Egymilliárd forintos költséggel szennyvíztisztítót kell építenie az egyik vezető sörgyárnak, az új uniós szabályok életbelépése miatt. Ez a projekt a beruházás értékének 30 százalékáig támogatható közösségi forrásokból, hiszen kiemelt uniós célról van szó, s ilyen esetben a nagyvállatok sincsenek kizárva a pályázatokból. A sörgyár a 300 millió forintos pályázati pénz mellé a beruházásra hazai eredetű adókedvezményt is igénybe vehet. Az uniós szabályok azonban egy projekt összes támogatását 70 százalékban maximálják, így jelen esetben 700 millió forint juthat vissza a sörgyártó vállalathoz az egymilliárdos összegből. 
MAGYARUL. A menedzsment helyzete mégsem egyszerű, mert a támogatás nagyobbik részét, a 400 millió forintnyi fejlesztési adókedvez-ményt csak hosszú évek alatt írhatja le, a pályázati rendszer pedig hosszadalmas és bonyolult. Így a csatlakozás miatt amúgy is szükséges beruházás adott esetben a jelentőségét meghaladóan rabolhatja a vezetők erőforrásait, idejét. A bonyolult pályázatírásban csupán szakértői segítséggel boldoguló sörgyár utólag ugyan hozzájut a 300 milliós vissza nem térítendő támogatáshoz, ám a projekt adminisztrációs költségei, valamint a tanácsadónak fizetendő, jellemzően 1-5 százalékos sikerdíj tovább növelik a kiadásokat. Az elkerülhe-tetlen beruházást így nem csupán a támogatás, hanem az emellett megkapható adókedvezmény teszi végül vonzóvá. Előny persze az is, hogy erre a fejlesztési formára magyar nyelven, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) eddigi pályázati rendszerén belül lehet pályázni.
Ahhoz, hogy valóban érdemes legyen belevágni egy támogatott projektbe, nagyon alaposan át kell gondolni, milyen fejlesztési területre koncentrál a vállalat, hogy az összhangban legyen valamely támogatandó uniós céllal.
“A profittermelésben is szerephez jutó beruházás és fejlesztés esetén, még ha az uniós célt valósít is meg, a brüsszeli szabályok a legtöbb esetben a beruházás összértékének 30-50 százalékában maximálják a támogatást, ami mind a magyar intézményeken keresztül elosztott, mind pedig a kifejezetten Brüsszelbe benyújtandó támogatások esetén igaz” – mondja Egerszegi Dorottya, az Equality Consulting EU Tanácsadó Iroda ügyvezetője. A bürokratikus részletességgel szabályozott és lassan működő rendszer ellenére a szakértő a nagyobb vállalatokat is pályázati részvételre biztatja, hiszen e cégek sincsenek kizárva sem a brüsszeli, sem a hazai tenderekből. Az unió alapelvei szerint a nagyvállalatok támogatása nem kívánatos ugyan, ám bőven akadnak olyan területek, amelyek a cég hatékonyságát, profittermelő képességét javítják, és egyúttal támogatott uniós célokat tűznek ki.
Szempontok a brüsszeli pályázatokhoz
HOSSZÚ ÁTFUTÁS. Legalább fél év, de külföldi partnerek esetén inkább egy év telik el a pályázat benyújtásától a pozitív döntésig, ráadásul a beruházást nem szabad a döntés előtt megkezdeni, ám alaposan elő kell készíteni, például a szükséges engedélyek megléte feltétele a sikeres pályázatnak.
MEGKÖTÉSEK. A támogatások vissza nem térítendő összegek, jellemzően a teljes költség 30 százalékát teszik ki, de kifejezetten támogatandó célokhoz kötöttek. Nem profittermelő cél esetén általában 50 százalék, ritkán 75-100 százalékot is elérhet a támogatás mértéke.
ALAPOS ELŐKÉSZÍTÉS. Csak konkrét, megtervezett, dokumentált, jól előkészített és alaposan alátámasztott, megindokolt projektek esélyesek a nyerésre.
CÉGMÉRET. A nagyobb cégek nincsenek korlátozva a pályázatokban, de a projektek mintegy felénél kifejezetten előnyt élveznek a kis- és középvállalatok, sőt egyes támogatások csak ezeknek szólnak.
KOOPERÁCIÓ. A vállalatoknak – és más szervezeteknek is – elsősorban kooperációban van esélyük a nyerésre. Brüsszelben kedvelik az önkormányzatokkal, a felsőoktatással, a kutatóműhelyekkel, a civil szervezetekkel közösen kidolgozott és benyújtott projekteket.
KÜLFÖLDI KAPCSOLAT. A külföldi partnerekkel való együttműködés a brüsszeli pályázatok esetén rendkívül megnöveli az esélyeket, de a pályázatok jó részénél (például a K+F jellegűeknél) egyenesen kötelező legalább három európai ország szervezeteinek együttműködése.
ELŐMINŐSÍTÉS. Brüsszelben esetenként úgynevezett elő-pályázatokat (pre-selection vagy pre-qualification) írnak ki, s egy látszólag új pályázaton kiderülhet, hogy csak az “előminősített” cégek indulhatnak. Ezért alaposan el kell olvasni az adott kiírást. Az is előfordulhat, hogy egy célt évente többször is meghirdetnek.
