Balanced scorecard
A teljesítménymérés eszköztárának fejlődését, az ok-okozati kapcsolatokat, s a teljesítmény befolyásolási lehetőségeit is figyelembe vevő stratégiai teljesítménymérési keretek megjelenése jellemzi. Ezek egyike a kilencvenes évek elején született balanced scorecard (BSC), mely a vállalati stratégiából kiindulva négy szempont – a tulajdonosok, a vevők, a működési folyamatok és a tanulás-fejlődés egymáshoz kapcsolódó nézőpontjai – szerint javasolja a teljesítménymutatók, a célok és a kapcsolódó akciók megfogalmazását. A módszer lehetővé teszi a stratégiai célok lebontását a vállalati működés különböző szintjeire, azok kommunikálását, s a visszacsatolások biztosítását. A rendszer szülőatyjai (Kaplan és Norton) szerint a BSC-t kommunikációs, információs és tanulási rendszerként kell használni és nem kontrolling rendszerként. A cél nem a múltbeli teljesítmények értékelése, hanem a vállalati stratégia egyértelművé tétele és kommunikálása a szervezetben.
Teljesítményprizma
Az üzleti teljesítmény mérésének és menedzsmentjének új, integrált eszköze a teljesítményprizma. A vállalat valamennyi érintettjével (befektetők, vevők és felhasználók, munkatársak, beszállítók, stratégiai partnerek, helyi közösségek, szabályozó hatóságok) való kölcsönös kapcsolatot helyezik a középpontba a kifejlesztők, Andy Neely és munkatársai. A prizmában az érintettek elvárásai szolgáltnak kiindulópontként a stratégiai célok kialakításához, amit a stratégia megvalósításához szükséges kulcsfontosságú üzleti folyamatok, majd a képességek megfogalmazása követ. Utóbbiak a vállalati működés versenyképességének építőkövei: személyek, megoldások, technológiák és infrastruktúrák kombinációi, amelyek lehetővé teszik a folyamatok végrehajtását és fejlesztését. A prizma ötödik oldala az érintettek hozzájárulása, a kiindulópontot adó elvárások párjaként.
WIMMER ÁGNES
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
