Bizonytalan alapokon

Egy kissé kedvezőtlen inflációs adat és a vártnál sokkal rosszabb folyó fizetésimérleg-hiányról szóló hír – a múlt héten „csupán” e két tényező kellett ahhoz, hogy megtörjön az elmúlt hetek örvendetesen alakuló csökkenő hozamtrendje az állampapírpiacon. Az októberben mért 4,9 százalékos éves infláció – amely az előrejelzéseknél leheletnyivel magasabb – és az első kilenc hónapban 3,54 milliárd euróra duzzadó folyó fizetésimérleg-hiány éppen elegendő volt ahhoz, hogy a hozamok az éven belüli lejáratokra 16-19, az éven túliak esetében pedig 34-58 bázisponttal emelkedjenek az egy héttel korábbi állapothoz képest (lásd a táblázatot). A nagybefektetők ugyanis mindkét hír hatására igyekeztek szabadulni a tulajdonukban lévő papíroktól, méghozzá nagy mennyiségben.

A hozamoknak az sem tett jót, hogy a múlt héten hosszú idő után ismét visszatért a vásárlási kedv az aukciókra. Csütör-tökön például 140 milliárd forint értékben érkeztek vételi aján-latok a 60 milliárd forintos felajánlott mennyiségre, ami a szak-értők számára azt jelezte, hogy a hozamok tartósan megreked-nek a most jellemző magas szinten. A csaknem háromszoros túlkereslet mellett is magasabb lett ugyanis az átlaghozam a másodpiacon kialakult értékeknél, ami egyértelmű jelzés arra, hogy a piaci szereplők ezeket az értékeket várják el.

CSILLAGÁSZATI MAGASSÁGOK. A múlt hét eseményei tehát azt jelzik, hogy a november eleji kamatspekulációs roham nem múló megingás volt. Akkor néhány nap leforgása alatt 36 milliárd forintnyi államkötvényt, vagyis a birtokukban volt mennyiség másfél százalékát adták el külföldiek rövid időn belül. Az akció következtében hirtelen zuhanásnak indultak az árfolyamok, és ennek megfelelően 1,0-1,5 százalékponttal növekedtek a hazai állampapír-hozamok. A forint euróval szembeni árfolyama is megroggyant, a kurzus egészen 264 forintig gyengült. Az összeomlás elkerülése végett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) napi 10-12 milliárd forintnyi 5 és 10 éves lejáratú államkötvény vásárlásával hűtötte a piacot, a Monetáris Tanács (MT) pedig – a piaci várakozások ellenére – változatlanul hagyta a 9,5 százalékos jegybanki alapkamatot. A jegybank későbbi értékelése szerint az állampapírhozamok emelkedését az indította el, hogy néhány külföldi befektető az oroszországi Yukos-botrány és a lengyelországi költségvetési problémák miatt magyar államkötvényeket adott el. Az elemzők viszont már akkor is úgy vélték, hogy ismét spekulációs roham indult el: a befektetők a jegybanki alapkamat további emelését akarják így kikényszeríteni.

A nyílt piaci műveletekkel operáló és az alapkamatot változatlanul hagyó jegybank sikere is csak időleges volt – mint azt a múlt hét eseményei mutatják. Alig néhány nap alatt a hozamok visszatértek a korábbi, a válság idején tapasztalt szintekre, a forint kurzusa is visszagyengült a jegybank által kívánatosnak tartott 250 forintos euró értéktől igencsak távoli 258-260 forintos sávba. Az államkötvények hozamai az éven belüli konstrukcióknál 10 százalék fölé emelkedtek.

A friss adatokból az látszik, hogy a hazai kötvényalapokat is hidegzu-hanyként érte mindaz, ami az állampapírpiacon az elmúlt időszak-ban történt: a megingások miatt hozamuk jelentősen visszaesett (lásd a táblázatot). Az elmúlt három hónap értékeit végigböngészve látható, hogy az alapok többsége negatív hozamot ért el, a bukás egyes ese-tekben akár 10-14 százalékos is le-hetett, és a konstrukciók által el-szenvedett visszaesés még féléves vagy éves szinten is szembeötlő. A mostani helyzet alapján legalábbis az a befektető, aki reálhozamot remélt a biztonságos állampapír-befektetéseitől, bizony hoppon maradt.

A bizonyítványt magyarázó alapkezelők körében persze az a vélemény alakult ki, hogy egy ilyen hirtelen jött hozamemelkedésre nem lehetett felkészülni, éppen ezért kivédeni sem igen lehetett a hatásokat. A befektetők szempontjából ez leginkább azt jelenti, hogy aki rosszkor szállt be, az akár komoly veszteségeket is kénytelen volt elkönyvelni. Érdekes azonban, hogy a kifejezetten rossz hozamadatok nem okoztak bizalmatlanságot: a befektetők nem estek pánikba és nem igyekeztek gyorsan kiszállni a kötvényalapokból. Valószínűleg hatott az alapkezelőknek az az érve, miszerint a megingás csupán átmeneti lesz, ráadásul a kialakuló magas hozamszintek egyben jó vételi lehetőséget is teremtenek.

BIZALMATLANSÁG. A piacon egyébként az elemzők a jövőt illetően leginkább a bizonytalanságot jelzik előre, továbbá azt, hogy a most kialakult hozamszintek akár tartósak maradhatnak. A keresleti oldalon ugyanis az látható, hogy a külföldi intézményi nagybefektetők bizalmát egyelőre nem sikerült visszaszerezni, és ez mindaddig így is maradhat, amíg a hazai gazdaság nem produkál a mostaninál jobb teljesítményről árulkodó adatokat.