Az Európai Parlament előcsarnoka. Beindultak a lobbisták.
Amikor Magyarország lakói néhány hónap múlva képviselőket választanak az Európai Parlamentbe, sokan felteszik majd maguknak a kérdést, hogy mire jó az egész. Ilyenkor mindig jól jön, ha kéznél van egy-két meggyőző érv. Az összeurópai képviselőtestületben megfigyelő státust élvező magyar törvényhozók éppen egy olyan ügyért harcolnak, amely, ha az erőfeszítéseket siker koronázná, fajsúlyos érvvé válhat a tavaszi kampány során.
HÚSBAVÁGÓ ÜGY. Túlzás nélkül az egész ország lakosságát húsbavágóan érinti az uniós gyógyszerszabályozás módosítása, amelyről várhatóan decemberben szavaz második olvasatban az Európai Parlament. A komplex gyógyszercsomagnak a csatlakozó államok szempontjából legfontosabb része az emberi fogyasztásra szánt készítményekről szóló szabályozás felülvizsgálata, amelyet jelenlegi formájában a leendő tagok valóságos sorscsapásnak tartanak. Az EU-tagországok által már jóváhagyott javaslat legkritikusabb pontja az a rendelkezés, amely meghosszabbítaná az innovatív (eredeti) gyógyszerek törzskönyvi adatvédelmét. Az innovatív európai gyógyszeripar versenyképességének javítását célzó lépés az EU-tagság előtt álló országok számára azért elfogadhatatlan, mert a hasonló hatóanyagú, de lényegesen olcsóbb generikus (származtatott) orvosságokat ebben az esetben 6 helyett csak 10 évvel az eredeti gyógyszerek engedélyezése után lehetne forgalomba hozni.
Magyarország és a többi tagjelölt a csatlakozási tárgyalásokon már jelentős engedményeket tett, amikor belement a 6 éves törzskönyvi védelembe. Még szinte meg sem száradt a tinta a szerződésen, amikor az EU – véleményük szerint – a nagy gyógyszergyárak nyomására máris újabb merényletet készül elkövetni ellenük. „A csatlakozási szerződésben ezek az államok óriási engedményeket tettek az amerikai, svájci és európai multinacionális gyógyszer-gyártóknak. Ezt valahol díjazni kell” – szögezte le Greg Perry, az Európai Generikus Gyógyszerek Szövetségének főtitkára.
A drágább eredeti gyógyszerek kedvezményezése és az olcsóbb generikus termékek piacra jutásának késleltetése előreláthatóan tetemesen megnövelné az egészségügyi kassza gyógyszer-támogatási kiadásait, az orvosságok árán keresztül a lakosság költségeit és hátrányos helyzetbe hozná a generikus termékek előállítóit. Dorette Corbey holland euroképviselő szerint a három felsorolt probléma tulajdonképpen minden tagállamban jelentkezik, de a legszélsőségesebb módon mindenképpen a most csatlakozó országokban.
MILLIÁRDOS TÖBBLET. Hazai szakértők becslése szerint az új szabályozás mai árakon évente tízmilliárd forintot meghaladó pluszkiadást idézne elő az Egészségbiztosítási Alapnál, és több milliárddal növelné meg azt az összeget, amelyet a lakosság gyógyszerekre költ. „A generikus termékek piacra jutásának késleltetését is figyelembe vevő további becslések szerint már az első négy évben összesen 30 milliárd forint, hosszabb távon pedig évi 12 milliárd forint többletkiadás terhelné az egészségbiztosítást és a lakosságot” – húzza alá a magyar képviselők számára készített egyik háttéranyag. Más országokban is nagy érvágással számolnak. A lengyelek például kiszámolták, hogy a törzskönyvi adatvédelem minden egyes évvel történő meghosszabbítása 370 millió euró többletköltséget indukál.
Az innovatív gyógyszeripar érdekeit képviselő szervezet szerint ugyanakkor lehetetlen pontosan előre jelezni, hogy az új gyógyszerszabályoknak 10 év múlva milyen lesz a gazdasági hatásuk a most csatlakozó országokban. A Gyógyszergyártók és Szövetségek Európai Föderációja (EFPIA) ugyanis azt állítja: az adatvédelmi szabályoknak – feltéve, hogy azokat 2004-ben elfogadják és 2006 elején végrehajtják – egészen 2012-ig nem lesz hatásuk a generikus készítményekhez való hozzáférésre a kibővített unióban. Sőt, a szabályozás adatvédelmi rendelkezései még 2012-ben is az uniós piacra kerülő termékek alig 1 százalékát érinti majd.
Az innovatív gyártók azt az állítást is megkérdőjelezik, hogy a meghosszabbított védettség akadályozni fogja a generikus termékek használatát. Németországot és Nagy-Britanniát hozzák fel példaként, ahol a már jelenleg is 10 éves törzskönyvi adatvédelem ellenére a receptre adott orvosságok 60 százaléka generikus. (Az érvényes EU-szabályok alapján a tagállamok választhatnak a 6, illetve a 10 évi szabadalmi védelem között.)
