 |
Az amerikaiak kezébe nemzetiszínű lobogót egy lidércnyomás adott – írja Norman Mailer. Ezt a rémálmot pedig a terrorizmus gerjesztette. A rémálmok üzenete az – folytatja az amerikai író -, hogy az élet merő abszurdum, önkény, őrület, nevet-séges veszedelem. A terrorizmus tehát azt sugallja, hogy halálunknak semmi köze sem lesz életünkhöz, amelyet terveztünk elképzeltünk és élni próbáltunk. Ez pedig identitásválsághoz vezet.
MIÉRT A HÁBORÚ? Mailer könyve erről a válságról szól, ennek fényében keresi a választ kérdésére: miért is a háború, tudniillik az iraki. Az új könyv címe visszautal a szerző egy régebbi, a vietnami háború idején, 1967-ben megjelent művére (Why are We in Vietnam?).
Mailer 80 éves. New Jersey államban, Long Branchben született, a Harvardon szerzett mérnöki diplomát. A második világháború után rövid ideig a Sorbonne-ra is járt. Háborús élményeiből írta 1948-ban megjelent Meztelenek és holtak című világsikerű regényét (amelyből 1958-ban film is készült). Ő maga „faktográfiának”, tényképnek nevezte legtöbb művét. Ilyet írt a Kennedy-gyilkosságban vád alá helyezett Oswaldról, a tisztázatlanul tragikus körülmények közt elhunyt sztárról, Marilyn Monroe-ról. Kétszer kapott Pulitzer-díjat, több tucat lapnak munkatársa, a Playboytól a Commentaryn át a New York Review of Booksig. Egyik alapítója volt 1955-ben a Village Voice-nak. A nyolcvanas évek közepén az amerikai PEN Club elnöki tisztét töltötte be. Akkoriban látogatott el egyébként a Szovjetunióba. A „gonosz birodalmát” a maga részéről „szegény, harmadik világi országnak” festette le.
Kinek-kinek saját halálát add meg – imádkozott versében Rilke. Tette ezt kevéssel azelőtt, hogy létérzésként elindult volna az abszurd irodalom. Az irodalom előképzete lett így a világi életnek. Utóbb az érzésből lét lett, merő abszurdum, világháborúkkal, totalitárius rendszerekkel, lágerekkel. Bennük senki sem élte saját életét és halta saját halálát. Amerika mindebben kívülállóként vett részt. A képtelen és az érthetetlen 2001. szeptember 11-én, a torony-merényletekkel ért amerikai földre. Érkezését beszédek, cikkek, könyvek özöne követte. Európából nézvést a közhangulatnak és közvéleménynek ez az ottani felbolydulása mintha nem látszott volna igazán érthetőnek. Valami bekövetkezett, amire Amerika nem számított, s utána európai részről elmaradt valami, amire öntudatlanul is számított volna. Tetézte ez az identitásválságot, amelyet Mailer íróként elemez.
Mailer magát „konzervatív baloldalinak” tartja. Kitér anekdotákra, csípős megjegyzésekre, megemlítve például, hogy Clinton elnök tanácsadóinak megválasztásakor csak saját magánál kevésbé okosakat toborzott, az ifjabb Bush ellenben legalább annyit világosan felmért, hogy nincs módja ezt tenni… Konzervatív baloldaliként legfontosabbnak azt tekinti Mailer, hogy az emberi méltóságról, szabadságról, demokráciáról beszéljen. Büszke amerikai zsidó voltára, de a zászlólengető patriotizmust elutasítja. Kényszerűen katonai patriotizmusukban – mondja -, az izraeliek régi erényeiket veszítették el, köztük jelesül az iróniát. Holott az idő múltával – így Mailer – mindinkább ráébredhetünk, hogy az irónia az egyetlen emberi érzés, melyre számítanunk lehet.
Szerinte a katonák bolondabbak ugyan az átlagnál, de ezt a fegyelem és a hierarchia kordában tartja. Az ő fegyelmükre s a hitre gondolva kapták föl hát félelmükben a nemzeti lobogót az amerikaiak. Egyszersmind elfedhette a gesztus a szakadékot, mely hagyományos értékrendjük és másokon céltudatos profit-reménnyel átgázoló életvitelük, hitük és bálványaik közt támadt, identitásuk válságaként. A régi (például Pat Buchanan-féle) és az új (ifj. Bush-féle) konzervatívok közt Mailer szemében az ellentét olyan, mint annak idején a kommunisták és szocialisták közötti.
| Paraméterek |
Norman Mailer: Why are
We at war? • Random House
Francia kiadás: Denoël
Német kiadás: Rowohlt (a német kiadás címe: Heiliger
Krieg: Amerikas Kreuzzug) |
|
GYÖKÉRTELENÜL. Az újkonzer-vatívok exportálni szeretnék a demokráciát, a világháború utáni japán meg német példát említik. S megfeledkeznek róla, hogy mindkét esetben több százados nemzeti hagyományokra lehetett építeni. Amerikának van demokráciája, de nincsenek meg azok a gyökerei, amelyeket más országok megőriztek. Mailer leírásában ez a szabadság és demokrácia, „a civilizáció történetének legcsodálatosabb eredménye” emiatt is „megdöbbentően sebezhető”.