SZAKÉRTŐ SEGÍTSÉG. A támogatások és az információk több oldalról érkeznek, több igen terjedelmes információs forrást is figyelemmel kell kísérni, a nagyobb projekteknél mindenképpen kell a szakértői segítség, de néhány tízmilliós beruházásnál is erősen ajánlott ilyet igénybe venni.
FRAPPÁNSAN. A kész pályázatok értékelésénél három szempont a legfontosabb: frappáns cím, kitűnő fél-egy oldalas projekt-összefoglaló és elfogadható költségvetés. Szakértők szerint a magyar költségek másfél-kétszeresével érdemes kalkulálni
A PÉNZ ÚTJA. A vállalatok szempontjából két fő iránya van a forrásszerzésnek. Egyfelől a hazai intézményeken keresztül érkeznek összegek; ezeket a gazdasági és a földművelésügyi tárca a Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározottak szerint költheti például mezőgazdasági, környezetvédelmi, infrastrukturális, régiós, kis- és középvállalati fejlesztési célokra és hasonlókra. A rendszer másik óriási eleme a Brüsszelben pályázható programok, az úgynevezett közösségi kezdeményezések, amilyen például a 6. K+F keretprogram, a környezetvédelmi projektekre fókuszáló Life III., vagy például a számtalan oktatási, képzési célt támogató Leonardo program. A vállalkozó szellemű cégvezetőknek ezekben érdemes böngészniük, hiszen számtalan részterületet foglalnak magukban, így a vállalati célokhoz jó eséllyel lehet megfelelő támogatási formát találni.
Az egyik neves tanácsadó cég EU-s felkészítésre és pályázatokra szakosodott részlege már március óta kínálja a vállalatoknak szóló uniós felkészítési csomagjait. Fél év azonban szinte érdemi munka nélkül telt, mert a potenciális ügyfélnek tekintett nagyvállalatok részéről csak az utóbbi hetekben érkeztek az első megkeresések arról, mit érdemes tenni, mire érdemes odafigyelni, és főképp milyen forrásokból lehet támogatásokat szerezni az uniós csatlakozás kapcsán. Az eligazodást az információk hatalmas tömege, illetve a tapasztalatok szinte teljes hiánya nehezíti. A vállalatoknak nem lesz könnyű dolguk, ugyanis a legnagyobb neveket Magyarországon csak a százmilliós nagyságrendű nyereséget elérő cégek képesek megfizetni, miközben az uniós pályázatírásban mind több szerencselovag tűnik fel.
“A nagyvállalatok mindeddig nem koncentráltak a támogatási lehetőségekre, nem ez volt számukra az elsődleges, hanem főként az adókedvezmények szemszögéből vizsgálták a beruházásokat” – mondja Ascsillán Endre, a PricewaterhouseCoopers (PwC) EU- és állami támogatásokért felelős menedzsere. Az uniós pályázatok viszont célzottan a versenyképesség javítására, infrastruktúra- és területfejlesztésre, munkahelyteremtésre, vagy környezetvédelemre koncentrálnak, ráadásul keretjellegűek.
MEGSZOKOTT MÓDON. Ascsillán Endre azonban hangsúlyozza: téves az – a vállalatok körében is elterjedt – nézet, amely szerint “Brüsszelbe kellene szaladgálni” az uniós pénzekért. A vállalatok számára elérhető támogatások nagyobb részét – amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Terv programozásában az uniós strukturális alapokból társfinanszíroznak – a magyar intézményeken keresztül, például a gazdasági versenyképesség fejlesztése témakörében lényegében a GKM-nél kialakult rendszerben, a megszokott módon lehet majd megpályázni. Csupán a támogatások harmadik csokra, az úgynevezett közösségi kezdeményezések, vagy más közösségi programok pályázatait kell közvetlenül Brüsszelbe beadni, de ezekben a számtalan pályázatíró cég, vagy a hazai kormányzati EU-intézmények is segítséget nyújtanak. Ascsillán Endre szerint annak dacára, hogy alig fél év van hátra a csatlakozásig, a vállalati oldal még nem késett le a támogatási lehetőségekről. Ez főleg annak tudható be, hogy ebben az évben meghirdetett hazai minisztériumi pályázatok – mint például a Smart Program vagy a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program – már lényegében az uniós mintákat követték. A PwC szakértője aláhúzza: akadhatnak területek, ahol a befektetendő összegnek akár a 90 százaléka is biztosítható uniós forrásokból. Itt persze döntően önkormányzatok a pályázók, de elképzelhető például, hogy a cég telephelyére vezető út kiépítésének költségét sikerül nagyon alacsonyan tartani. Ennek viszont az a feltétele, hogy a vállalatok olyan jó viszonyt alakítsanak ki az önkormányzatokkal, hogy velük együtt, szoros kooperációban pályázzanak. Ezeket a köz- és a magánszféra együttműködésében létrejött kezdeményezéseket ugyanis kiváltképp preferálják az uniós források felhasználására vonatkozó értékelési szabályok.
