 |
| Kiss Péter és Baráth Etele. Igények egyeztetése. |
Hasztalan kilincselt az előző ciklusban Baráth Etele államtitkár. Arra szerette volna felhívni az Orbán-kormány gazdasági miniszterének figyelmét, hogy valamennyi uniós tagállamban működik az EU-források fogadására alkalmas és a pályáztatást koordináló szervezet, ám a titkárnő nem talált megfelelő időpontot az előjegyzési naptárban. Így alig másfél év maradt a Nemzeti Fejlesztési Terv és öt operatív program kidolgozására s Brüsszelhez történő benyújtására, majd a Közösségi Támogatási Keret uniós egyeztetésére.
Azt viszont ma még nem tudni, hogy ezen fejezet lezárultával milyen távra tervezhet majd a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-Támogatások Hivatala. Új néven, némileg módosult irányítással ez év január 1-jétől a Miniszterelnöki Hivataltól (MeH) különváltan működik tovább. A szakmai irányítást továbbra is Baráth Etele látja el államtitkárként, az elnök viszont az a Szaló Péter lett, aki korábban a MeH kebelén belül működő, s most ugyancsak kiszervezett Nemzeti Területfejlesztési Hivatalnál (NTH) töltött be szakmai elnökhelyettesi posztot.
PÁRHUZAMOSSÁG. Szaló Péter valószínűleg könnyen illeszkedik be új szerepkörébe, hiszen a két szervezet feladatai között eddig is sok volt a párhuzamosság, amelyek javarésze a változások ellenére fennmaradt. Mindkét apparátus fő profilja továbbra is az, hogy Magyarország minél több, az uniós szabályoknak megfelelő pályázatot nyújtson be Brüsszelhez.
A Baráth Etele által felügyelt Nemzeti Fejlesztési Hivatal ezen belül olyan projekteket menedzsel, amelyek illeszkednek a regionális operatív programhoz, s a magyarországi területfejlesztési célokat szolgálják. Mivel pedig a parlamenti pártok között nincs konszenzus, s ebben a ciklusban már biztosan nem jönnek létre az önkormányzati régiók, a regionális fejlesztési tanácsokat és ügynökségeket a Nagy Sándor politikai államtitkár által irányított Magyar Terület-és Regionális Fejlesztési Hivatal (az eddigi NTH) révén erősítik meg. Ily módon a szerepe kétségtelenül felértékelődött – az átszervezésekben alighanem amúgy is szerepet játszhattak bizonyos presztízsszempontok. „Rangot akartunk adni az intézményeknek” – nyilatkozta lapunknak Kiss Péter kancelláriaminiszter. A hivatalok szerinte azért váltak önállóvá január 1-jétől, mert az EU-tagsággal összefüggő megnövekedett feladatok megkövetelik az erősítést, másfelől a strukturális változtatás követte a kormányzati munkamegosztást.
Kovács Flórián László, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke szerint a régiókat szeretnék szakmailag és pénzügyileg is megerősíteni, s lehetővé tenni, hogy a következő, 2006-tól 2013-ig tartó EU-s tervezési időszakban már mint önálló operatív irányító hatóságok, közvetlenül pályázhassanak Brüsszelhez (jelenleg közreműködő szervezetekként vesznek részt a pályázatok előminősítésében). „Ez egy hosszabb távú folyamat, ahogyan erősödnek a régiók, s halad az ország a valódi regionalizmus felé, úgy módosul a hivatal feladatköre is” – érzékeltette Kovács Flórián László azt, hogy nincsenek kőbe vésve az apparátusi teendők.
A brüsszeli források elérése tekintetében ugyancsak „karmesteri” pozíciót tölt be a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, amely az uniós források lehívását vezényli. A két hivatal státusa és felügyeleti rendje továbbra is egyensúlyban van egymással. Az új kormányzati szervezeteket az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter, Juhász Endre felügyeli. Mindkettő önálló jogi személyiséggel rendelkező országos hatáskörű államigazgatási szerv, amely a költségvetésben külön alcím alatt szerepel, és önállóan gazdálkodik. Kiválásukkal tehát kétségtelenül „könnyítettek” a MeH büdzséjén, működésük ugyanakkor változatlanul az államkasszát „terheli”. (A MeH, mint igazgatási szervezet költségvetési támogatása 20 százalékkal, a hivatal létszáma pedig 30 százalékkal csökkent.)
| Régi-új hivatalok és feladatok |
1. Nemzeti Fejlesztési Hivatal
Feladatok: EU-alapok kezelése, a strukturális és kohéziós alapokkal kapcsolatos pályáztatás, a 2007–2013-ig tartó tervezési ciklus idejére második Nemzeti Fejlesztési Terv készítése átfogó fejlesztési terv kidolgozása. Köztisztviselői létszám: 111 fő. A szervezet 2004-es költségigénye: 1609,8 millió forint. Az intézmény 150 milliárd forint uniós forrás felett rendelkezik.
2. Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Feladatok: a magyarországi regionális fejlesztési politika kialakítása, területfejlesztési, területrendezési, valamint a regionális fejlesztési tervek előkészítésének koordinálása, a Balaton területrendezési tevékenységével kapcsolatos feladatok, közreműködik az átfogó fejlesztési terv kidolgozásában, Phare, és Interreg programok irányítása, a Közösségi Támogatási Keret Regionális Fejlesztési Operatív Program elkészítése. A hivatal összköltségvetése 2004-ben: 1972 millió forint
Státuszok száma: 159 fő. A hivatal 101 milliárd forint területfejlesztési célú forrás elosztása felett rendelkezik.
3. Esélyegyenlőségi Kormányhivatal
Feladatok: esélyegyenlőségi intézményrendszer országos kiépítése és működtetése.
A hivatal 52 fővel és 818,7 millió forintos éves költséggel működik. Szakmai programokra összesen 11,787 milliárd forint jut. |
|
LEÉPÍTÉS. Ezért is fogalmaznak úgy egyes kritikus hangok, hogy a Miniszterelnöki Hivatalból történő kiszervezés csupán válasz volt az ellenzéki kritikákra. Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő ugyanis a múlt év őszén többször is felrótta a takarékos államot meghirdető Medgyessy-kabinetnek, hogy felduzzadt a kancellária létszáma és költségvetése. A korrekciót most akár üdvözölni is lehetne, ám a bírálók szerint az új szervezeti struktúra minimális megtakarítást eredményez. Kiss Péter ugyanakkor azt emeli ki, hogy az új hivataloknak még 2003 decemberéig végre kellett hajtaniuk a 10 százalékos leépítést, plusz státuszokat csak az uniós feladatokra tekintettel, és a működéssel összefüggésben kaptak. A Területfejlesztési Hivatalban például 2003-hoz képest változatlan a bérszínvonal, míg a működési és a dologi kiadások 5, illetve 20 százalékkal csökkentek. Éppen emiatt élik meg az önállósodást az érintettek egyrészt presztízsértékű változásként, másrészt a működési feltételek tekintetében nehézségként.
Az új hivatalokban minden egyes státuszt pályáztatni kell, minden eszközvásárlást közbeszerezési eljárás keretében kell meghirdetni, s január 1-jétől a saját költségvetésük terhére látják el azokat a funkcionális működéshez szükséges (például humán, oktatási, személyzeti, gépjárművek üzemben tartásával, az épületek üzemeltetésével, hivatalos utak szervezésével kapcsolatos) feladatokat, amelyeket eddig „tálcán biztosított” a kancellária. „Bizonyos szolgáltatásokat az új hivatalok megvásárolhatnak a MeH-től” – közölte a kancelláriaminiszter, nem hagyva kétséget afelől, hogy ha ilyen szolgáltatásokra tartanak igényt, azok árát nekik kell kigazdálkodniuk.
TÁVLATOK. A megnövekedett presztízst emeli ki Lévai Katalin is, akinek január elsejétől ugyancsak egy új szervezet, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal tartozik majd a felügyelete alá. A kiszervezést egyértelműen pozitív változásnak, az általa vezetett hivatal eddigi tevékenysége elismerésének tartja a tárca nélküli miniszter, aki szerint az önálló kormányhivatal rangot ad a közigazgatásban az esélyegyenlőségi szempontok össztársadalmi és összkormányzati érvényesítésére. A szervezet az eddigi 47 státusz mellett további 5 fővel bővítheti létszámát, s bár a kért 30 milliárd forint helyett „csak” 12,6 milliárd forinttal gazdálkodhat, a miniszter mégsem elégedetlen. „Reális, nyugodt lelkiismerettel vállalható költségvetéssel rendelkezik a hivatal, amiből számos esélyteremtő program megvalósítható”– fogalmazott. „Bár én nem egy, hanem tíz évben gondolkodom”– hangsúlyozta a miniszter.
Egy, a Figyelőnek nyilatkozó kormányzati szakember a másik két hivatal tekintetében azért nem tervezne ilyen hosszú távra. „Nem lepődnék meg, ha fél év múlva újabb átszervezés történne”– hangzott a maliciózus jóslat.
