Bokros Lajos, a Világbank igazgatója, volt pénzügyminiszter a túlméretezett újraelosztást, a reformok elmaradását, a versenyképességben kettészakadó gazdaságot bírálta a International Center for Economic Growth (ICEG) európai központja és a Magyar Közgazdasági Társaság által rendezett közös konferencián. Bokros szerint nincs nemzetgazdasági válság, de kiigazításra van szükség, mivel megbomlott az összhang a költségvetési, a jövedelem- és a monetáris politika között. Az újraelosztásnak a GDP-hez viszonyított mértéke meghaladja az 52 százalékot, 5 százalékponttal „lekörözzük” az Európai Uniót és 10 százalékkal a csatlakozó országokat.

„Jó, hogy a kormány erőfeszítéseket tesz a hiány csökkentésére, de nem jó, hogy ezt az adóbevételek növelésével teszi” – fejtette ki az ex-pénzügyminiszter. Az EU kiterjesztésének fő előnyét nem a támogatásokban, sokkal inkább a piacok kiszélesedésében látja, és a kitágult határok között egyes vállalatok (a multik) versenyképesek lesznek, miközben a cégek másik részét az elhibázott jövedelempolitika, a minimálbér erőltetett emelése sújtja. Az egészségügyben a kórház-privatizációnál fontosabbnak tartaná a szolgáltatók versenyét, az öngondoskodáson alapuló finanszírozást.
Kovács Álmos helyettes pénzügyminisztériumi államtitkár elismerte, hogy az újraelosztási mérték a következő években is lassan csökken, ám ebben az is közrejátszik, hogy az uniós támogatási pénzek nagy része átfolyik a hazai büdzsén. Az államháztartási hiány leszorítását – húzta alá – halaszthatat-lanná teszik az eltolódások a finanszírozási szerkezetben. Tavaly az egyensúlyt a recesszió „mentette meg”, a vállalatok megtakarítóként viselkedtek, így hozzájárultak a hatalmas hiány finanszírozásához. A Pénzügyminisztérium előrejelzései szerint a lakossági megtakarítások visszaesése tartós jelenség, így fejlesztésekhez annyira szükséges vállalati forrásbevonás csak a csökkenő államháztartási deficit mellett finanszírozható a jövőben. Bár az államadósság az EU által megkívánt mértéken – a GDP 60 százalékán – belül van, még így is túl magas a tetemes kamatterhek miatt, ezért távlatilag 40 százalékra kellene leszorítani.
