Israel Makov életében elvileg minden együtt van ahhoz, hogy boldog ember legyen. Elnök-vezérigazgató-ként ő irányítja az izraeli Teva Pharmaceutical Industriest, amely a legnagyobb szereplő a generikus – nem saját fejlesztésű – gyógyszerek évi 46,5 milliárd dolláros világpiacán. Az Egyesült Államokban forgalmazott 132 termékének 70 százaléka a piaci részesedést nézve az első vagy a második helyen áll, és a cég pozíciói csak javulni fognak, miután a Teva október legvégén bejelentette, hogy egy 3,4 milliárd dolláros készpénzes és részvényes ügyletben felvásárolja az amerikai Sicor céget, amely elsősorban injekció útján beadandó generikus termékeket gyárt.
| Ugrásra készen |
A Teva és más generikus gyártók is részesedni akarnak a biotechnológiai piacrobba-násszerű bővüléséből.
A GYÓGYSZEREK. A biotechno-lógiai gyógyszerek nagy molekulákból álló készítmények, amelyek általában természetes biológiai anyagok változatai.
A PIAC. Az ilyen gyógyszerek éves forgalma 41,4 milliárd dollár, de az eladások kétszámjegyű ütemben nőnek.
A PROBLÉMA. A törvény jelenleg nem engedi a biogyógyszerek generikus változatainak előállítását, mert ez, úgymond, túl bonyolult a generikus gyártók számára.
A MEGOLDÁS. A Teva és más cégek részint erősítenek a saját biotechnológiai termékek fejlesztése terén, részint lobbiznak a törvény megváltoztatásáért. |
|
Ugyancsak megelőzi vetélytársait a szabadalmi védettségüket vesztő nagy gyógyszerek legelső generikus változatának előállítása tekintetében, ami azért lényeges, mert az első generikus szer hat hónapos exkluzivitást kap, a konkurens készítmények csak ezután áraszthatják el a piacot. Végül a Teva a nagy gyógyszergyárakkal is versenyben áll néhány eredeti, saját fejlesztésű terméke révén. Mindez érthetővé teszi, miért emelkedett a részvényárfolyama 57 százalékkal az elmúlt tizenkét hónap folyamán.
Makov teljes boldogságához egyelőre mégis hiányzik valami – amit azonban hamarosan megkaphat -, éspedig az, hogy a Teva betörhessen a gyógyszeripar pillanatnyilag legvonzóbb területére, a biológiai szerek gyártásába. Jelenleg a kifejlesztés alatt álló szereknek már egyharmada biotechnológiai készítmény. A már létező biogyógyszerek közül az emberi növekedési hormon, az inzulin, valamint a hepatitis C ellen alkalmazható interferon a legismertebbek. „Ez a leggyorsabban növekvő terület, mi pedig jelen akarunk lenni a generikus piac öszszes fontos szegmensében” – mondja a 63 éves Makov, aki 1995-ben került a Tevához, s tavaly lett a társaság első embere.
| Évtizedes jelenlét |
 |
| A Teva debreceni gyógyszergyára. A termelés mellett kutatnak is itt. |
A Teva Pharmaceutical Ltd. első magyarországi érdekeltségét, a gyógyszer- és gyógyáru-értékesítéssel foglalkozó Teva Pharma Kft.-t (azóta Biogal-Teva Pharma – BTP) 1993 nyarán jegyezték be. A cég első jelentősebb lépése a Biogal Gyógyszergyár Rt. 1995-ös privatizációja volt, amelynek során a Teva tulajdonába került a debreceni cég részvényeinek először a 78, majd összesen a 99,3 százaléka. Elemzők akkor egyértelműen úgy vélekedtek: a Tevának szüksége volt Európában egy verseny-képes költségszintű gyártóhelyre, amit az is bizonyít, hogy a cég le is állította angliai gyártását. Az azóta eltelt nyolc évben a szakmai tulajdonos jelenléte igencsak nyomot hagyott a Biogalon: míg a gyógyszergyártó az 1995-ös évet veszteséggel zárta, az ezredfordulón 36,2 milliárd forintnyi nettó árbevétel mellett már 12,8 milliárdos adózott eredményt ért el. Míg korábban a cég az alapanyag- és késztermékgyártásának több mint 70 százalékát a belföldi piacon értékesítette, mára a termelés jelentős hányadát – 75-80 százalékát – exportra szállítják. A Biogal profiltisztí-táson is keresztülment, jelenleg hatóanyagok és gyógyszerkészít-mények gyártására koncentrál. A termelés mellett számottevő innovatív és generikus kutatási tevékenység is folyik a debreceni üzemben.
