról való kivonulásukat indokolták.
„1969 óta dolgoztam a Wall Streeten. Amikor körülbelül tíz éve Magyarországra jöttem, még nem tudtam: ha aláírok egy szerződést, az nem a folyamat végét jelenti, hanem a kezdetét. A magyarok ugyanis a szerződést csak az alkudozás kezdeteként fogják fel” – mondta nemrégiben Eriberto Scocimara, a MAVA elnök-vezérigazgatója. A kedélyes üzletember egyáltalán nem volt emiatt rezignált, csupán azt magyarázta, hogy miért nem hoznak több tőkét Amerikából Magyarországra.
Ösztöndíj magyaroknak
A hivatalos közlemény szerint „az 1990-es évek átmeneti gazdaságaiba történő befektetések kihívást jelentettek, de – a Lengyel-Amerikai Vállalkozási Alaphoz hasonlóan – a MAVA is olyan pozícióba került, hogy új ügyletbe már nem kezd, hanem a meglévő befektetések eredményinek szüretelésére fordítja a figyelmet. A tőke egy része visszakerül az amerikai kormányzathoz – az eredeti alapítóhoz –, és a tőke másik része alkotja az új Ösztöndíj Alapban megnyilvánuló lehetőséget.” (Ez az ösztöndíj alap 50, illetve 25 ezer dollár értékben folyósít majd ösztöndíjakat magyar szakemberek és diákok amerikai tanulásához, tapasztalatszerzéséhez. Az ösztöndíjról bővebbet a március elsején induló új web-site-on, a www.haesf.org nevű oldalon lehet majd megtudni.)
Mint elmondta: a jogszabályok olyan sebességgel változtak nálunk a kilencvenes évek elején, a bíróságok pedig precedens hiányában nem tudtak olyan gyorsan ítélkezni, hogy az amerikai pénzalap megfelelően tudjon működni. Ugyanakkor a magyarok kreativitása lenyűgöző – tette hozzá Scocimara, akinek szavaiból kiderült: itthoni partnerei kifejezetten rugalmasan alkalmazkodtak a jogszabályi és bírósági hézagokhoz.
Scocimara hozzátette: a MAVA mindennek ellenére nem teljesített rosszul, és az amerikai alapító, az USA kincstára vissza fogja kapni a pénzét. Annak ellenére, hogy eredetileg nem is számítottak erre. Az amerikai kormányzat ugyanis segélyként fogta fel a MAVA által folyósított összegeket, és korábban nem akart megtérülést. Ugyanakkor a magyar alap sokkal gyengébben teljesített, mint a hasonló lengyel pénzügyi befektetések. Igaz, időközben Lengyelországból is kivonul az ottani hasonló, amerikai kormányzati pénzeket megforgató alap. Csehországban pedig még rosszabb volt a helyzet: ott már fél évtized után, 1995-ben a kivonulásról döntöttek az amerikai kormányzati alap illetékesei, minthogy az ottani privatizáció tönkretette a befektetési körülményeket.
Magyarország különleges
Scocimara a magyarországi privatizációról elmondta: különleges dolgok történtek itt. Az, hogy szinte minden iparágat multinacionális cégeknek adtak el a kilencvenes években, az adott pillanatban előnyös és briliáns ötlet volt. Óriási mennyiségű külföldi tőkét vonzottak ugyanis ebbe a kis országba. Ugyanakkor mára nem maradt semmi, amit eladhatnának, és a pénzügyi befektetőknek sem maradt megfelelő mozgásterük. Így nemcsak a MAVA küzdött folyamatosan problémákkal, hanem a többi befektetési alap is, és sokan fel is adták a piacot.
A MAVA két-három éve gyakorlatilag nem fektet be friss tőkét a magyar piacon, kivonulása viszont még húzódhat egy ideig. „Könnyű pénzt betenni valahová, de sokkal nehezebb kiszedni onnan” – jegyezte meg Scocimara.
