Miközben az Európai Unióban 2010-ig a teljes energiafelhasz-nálás 22,1 százalékát már a megújuló energiákból tervezik fedezni, Magyarország teljes villamosenergia-igényének jelenleg alig fél százalékát nyeri az újratermelődő forrásokból. Az évtized végéig szóló előirányzat is csak 3,6 százalékkal számol. Valójában a növekedés üteme mégis óriási lesz, hiszen a jelenlegi érték hatszorosára kell emelni a zöld energia arányát. A nyugati példa alapján méltán várhatnánk tehát, hogy a nap, a szél, a talajhő és mindenekelőtt a biomassza energetikai célú hasznosításában látványos lesz az előrelépés, az utóbbi két évtized tapasztalatai alapján félő, döcögős lesz a fejlődés. Legalábbis erre utalnak a korábban az alternatív energiaforrások hasznosítására megkezdett, majd félbemaradt próbálkozások.
Szélerőművek Nyugat-Európában. Ettől még messze vagyunk.
ENERGIAERDŐ. Gyorsabb, átütőbb siker remélhető a fa, illetve a fahul-ladék energetikai felhasználásától. A gyorsan növő fafajok „termesztésére” több programot indítottak korábban. Nevezetes volt közöttük az „energiaerdő”, amelyben a jóformán csak cserje méretű fácskák hajtásait egy-két éves ciklusonként learatták, és a „termésből” akár fagáz-generá-torral termelhettek energiát. A kísérletek során jónak bizonyult módszer azonban szintén nem terjedt el a gyakorlatban. Pedig a fafeldolgozás során nagy tömegben termelődő hulladék hasznosítását általánosabbá téve néhány év alatt akár 2,0-2,5 százalékra srófolhatnák a megújuló energia arányát a hazai villamosenergia-termelésben. A hasznosítás elterjedését nehezíti viszont, hogy a kéreg, a fűrészpor égetésére speciális, drága technológiát kell alkalmazni.
Szintén a nyugat-európai üzleti sikerek láttán a szakértők nagy jövőt jósolnak itthon a szélener-gia hasznosításának, de a kezdeti magyarországi tapasztalatok egyelőre inkább riasztják, mint vonzzák a nagy külföldi energetikai befektetőket.
Az Utec-Thomsen Magyarország Kft. és az építtető Tési Szélpark Kft. Tés térségében akart már 2004-ben üzembe helyezni egy 40 szélerőműből álló szélparkot. A tavalyi tervek alapján a befektetés volumene 24 milliárd forint volt, ebből 10 milliárd forint lehetett volna a szélpark kivitelezésében közremű-ködő magyar cégek bevétele. Az Utec-Thomsen középtávú terveiben még több, összesen mintegy 200 milliárd forint értékű befektetés is szerepelt, amelyből szintén 40-50 százalék lehetett volna a magyar cégek részesedése. Ám a tési tervet a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség elutasította az ottani növény- és állatvilágot érintő „visszafordíthatatlan következményekkel járó károkozás” veszélyére hivatkozva. Azóta sem kapta meg az engedélyt a beruházás ügyében eljáró mérnöki iroda, az I-Quadrat Hungária Kft..
A tési fiaskó ellenére elképzelhető, hogy az energiaárak tartós növekedésével széles körben, itthon is befektetési formává válhat a szélerőmű-építés. Egy kisebb, évi 0,6-1,0 millió kilowatt teljesítményű, 20-25 éves élettartamú mű telepítése 250 millió forintos beruházást igényel. A jelenlegi árakon tíz esztendő alatt térül meg, a hátralévő másfél évtized alatt pedig a fenntartási költségeket leszámítva évi 12-15 millió forint nyereséget termel. Támogatást elvileg többfélét is kaphatnának a szabályok szerint a környezetbarát erőművek telepítői. A Nemzeti Energiatakarékossági Programja (NEP) pályázata alapján egy-egy létesítmény után akár 35 millió forint, de legfeljebb a beruházási érték 30 százalékát kitevő támogatásra lehet pályázni (a programról cikkünket lásd a 35. oldalon). A Környezetvédelmi Alapból elnyerhető a beruházás legfeljebb 30 százaléka, de az állami költségvetési pénzekből származó támogatás nem haladhatja meg a teljes bekerülési költség felét, a stratégiai beruházásoknál maximum a 65 százalékát.
PRÓBÁLKOZNAK. A nehézségek ellenére van is új próbálkozó. Csongrádon az önkormányzat az idén nyáron döntött szélerőmű létesítéséről. Bedő Tamás polgármester az akár milliárdos nagyságrendet is elérő beruházást a térség kedvező szélvi-szonyaiban rejlő lehetőségek kihasználására és a már működő magyarországi szélerőművek sikerére alapozva szeretné megvalósíttatni.
Kisebb léptékű beruházással járnak, ezért talán népszerűbbek lesznek a helyi energiatermelésben a gázmotorok. A földgázzal, vagy biogázzal üzemeltetett négyütemű Otto-motorok minierőműként elektromos áramot és melegvizet is termelnek. Megfelelő körülmények között így a berendezés jó eredménynyel működtethető, az energiaszámla akár 30-40 százalékkal is csökkenhet, s mivel a fűtés, a melegvíz-előállítás mellett a fel nem használt villamos energiát rátermeli a rendszer a hálózatra, az eladott áramból még bevétel is jelentkezhet. Az unióban kiemelten kedvezményezett gázmotor-minierőművek árusítása ugyan már nálunk is megindult, azonban mindössze egy-két cég vállalkozott a forgalmazásra.