A Teva 2000-ben megvette a gödöllői Human Rt. akkori külföldi többségi tulajdonosát, a kanadai Novopharm Ltd.-t. Később először az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-től vásárolta fel az állami részvényeket, majd a teljes tőzsdei kivezetéssel a cég 98,97 százalékát megszerezte. Az izraeli generikus gyógyszergyár így tulajdonosa lett a Human Rt. birtokában lévő, gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó Humantrade Kft.-nek is, amelynek irányítása 2001-ben a BTP-re szállt át. A termékeinek közel 40 százalékát külföldi piacokon értékesítő gödöllői gyár sem kerülte el a profiltisztítást: tavaly áprilisban eladták vakcinaalapanyag-gyártó üzemüket a GlaxoSmithKline Biologicals Kft.-nek, és megszüntették a diagnosztikus készítmények termelését. A Human árbevételén az akció érzékeny sebet ejtett: a dinamikusan bővülő gyógyszerpiacon a cég nettó árbevétele a 2001-es 13,2 milliárdról tavaly 12,3 milliárd forintra mérséklődött.
A Magyarországon mára közel 2 ezer embernek munkát adó Teva középtávú célja érdekeltségeinek egyesítése. Ezzel a vezető hazai generikus gyártó, a Richter mögött a második legnagyobb cég jönne létre, aminek pikantériáját az a 2001 tavaszán útra kelt pletyka adja, miszerint anno az izraeli cég Londonban jelentős vételi megbízásokat adott a Richter Gedeon Rt. részvényeire, s ajánlatot készült tenni az állami tulajdonban lévő 25 százalék plusz egy szavazatnyi Richter-csomagra is.
Idén májusban a Human Rt. közgyűlése 231 milliárd forintos zártkörű tőkeemelésről határo-zott az addig 3,8 milliárdos jegyzett tőkével működő cégnél. A Teva akkor azzal indokolta az óriási tőkeinjekciót, hogy Ma-gyarországot tekintik európai termelő és kutatás-fejlesztési központjuknak, – a piaci pletyka szerint azonban az 1 milliárd dolláros tőkeemelés hátterében adóoptimalizálási okok húzódnak meg.
BÁLINT VIKTOR |
|
Az utóbbi években ugrásszerűen nőnek a generikus termékek eladásai, ahogyan a fogyasztók és a munkaadók igyekeznek kivédeni a gyógyszerárak emelkedését. Ezek a készítmények ugyanis általában csak egyharmadába kerülnek az alapul szolgáló eredeti gyógyszernek. Az idén az amerikai generikus piac előreláthatólag 20 százalékkal bővül, és az Egyesült Államokban az első nyolc hónapban – az IMS Health tanácsadó cég statisztikája szerint – a teljes gyógyszerforgalmon belül 42,3 százalék volt a generikus szerek aránya, 4,6 százalékponttal magasabb, mint a 2000. év megfelelő időszakában. Ráadásul a biogyógyszereket illetően a biztosítók és a fogyasztók számára még sokkal fontosabb volna, hogy a generikus gyártók letörjék az árakat, mivel azok többnyire nagyságrendekkel drágábbak a hagyományos készítményeknél.