A nagyhatalmú innovatív gyártók brüsszeli lobbija a fentiek alapján cáfolja, hogy az új gyógyszerszabályozás veszélyt jelentene a közegészségügyre és az egészségbiztosítási alap büdzséjére a csatlakozó országokban. „Az adatvédelem a kutatásokat és az új kezelési módok kifejlesztését ösztönzi. Az uniós csatlakozással az új tagállamok jobban odafigyelhetnek a kutatásra, s profitálhatnak belőle” – hangsúlyozza az EFPIA.
Ezzel ellentétes véleményen vannak a leendő tagállamok, amelyek úgy vélik, a generikus termékek késleltetett piaci megjelenése éppen a társadalom hátrányos helyzetű rétegeit sújtja majd, akik nem lesznek képesek fizetni a drágább eredeti orvosságokért. A csatlakozó országokban az egy főre jutó egészségügyi kiadások átlagban a 400 eurót sem érik el, miközben a 15 jelenlegi tagállamnál 1600 euró fölött vannak. Az új belépőknél a generikus szerek piaci aránya a volumenük alapján 70 százalék, de a gyógyszerköltségeknek csak 30 százalékát teszik ki.
Dorette Corbey, a csatlakozó országok ügyét felkaroló holland képviselőnő egészen más optikán keresztül szemléli az innovatív gyártók nyomulását. Ő a törzskönyvi adatvédelem kiterjesztésében az innovatív gyógyszeriparnak nyújtandó rejtett szubvenciót lát, amely csak megerősítené egy olyan iparág monopolhelyzetét, amely jelenleg is 15-20 százalékos haszonkulccsal dolgozik. A képviselőnő arra is felhívta a figyelmet, hogy az új adatvédelmi szabályozás – ahelyett, hogy a versenyképességet erősítené – valójában az amerikai cégeket támogatja. Az EU piacán forgalomba kerülő gyógyszerek 70 százaléka ugyanis amerikai cégektől származik. Corbey rámutatott, hogy miközben az amerikai gyógyszeripar sokkal versenyképesebb az európainál, a tengerentúlon csak 5 évre szól az adatvédelem, vagyis az eredeti készítmények védelmének kiterjesztése mellett felhozott érvek hamisak.
A gyógyszervitában eddig a csatlakozók észrevételeit a tagállamok egyszerűen figyelmen kívül hagyták.
EGYENLŐTLEN ERŐK. A gyógyszervitát eddig egyenlőtlen erők küzdelme jellemezte, hiszen az ellenérdekelt csatlakozók észrevételeit a tagállamok egyszerűen figyelmen kívül hagyták. Nem csoda, hogy a leendő tagok utolsó szalmaszálként a jogszabály elfogadásában a Tanáccsal azonos jogosítványokkal rendelkező Európai Parlamentbe kapaszkodnak. Számukra rossz hír, hogy a Francoise Grossetete francia nemzetiségű képviselőnő által készített határozattervezet, ha lehet, tovább ront a helyzeten, amennyiben még egy évvel megtoldaná a 10 évi adatvédelmet. Az Európai Parlamentben megfigyelőként jelen lévő tagjelölt országbeli képviselők, szám szerint vagy 80-an, válaszul petícióban fordultak az Európai Parlamenthez, 75 millió új EU-állampolgár érdekeinek figyelembevételére kérve a testületet. A drámai hangú üzenet nem is maradt visszhang nélkül: Caroline Jackson, a témáért felelős környezetvédelmi és egészségügyi bizottság feje levélben fordult Erkki Liikanen uniós biztoshoz, hatásvizsgálatot szorgalmazva az új jogszabállyal kapcsolatban. Dorette Corbey ezzel párhuzamosan módosító indítványt nyújtott be a határozattervezethez, amelynek értelmében az újonnan csatlakozó országokban 6 év maradna az eredeti gyógyszerek törzskönyvi adatvédelme.
Az egészségügyi hatásvizsgálat megrendelésével a „vesztő pozícióban” lévő tagjelöltek értékes időt nyerhetnek, hiszen a parlamenti bizottság elnöke addig nem kívánja szavazásra bocsátani a jogszabályt (a voksolást eredetileg éppen lapunk megjelenésének időpontjában tervezték). A parlament abban viszont már nem partner (és formai okok miatt nem is lehet), hogy a gyógyszerszabályozást addig fektessék, amíg az új tagok is beleszólhatnak a kérdésbe. Mégsem teljesen lefutott az ügy, hiszen az euroképviselőknek számos egyéb fenntartásuk is van az új szabályozással szemben, így a további egyeztetés erősen átcsúszhat a következő évbe. Ha mégsem sikerül eltántorítani az EU-t a szándékaitól, a leendő tagok valószínűleg többéves átmeneti mentességet kapnak majd az irányelv alkalmazása alól – sovány vigasz, a semminél mégis több.
