 |
| A DT székháza. Egyre tisztább az ég a társaság felett. |
Hogy is hívták? “R” betűvel kezdődött a neve…, ja igen, Ron Sommer. Bizony, a Deutsche Telekom (DT) volt vezérigazgatóját, aki egykor a német üzleti élet legragyogóbb csillagai közé tartozott, mára szinte elfelejtették. Erről leginkább utódja, Kai-Uwe Ricke tehet. Alig egy év alatt árnyékba szorította korábbi főnökét azzal, hogy jórészt megoldotta a Sommer meneszté-séhez vezető problémákat. Az adósság újra kontroll alatt van, a vállalat ismét nyereséges, és nem kényszerül vagyonelemek eladására annak érdekében, hogy készpénzre tegyen szert. A DT részvényei, ha nem is szárnyalnak, mintegy 7 százalékkal emelkedtek azóta, hogy a társaság november 16-án 16,9 milliárd dollár árbevétel mellett a vártnál magasabb, 610 millió dollár nettó nyereséget jelentett a harmadik negyedévre.
MÁR TERVEZGETNEK. A napirenden most már olyan témák szerepelnek, mint a növekedés, a felvásárlások és az osztalék. Egyes bankok – köztük a Merrill Lynch és a HVB Group – megemelték a DT nyereségére vonatkozó prognózisukat. Elemzők szerint a hitelminősítő intézetek jövőre várhatóan magasabb kategóriába sorolják a vállalat adósságát, amivel a DT visszakerül a blue-chipekhez méltó szintre, és megspórol évi több tízmillió dollár kamatkiadást.
 |
| Kai-Uwe Ricke. Megfelelő ember a megfelelő időben. |
A gyengébb várakozások időszakában a befektetőknél és a médiában egyaránt jól veszi ki magát, hogy az új főnök nyilvános énje sokkal viszszafogottabb, mint elődjéé. “Ricke a megfelelő ember a megfelelő időben” – szögezi le Stefan Borsched, a HVB müncheni elemzője. A 42 esztendős, a vezérigazgatóság előtt a DT mobil üzletágát irányító Ricke tagadhatatlanul nagy eredmé-nyeket ért el. Kérdés azonban, képes lesz-e újra növekedési pályára állítani a bonni központú óriáscéget. Ő maga azt állítja, igen. “A nyereséges növekedés abszolút prioritást élvez” – jelentette ki novemberben.
A cél teljesítése azonban nehéznek ígérkezik. Hasonlóan a korábban monopolhelyzetben lévő más európai távközlési vállalatokhoz, a DT is azt kénytelen tapasztalni, hogy a vezetékes szolgáltatásokból származó bevétele – amely teljes forgalmának felét teszi ki – folyamatosan zsugorodik. Az erősödő verseny és a piaci liberalizáció irányába mutató szabályozási döntések miatt a hagyományos vezetékes szolgáltatásokat nyújtó T-Com divízió árbevétele 2003. harmadik negyedében éves összehasonlításban 5,2 százalékkal, 8,5 milliárd dollárra csökkent. Eközben a mobil szolgáltatások európai piaca lassan eléri a telítettséget. Mindezért csak részben kárpótolnak a gyorsan bővülő új szolgáltatások, amilyen például a szélessávú internet.
Ricke stratégiája mindazonáltal elég homályos. Bemutatott egy 6 pontból álló tervet, amelyben olyan célokat nevez meg, mint a szélessávú üzlet erősítése, a munkaerőköltségek lefaragása, valamint az, hogy növelni fogják a vállalati ügyfeleknek kínált szolgáltatásokat, köztük a helyi hálózatok üzemeltetését és a segítségnyújtást a hackertámadások ellen. Szerepel ezenkívül a programban a minőségre, az innovációra és a hatékonyságra való összpontosítás. “Ezek közül egyik sem olyan, ami nagyon megváltoztatná az életet” – ad hangot elégedetlenségének Jan Dawson, az Ovum piackutató cég londoni elemzője.
 |
JÓ IRÁNY. Sikerül-e vajon Rickének tettekre váltania ezeket az önmagukban valóban elég lapos ígéreteket? Ahhoz nem fér kétség, hogy amióta hivatalba lépett, a vállalat jó irányba halad. Már túlteljesítette az idei adósságcsök-kentésre vonatkozó célt, miután kábeltévé-hálózatának, külföldi távközlési cégekben birtokolt tulajdonrészeinek és más vagyonelemeinek eladásával a tavalyi 77 milliárdról 59 milliárd dollárra szorította le a csoport összes tartozását. Prognózisa szerint az üzemi nyereség az idén eléri a 22 milliárd dollárt, ez 12 százalékos javulás lenne 2002-höz képest. Ricke azt ígéri, hogy jövőre már újra osztalékot fognak fizetni, és óvatosan szerény akvizíciókról is beszél. Hallani ezzel kapcsolatban olyan híreszteléseket, hogy a DT fel kívánja újítani erőfeszítéseit az első számú lengyel mobilszolgáltató, a Polska Telefonia Cyfrowa ellenőrzői tulajdonrészének megszerzésére. “Ha Ricke ugyan-olyan elszánt lesz a növekedési kezdeményezések megvalósí-tásában, amilyen az adósság csökkentésében volt, akkor a vállalat nyereségrátája tovább javul majd” – vélekedik Christop-her Watts, a frankfurti Bank Metzler távközlési elemzője.
