 |
| Háromgyerekes anya. Nehéz a visszatérés. |
Szerencséje volt az első gyermekét váró Göntér Mónikának. A friss vegyészmérnöki és MBA humán-menedzseri diplomával rendelkező fiatalasszony – francia és angol nyelvtudással – mintegy harminc álláshelyre pályázott, míg végül egy hazai gyógyszergyártó cégnél sikerült munkát találnia 1998-ban. „A felvételi beszélgetéseken szinte mindenhol megkérdezték, hogy férjnél vagyok-e, és hogy mikor akarok szülni. Bár nem látszott rajtam, nem akartam eltitkolni a terhességemet” – mondja Göntér Mónika. Végül kötetlen munkaidejű HR tanácsadói pozícióba vették fel, ahonnan 8 hónap után szülni ment. Azóta megszületett a második és harmadik gyermeke is, valamint beindította férjével közös pénzügyi és üzletviteli tanácsadó vállalkozását, amelyben a mai napig segítő családtagként közreműködik.
A három gyerekkel vállalkozó fiatalasszony alighanem tökéletes célcsoportja lehetne az Európai Unió Equal programjának. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) által 2003-ban kidolgozott hazai Equal program tervezete – egyebek közt – különös figyelmet fordít a segítő családtagként munkát végző nők képzésére. Mint Fülöp Edit, a tárca foglalkoztatási és stratégiai főosztályának munkatársa elmondta, a segítő családtagként munkát végző nők képzése eddig kevéssé jelent meg a különböző munkaerő-piaci programokban.
A magyar Equal program az unióban jól bevált módszerek alapján működik: az elvesztett munkahelyek pótlását szolgáló újakat a nem hagyományos, atipikus foglalkoztatás valamely formájában kívánják megoldani (önfoglalkoztatás, részmunkaidős foglalkoztatás, ideiglenes munkahelyek, határozott idejű munkaszerződések, távmunka programok). Ezekre a megoldásokra nálunk is nagy szükség van, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkaképes korú nők több mint 10 százaléka gyes, illetve gyed miatt van távol a munkahelyétől, és bár törvény garantálja, hogy az ellátás lejárta után visszatérhetnek, több mint harmaduk nem tud munkába állni.
ELŐÍTÉLETEK. „Sajnos minden korosztály és iskolázottsági szint esetében tapasztalható a nők szegregációja, amelyet fenntartanak és újratermelnek a hagyományos, társadalmi nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák és előítéletek” – hangsúlyozza Milánkovics Kinga, a Gödöllői Regina csoport munkatársa. A civil kezdeményezés éppen azzal a céllal jött létre, hogy segítse a Gödöllőn és környékén élő nőket, családanyákat a helyi képzésekkel és munkalehetőségek felkutatásával. Milánkovics Kinga szerint a nők munkaerőpiacon maradását, illetve az oda való visszatérését elsősorban a szociális infrastruktúrához, a személyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya akadályozza.
| Kiegyenlítés |
| Az Equal (magyar jelentése: egyenlő) program egyike az uniós strukturális alapokból támogatott négy közösségi kezdeményezésnek, finanszí-rozása az Európai Szociális Alap forrásaiból történik. Célja olyan innovatív megközelítések, módszerek kidolgozása, elterjesztése a tagállamok és a társult államok közötti szoros szakmai együttműködés során, amelyek hozzájárulnak a munkaerőpiachoz kapcsolódó diszkrimináció és egyenlőtlen-ségek megszüntetéséhez. Az Equal keretében 2000 és 2006 között két pályázati kört hirdetnek meg. Magyarország az első pályázati körben Phare-támogatással vett részt, kísérleti jelleggel. A jövőre esedékes második körbe az ország immár teljes jogú tagállamként kapcsolódhat be. |
|
Jelenleg a hátrányos helyzetű nők két leginkább érintett csoportja a gyesről, illetve gyedről visszatérni kívánók, valamint a 40 év feletti munkanélküliek. „Utóbbiak problémája némileg más típusú, mint a fiatalabb korosztályé” – mondja Bottáné Gajdon Nárcisz, a Főnix Újrakezdő Nők Országos Egyesületének elnöke. „Az idősebb emberek körében komoly identitászavart okoz a munkanélküliség: szégyellik, hogy nincs munkájuk, és ezért nem is kérnek segítséget.”
A szolgáltatásokhoz való hozzáférést a potenciális kereslet növelésével és a rendelkezésre álló szolgáltatások formáinak kiszélesítésével lehetne támogatni. Az ilyen és ehhez hasonló törekvések számára indult a Phare keretében a nők munkaerőpiacon való maradását, illetve visszatérését segítő alprogram. Mint Bátkiné Juhász Judit, az FMM európai integrációs főosztályának munkatársa elmondta, a „Nők munkaerő-piaci reintegrációja” elnevezésű program 2002 februárjában kezdődött. A pályázati alap vissza nem térítendő támogatás formájában nyújt lehetőséget a munkavállalásra vagy az önfoglalkoztatásra felkészítő kísérleti projektekhez. A pályázóknak képzést és foglalkoztatást kell teremteniük a gyesen, gyeden lévő, valamint a 40 év feletti nők számára.
EREDMÉNYEK. A pályázati alap 17 kedvezményezett projektje közül egy salgótarjáni alapítvány például azt vállalta, hogy a részt vevő 40 nőt – a helyi munkaerő-piaci igényekhez igazodó speciális képzéseket követően – kis- és középvállalkozásokhoz közvetíti ki. Mások segítséget kapnak ahhoz, hogy önfoglalkoztató vállalkozóvá váljanak, elsősorban mezőgazdasági őstermelőként, a falusi turizmus, illetve a kereskedelem és a szolgáltatások területén. Ugyanebben a projektben 10 fő foglalkoztatása valósul meg 4 órás munkaviszony keretében.
Egy másik nyertes – egy zalaegerszegi egyesület – azt vállalta, hogy olyan térségi inkubátor szolgálatot hoz létre, amely hozzájárul a kiválasztott aprófalvas kistérségben a nők foglalkoztatásának bővítéséhez, és felkészülést ad a távmunka végzésére. A modellértékű kezdeményezés védett környezetet teremt azoknak a munkanélküli nőknek, akik vállalják a részvételt.
