alapkövét rakhatja le az a döntés, amely az Európai Unió védelmi minisztereinek hétvégi nápolyi találkozóján született. Ha a korábbi francia-német-belga javaslattól eltérően nem is jön létre az uniós védelmi erők főhadiszállása, egy kis létszámú stratégiai tervező egység hamarosan munkához lát.
Hogyan reagált erre az az Egyesült Államok, amely hónapok óta élesen elutasítja az önálló európai katonai képességnek még a gondolatát is? Nos, meglepően nyugodtan. Még maga Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter is szokatlanul békülékeny hangot ütött meg, amikor hétfőn NATO-beli kollégáival találkozott. „Meggyőződésem, hogy a dolgok megfelelően elrendeződnek” – mondta a megbeszélések után, annak ellenére, hogy Brüsszelbe érkeztekor még óva intett a NATO intézményi integritásának veszélyeztetésétől.
Rumsfeld megértésének nyilván csak részben az az oka, hogy európai kollégái egyelőre igencsak kevéssé ambiciózus célt tűztek ki maguk elé. Elvégre a hasonlóan jelentéktelen kezdeményezések jellemzője, hogy utóbb „kinövik magukat”. Washington küldötte inkább azért nem csapott dühében az asztalra, mert az Egyesült Államok számára ma jóval nagyobb a tét: szerepvállalásra kell bírnia a NATO-t a Szaddam-rezsim bukása után is életveszélyes Irakban.
Amerika tehát saját jól felfogott érdekében kész beletörődni a – NATO-val nem rivalizáló – európai védelmi erő létrejöttébe. Párizs és Berlin megnyerte a csatát. A legnehezebb helyzetben a nyugati elemzések szerint a középen egyensúlyozó London van, amely egyfelől nem akarja kockáztatni az Egyesült Államok elkötelezettségét Európa biztonságának szavatolására, másfelől viszont arról sem feledkezhet meg, hogy ez a tengerentúli elkötelezettség bármikor köddé válhat. De nincsenek könnyű helyzetben a közép-európai országok – így Magyarország – sem, amelyek biztonságpolitikai kérdésekben eddig inkább az Egyesült Államokhoz igazodtak. Uniós tagként aligha engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy eltérjenek a közösségi politikától. Jól hangzó szlogen, hogy „a több Európa nem jelenthet kevesebb Amerikát”, de a jövőben előálló döntési helyzetekben ez aligha adhat majd kibúvót.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
