A PSZÁF budapesti székháza. Brüsszelből is figyelik, mi történik a felügyelet körül.
Hivatalosan senki sem mond semmit, Brüsszelben azonban a folyosói véleményekre is sokat kell adni – röviden így összegezhető mindaz, ami a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló törvény megváltoztatásával kapcsolatban az Európai Unió fővárosában és Budapesten történt.
Először is egy névtelenségbe burkolózó „magas rangú EU-tisztviselő” szokatlanul éles hangnemben bírálta a múlt héten a magyar kormánynak a PSZÁF átszervezésére vonatkozó tervét. A főhivatalnok a Reutersnek nyilatkozva „teljesen felháborítónak” nevezte a lépést, mert az véleménye szerint gyengíteni fogja a pénzügyi piacot felügyelő szervezet függetlenségét. Mint arról múlt heti számunkban részletesen írtunk, a kormány által a parlament elé beterjesztett törvényjavaslat testületi irányítással helyettesítené a PSZÁF elnökének funkcióit, e grémiumot pedig a pénzügyminiszter szakmai felügyelete alá vonná.
FINOM BÍRÁLAT. „Nem lehet szó nélkül elmenni az ügy mellett” – szögezte le a magas rangú tisztviselő, hozzátéve, hogy Frits Bolkestein, a belső piacért felelős biztos fontolóra veszi, hogy nyilvánosan is hangot adjon nemtetszésének. „Ha egy hivatalban lévő kormány csak úgy meg akar szabadulni egy, a korrupciót ellenőrző független hatóságtól, hogy másnap egy új testületet hozzon létre, és az Európai Bizottság ezt szó nélkül tűri, nos akkor a bizottság nem gyakorolja a hatáskörét” – mutatott rá a nyilatkozó.
Javaslatok a befektetők és a betétesek fokozott védelmére
INFORMATIKAI RENDSZEREK SZABÁLYOZÁSA.
Követelmények részletezése a hitelintézetek és befektetési vállalkozások biztonságos működéséhez szükséges informatikai rendszer megfelelő működéséről.
CSOPORTSZINTŰ ELLENŐR-ZÉS. A pénzügyi intézmény-csoport egészére kiterjedő, összevont felügyeleti eszközök alkalmazása. Július elsejétől a javaslat előírja a prudenciális követelményeknek való csoportszintű megfelelés szabályait.
RENDSZERES ÁTFOGÓ ELLENŐRZÉS. Legalább kétévente kötelező lesz, hogy az átfogó felügyeleti ellenőrzés is csoportszinten működjön.
CÉLVIZSGÁLATOK KITERJESZTÉSE. A felügyelet egyedi ügyben vagy általános témában elrendelt célvizsgálata vagy témavizsgálata a csoport egészére kiterjed.
UTÓELLENŐRZÉS. A felügyelet a vizsgálatát lezáró határozatában foglalt kötelezettségek teljesítését utóellenőrzés keretében köteles ellenőrizni.
FELÜGYELŐBIZOTTSÁGOK HATÁSKÖRE. Az anyabank (vagy bróker) felügyelőbizott-sága felelősséggel rendelkezik nem csak az anyabank (vagy bróker) belső ellenőrzési rendszerének működéséért, hanem a leányvállalatok belső ellenőrzéséért is.
BEFEKTETÉSI SZÖVETKE-ZETEK. A hitelintézeti törvény-ben szereplő betétgyűjtés fogalma módosul, így betét-gyűjtésnek minősül a szövetke-zetek részéről a tagi kölcsön elfogadása, ha az saját tőké-jének ötszörösét meghaladó mértékben történik, olyan tagoktól, akik kevesebb mint egy éve léptek be a szövetkezetbe.
THM LAKÁSHITELEKNÉL. A fogyasztási kölcsönökhöz hasonlóan a lakáshitelek esetében is ki kell számítani, a szerződésben fel kell tüntetni és a hirdetésekben közzé kell tenni a teljes hiteldíj mutatót.