A hagyományos hangátviteli szolgáltatások viszszaesését a DT az új technológiákkal igyekszik ellensúlyozni. Eddig már 4 millió szélessávú DSL-előfizetést értékesített, ez összes németországi vezetékes kapcsolatainak 8 százaléka. A következő lépésben a társaság megpróbál minél több ügyfelet rávenni arra, hogy az otthonukban létesítsenek olyan mobil hálózatot, amelyek a DSL-vonalhoz csatlakoztatják a PC-t és az egyéb digitális berendezéseket. Ricke reményei szerint ezzel sikerül magasan tartani a tarifákat, egyúttal megakadályozni, hogy az ügyfelek átpártoljanak a riválisokhoz. A DT-nek komoly pozícióelőnye van, a német kábeltévé-hálózat ugyanis technológiailag még nem alkalmas versenyképes szélessávú szolgáltatásra.
| Magyar aranytojások |
Apró, de igazi aranytojásokat tojó tyúkjától vált volna meg a Deutsche Telekom, ha pénzügyi gondjai orvoslására a Matávot is eladja az elmúlt másfél évben. A vezető magyar távközlési csoport értékesítéséről szóló egykori találgatások nem igazolódtak be – matávos körökben erről már hosszú hónapok óta szó sem esik. Mindazonáltal nem lehet csodálkozni azon, hogy a nagy DT-kiárusítás beindításakor szárnyra keltek effajta híresztelések. Logikusnak tűnt ugyanis, hogy a DT a kelet-európai távközlési cégek rangsorát több szempontból is vezető magyar vállalat értékesítésébe kezd. Neves nemzetközi brókercégek akkoriban – valószínűleg nem minden ok nélkül – már azt elemezték, hogy a Matávot az arról előzetesen leválasztott, és a DT német mobilos leányvállalatába beolvasztott Westel nélkül adják majd el.
Németországból viszont valószínűleg más optikával nézték a helyzetet. A magyar piacon az évi 500 milliárd forintot meghaladó, lassan 600 milliárdhoz közelítő bevétel, a nyereséges működés és a sok lábon állás valóban tekintélyessé teszi a Matáv vállalatcsoportot. A német vállalatbirodalom közel 80 milliárd dolláros adósságterhén pedig csak igen kis mértékben enyhíthetett volna a magyar érdekeltségtől való búcsú. Ráadásul a távközlési világpiacon a technológiai lufi kipukkanása utáni válság miatt még 2002 nyarának végén – a Matáv értékesítéséről szóló hírek felröppenésének idején – sem tolongtak a befektetők, azaz a DT aligha kapott volna jó árat. Azt sem díjazták volna a potenciális vevők, ha a csoport eredményének több mint felét hozó Westelt a DT mégiscsak magának tartotta volna meg. A mérlegeléskor így valószínűleg egyértelművé vált, hogy a tranzakció jóval problémásabb lehet, mint amennyi készpénzt hoz a konyhára. A terv mindenesetre lekerült a napirendről, és mivel megint fut a szekér, nem valószínű, hogy újra előveszik.
TORONTÁLI ZOLTÁN |
|
Rickére ugyanakkor még nehéz döntések is várnak. Ezek közül az egyik a DT amerikai érdekeltségeit érinti. A korábban Voicestream Wireless néven működő amerikai T-Mobile részleg az idei első kilenc hónapban éves összevetésben 24 százalékkal növelte árbevételét, üzemi nyereségét pedig megháromszorozta. Ennek ellenére több elemző is óva int az amerikai tevékenységgel kapcsolatos eufóriától. A mobilszolgáltatások árának csökkenése miatt a tengerentúli társaságok egy-két éven belül várhatóan fúziós nyomás alá kerülnek. A hatodik legnagyobb szolgáltatóként a T-Mobile valószínűleg kénytelen lesz beolvadni egy nála erősebb társaságba, alkalmasint az AT&T Wirelessbe, ami azt jelentené, hogy DT-nek csak kisebbségi tulajdonrész jut majd az egyesülés után létrejövő vállalatban. Ha ezt nem akarja, akkor viszont csak kis regionális szolgáltatók jönnek számításba fúziós társként, ám ez a megoldás nem adna elegendő lökést a piaci részesedés növeléséhez.
KÉNYSZER. Pillanatnyilag Ricke hallani sem akar semmilyen amerikai egyesülésről. Úgy látja, az Egyesült Államok piaca elég nagy ahhoz, hogy eltartson hat országos szolgáltatót. Fennáll azonban a kockázat, hogy más nagyobb szereplők fúzióra lépnek, miáltal a DT mérethátrányba kerül, ráadásul nem marad számára vonzó partner. “Benne kell lenni az első hullámban” – figyelmeztet Taher Bouzayen, a bostoni ATM-Atlantic tanácsadó cég alelnöke.
Sajátos módon a DT németországi nyereségének növekedése nem egyértelműen örvendetes. Olyan lépésekre ösztönözheti ugyanis a távközlési hatóságot, amelyek a konkurenciának kedveznek, így például annak elrendelésére, hogy a DT tovább csökkentse a hálózatának használatáért felszámolható összekapcsolási díjakat. A tetejébe javuló pénzügyi mutatók mellett a vállalat vezetése nehezebben csikarhat ki engedményeket a szakszervezettől a küszöbön álló tárgyalásokon. Ricke százmilliós nagyságrendű megtakarításokat akar elérni azzal, hogy 10 százalékkal csökkenti mintegy százezer alkalmazott munkaidejét, és persze fizetését is.
Ricke számára a legnehezebb feladat az lehet, hogy a még mindig tetemes adósság további lefaragását egyensúlyba hozza a növekedés szükségességével. A részvényesek egyelőre honorálják vezérigazgatói ténykedését, de ez megváltozhat, ha a DT nem tudja tovább javítani nyereségrátáját. A ma vállalati hősével könnyen megeshet, hogy holnap már azt fogják kérdezni róla: hogy is hívták?