JOGI GÁTAK. Csakhogy a jogszabályok pillanatnyilag nem teszik lehetővé a biogyógyszerek generikus változatainak előállítását. Ezek a biológiai folyamatok során – gyakran óriási sejttartályokban – készülő szerek messze komplexebbek a vegyi összetételűeknél, emiatt sokan attól félnek, hogy ha a generikus verzió nem egyezik meg hajszálpontosan az eredetivel, akkor másféle hatást fejthet ki a szervezetben. „Biztonsági kérdésről van szó” – hangoztatja Carl B. Feldbaum, az amerikai biotechnológiai gyártók szövetségének elnöke, akinek álláspontja azért érdekes, mert e szervezet saját gyógyszerszabadalmakkal rendelkező biotechnológiai cégeket is képvisel. A Tevának a generikus gyártáshoz lényegében le kellene másolnia a gyógyszer első gyártója által elvégzett klinikai vizsgálatokat, ami roppant drága folyamat volna, és Makov szerint a kerék újrafeltalálásához hasonlítana.
A helyzet azonban rövidesen változhat, mert az amerikai szövetségi élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) a jelek szerint jobban bízik a tudományban, és egyre jobban aggódik a gyógyszerek drágulása miatt. E hatóság elnöke, Mark B. McClellan a minap úgy nyilatkozott, hogy vizsgálják „az első lépéseket a biogyógyszerek generikus gyártása felé”.
A szabályozás nem mindenhol ilyen szigorú, és a Tevába beolvadó Sicornak már van két biogenerikus terméke, amelyeket Kelet-Európában és Kelet-Ázsiában forgalmaz. Így ha az FDA lazít az előírásokon, a Tevának rögtön lesz bázisa az amerikai piacon való hódításhoz. A vállalat ugyanakkor nemcsak generikus termékekben gondolkodik, hanem nyit az eredeti biogyógyszerek felé is. Érdekeltséget szerzett néhány startup cégben, amelyek különféle biotechnológiai készítmények fejlesztésén dolgoznak, majd október elején jelezte, hogy 365 millió dollárért felvásárolná az amerikai Savient Pharmaceuticalst. A Tevától nem idegen a saját fejlesztésű szerek előállítása, hiszen teljes árbevételének mintegy egynegyedét adják szabadalmaztatott hagyományos vegyi gyógyszerei, amelyek közül a sclerosis multiplexben szenvedőknek segítő készítmény a legsikeresebb.
Ezzel együtt a társaság döntően arra koncentrál, hogy minél több generikus terméket gyártson. A több mint száz éve alapított, eredetileg gyógyszer-nagykereskedelemben utazó Teva a nyolcvanas évek végén kezdett gyors expanzióba több agresszív felvásárlás révén. A stratégiát az az Eli Hurwitz vezényelte, aki huszonöt évig állt az elnök-vezérigazgatói poszton. De a növekedés üteme Makov alatt sem lassult: az idei harmadik negyedévben az árbevétel éves összehasonlításban 29 százalékkal, 813 millió dollárra, a nettó nyereség pedig 63 százalékkal, 157 millió dollárra emelkedett.
GLOBÁLISAN. Makov szerint a Teva sikerének egyik titka az izraeli tudományos háttér. Elemzők azonban ugyanilyen fontosnak tartják agresszív jogi stratégiáját, amelynek jegyében gyakran bíróságon küzd a gyógyszerek gyártási jogának mielőbbi megszerzéséért. Egy izraeli társaság esetében a politikai környezet elriasztólag hathat sok befektetőre, ám a Teva globális cég: több kutatási központja van Európában és Észak-Amerikában, ráadásul a gyártásnak is csak az egyharmadát végzi Izraelben, a többit döntően Kelet-Európában és az Egyesült Államokban, végül az árbevételének is csak egy töredéke származik az izraeli piacról, a forgalom zömét Észak-Amerikában bonyolítja le.
Az évi 41,4 milliárd dolláros, de kétszámjegyű tempóban bővülő biotechnológiai szektorra figyelve a Teva egyértelműen a jövő felé orientálódik. Makov célja az, hogy a főszereplők között legyenek, amikor a biogyógyszerek területén is lehetőség nyílik a generikus termékek gyártására. „A hatóságok végül ösztönözni fogják ezeket a generikus szereket, mert mindenki pénzt akar megtakarítani” – mondja. Ehhez persze még bizonyítani kell előbb, hogy a spórolás nem megy a biztonság rovására.