A múlt heti monitoring jelentés kedvező véleményt formált a PSZÁF működéséről, azt is világossá téve, hogy még nagyobb függetlenséget kellene élveznie. A jelentésnek a pénzügyi felügyeletről szóló része hangsúlyozza, hogy a PSZÁF lényegében rendelkezik az infrastruktúrával és apparátussal, hogy ellássa a közösségi joganyag által előírt feladatát, a pénzügyi intézetek hatósági felügyeletét. Közigazgatási-adminisztratív háttere megerősödött és hatékonynak látszik. „Jogosítványt kell kapnia azonban arra is, hogy saját hatáskörben rendeleteket adjon ki” – áll a jelentésben. A dokumentum a legfőbb ügyész és a kormánypárti képviselők szembenállására is kitér, de szigorúan a helyzet ismertetésére szorítkozik. Ami az MNB függetlenségét illeti, a jelentés ezzel nem foglalkozik, a monetáris és árfolyam-politika „következetlenségét” viszont szóvá teszi.
MAGYAR VIRTUS. Budapesten csak a „helyén” kezelik az EU kritikáit, habár azt a Pénzügyminisztériumban (PM) vagy a kancellárián is tudják, hogy a névtelen forrásokkal operáló hírügynökségi kiszivárogtatásoknak világszerte van céljuk. Ezek a hivatalos bírálat előhangjának tekinthetők, egyfajta felemelt mutatóujjnak, amire bizony oda kell figyelni. A PM-ben kitartanak az eredeti ütemterv mellett: az országgyűlés várhatóan két hét múlva megtárgyalja a javaslatokat, majd december közepén sor kerülhet a felügyelet új vezetőségének megválasztására is. A kiszivárogtatásra különben itthon is hasonló kommunikációs fegyver volt a válasz: a leendő, egyik esélyes vezető nevének megszellőztetése mintegy jelzi, hogy a brüsszeli bírálatnak nem lesz hatása. Sajtóértesülések szerint a PSZÁF új vezetésének élére Asztalos Lászlót szánják, aki 1992 és 2000 között – éppen az integrált felügyelet létrehozásáig – az Állami Biztosításfelügyelet elnöke volt.
Hiába tiltakozott a javaslat ellen tehát éles hangon a PSZÁF és immár ismételten az MNB is. A felügyelet hiába kérte nyomatékosan a honatyákat, hogy alaposan fontolják meg „a kormány által beterjesztett, szakmailag nem egyeztetett, a felügyelet független és hatékony működését veszélyeztető törvényjavaslat napirendre tűzését”, a jegybank pedig hasztalan javasolta a tervezett változások visszavonását, a kormány és a szocialisták ezeket az aggodalmakat csupán politikai véleményekként kezelik. Molnár László MSZP-s képviselő például azt mondta: az MNB a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében mondhat véleményt, de nem az a dolga, hogy politikai nyilatkozatban bírálja a kormány döntését. Szerinte az MNB alapvető céljai között az árstabilitás fenntartása szerepel, valamint az, hogy a jegybank támogatja a pénzügyi rendszer felügyeletére vonatkozó politika kialakítását. „Ebből nem következik, hogy az MNB a politika minősítésére, megítélésére vagy ellenőrzésére jogosult lenne” – tette hozzá.
JEGYBANKI AGGÁLYOK. Az MNB egyébként csak azzal érvelt, hogy a jegybanktörvény szerint a pénzügyi rendszert érintő valamennyi változtatásról ki kell kérni az intézmény véleményét. Ennek ellenére a kormány úgy nyújtotta be a PSZÁF-törvény módosítását, hogy az MNB véleményét csak formálisan kérte ki, de azt nem vette figyelembe. A jegybank szerint a tervezet sérti a felügyelet függetlenségét, amikor olyan jogköröket ad a pénzügyminiszternek, amelyek ellentmondásban vannak a függetlenség nemzetközi követelményeivel. Az MNB szerint elfogadhatatlan a személyi és intézményi függetlenség korlátozása, csorbítása, a felügyelet szervezetének felesleges megkettőzése.
A kormány sietsége egyébként azokon a jogszabály-módosítási javaslatokon is érződik, amelyek a felügyelet különböző jogköreit érintik (lásd külön), hiszen éppen a PSZÁF által rendre megfogalmazott igény kodifikálása marad el újra: a felügyelet ezentúl sem alkothat majd önállóan rendeleteket.