A MAVA története
De nézzük a MAVA történetét: az alap létrejöttéről szóló döntést 1989-ben hozta meg George Bush amerikai elnök (a mostani elnök édesapja) és az Egyesült Államok Kongresszusa, a kelet-európai demokráciák támogatásáról szóló törvény keretében. A MAVA küldetése az volt, hogy a növekedés finanszírozása révén támogassa a magyar magánszektor és a szabadpiai viszonyok fejlődését. (Minthogy ez mára tulajdonképpen megvalósult, az alap kivonulása Magyarországról ilyen értelemben nem meglepő.)
A MAVA támogatásainak formája elsősorban közvetlen tőkebefektetés, másodsorban pedig kölcsönök és technikai segítség nyújtása volt. Az amerikai kormány eredetileg 60 millió dolláros tőkével hozta létre a MAVA-t, ez a specializált Hungarian Innovative Technologies Fund (HITF) megalapításával 1998-ban 62,5 millió dollárra növekedett. A MAVA további tízmillió dollárhoz jutott a technikai segítségnyújtás biztosítása érdekében.
A technológiai alap
Az alap saját tulajdonát képező leányvállalat, a Hungarian Innovative Technologies Fund (HITF) révén a MAVA bebizonyította, hogy újonnan alakult, technológiai fejlesztésekkel foglalkozó kisvállalkozások is képesek a globális piacra lépés lehetőségét magukban hordozni. A HITF nagyrészt teljesítette küldetését, és már nem keres további befektetési lehetőségeket, a portfólió jelenlegi vállalatainak – Axxima/Vichem, i-Cell, LaserBit Communications és az N-Gene – fejlődését azonban továbbra is támogatja.
Befolyásos elnökök
A MAVA igazgatóságának amerikai tagjait az USA elnöke nevezi ki. Nem véletlen, hogy korábban rendkívül befolyásos vezetők voltak az alap élén, így például az első elnök John C. Whitehead egykori amerikai külügyminiszter-helyettes és a Goldman Sachs társelnöke volt, majd George D. Gould következett, aki amerikai pénzügyminiszter-helyettes volt egy időben. (A magyar igazgatósági tagok között volt/van többek között Bod Péter Ákos, Járai Zsigmond, Surányi György, Martonyi János, Simor András és Tömpe István – mindannyian befolyásos üzletemberek és politikusok.)
A saját tőke visszaforgatásával és további magánalapok bevonásával a MAVA közel 125 millió dollárt fektetett a magyar magánszektorba. Az alap 53 közvetlen tőkebefektetést valósított meg az iparágak széles skáláján, és ezek legtöbbjének eladása megtörtént már. „Más befektetési cégekhez hasonlóan a MAVA is elért tisztességes sikereket, miközben veszteséges befektetései is voltak” – hangzik az alap közleménye.
Tőzsdei bevezetések
A kis- és mikrovállalkozóknak nyújtott kölcsönprogramjaival az alap úttörő szerepet vállalt több mint 200 kisvállalkozás finanszírozásában. A MAVA nyolc jelentős magyar vállalat tőzsdei bevezetését segítette elő: Cofinec, EGIS, Euronet Services (korábban Bank24), Fotex, Pick, Pharmavit, OTP és Richter. A MAVA sikeresen értékesítette a portfóliójába tartozó vállalatokat szakmai befektetőknek. E vállalatok közé tartozik például az Alfa Trading, a Barcika TV, a Békéscsabai Hűtőipari Rt. és a Recognita.
A MAVA és a HEP együttes és külön-külön történt befektetései segítette olyan vállalkozások széles skáláját, amelyek magántulajdonban maradtak. Ilyen a Gyulai Húskombinát Rt., a KFKI Számítástechnikai Rt., a Marketlink, a Mavad, a Medicor, a TVNEt és a Visegrádi Ásványvíz Kft.
