Petrovszky Gábor 1991-ben azért vette fel cége profiljába az ingatlanközvetítést, mert egyik külföldi üzletfele jelezte, szeretne egy évig Budapesten élni. „Fellapoztuk az Expresszt, és szembesültünk azzal, hogy ez a műfaj valahol a címközvetítés kezdetleges szintjénél tart” – emlékszik vissza.
A ma 31 éves üzletember az Eötvös Gimnázium mellett a KSI, a Fradi és a Tungsram vízilabdázói között igen korán szerzett élettapasztalatot. Amikor azonban választani kellett a sportkarrier vagy a továbbtanulás között, az utóbbira voksolt. Ennek ellenére nem a megkezdett Szent István Egyetemet fejezte be, hanem a Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémiát. Azt is jóval később, ugyanis 18 évesen alapított első cégének navigálása jó néhány évre elcsábította az iskolapadtól. „A rendszerváltás szelében egy sportolónak, ha észnél volt, legalizálnia kellett addigi üzleti tevékenységét” – mondja. Szinte mindennel kereskedett, amire igény volt. A T and P Trade Kft.-t egyébként közösen alapították a nála majd’ húsz évvel idősebb Traub Péterrel, akit mindmáig üzleti tanítómesterének tart. A későbbi békés elválás oka mindazonáltal stratégiai nézetkülönbség volt: a társtulaj-donos a megtartó, Gábor az építő üzletpolitika híve volt.
Az évek Petrovszkyékat igazolták, mert mind az 1993-ban Traubbal együtt leváló kereskedelmi, mind a Petro-Cartell Kft. elnevezésű – immár önálló – ingatlanos rész valósággal „dübörgött”. „Nem győztünk eleget dolgozni, viszont rengeteg pénzt kerestünk” – emlékszik. Nem titkoltan felhasználta azt a kapcsolati tőkét is, amelyet a 8-10 első osztályú pólós csapat tagjai nyújtottak számára.
KŐKORSZAK. Az ingatlanpiac akkori állapotára jellemző, hogy a lakásokban luxusnak számított a vezetékes telefon. Az igényesebb budai ingatlanokat ennélfogva évi 3-5 ezer dollárért lehetett bérbe adni – Petrovszky szavaival szinte aranyáron. Mára ez az ár kicsit visszaesett, igazodva ezzel az európai trendekhez. Az itthoni piacot alapvetően az nyomta meg, hogy az ideköltöző multik felső vezetőinek az igényeit is ki kellett elégíteni. Mindezt úgy, hogy dúlt a bizalmatlanság az ingatlanközvetítőkkel szemben – sokszor persze nem is alaptalanul.
A Petro-Cartell azzal is igyekezett bizalmat ébreszteni, hogy belső öltözködési szabályzata volt. „Elolvastam a protokoll könyvet Ottlik Károlytól, s amit leszűrtem belőle, az ma ott van a működési szabályzatunkban” – mondja a cégtulajdonos. Talán nem véletlen, hogy legközvetlenebb barátja az a Schiffer Miklós, aki divatszakemberként és szalontulajdonosként is a visszafogott elegancia és a tradicionális értékek képviselője. „Gáborban az ragadott meg, hogy fiatal kora ellenére úgy gondolkodik, mint egy bölcs öreg, de telve egy siheder energiájával és kreativitásával” – magyarázza Schiffer, aki szinte állandó társa a Petrovszky Gábor-Kruppa Judit házaspárnak társasági eseményeken.
Tavalyelőtt a cég franchise-rendszerré alakult át és felvette az Ingatlanbank-PetroCartel International nevet – ez azonban nem csupán cégnév, hanem egy nemzetközileg védett márka. A folyamatos fejlődést kényszerpályának tartó Petrovszky szerint ebből a mókuskerékből nincs kiszállás, hiszen nincs értelme szembemenni a világtrenddel. Talán ez a dilemma magyarázza, hogy másfél évvel ezelőtt eladta a 2001-ben 200 millió forint fölötti árbevételt produkáló mintegy 15 fős vállalkozásának többségi részét a Walker and Williams befektetői csoportnak, amely alapvetően ingatlanfejlesztéssel és beruházással foglalkozik. „Éreztem, hogy én még mindig kicsi vagyok ahhoz, amit a nagypályán játszanak” – indokolja döntését.
A vasárnapját szükség esetén ma is feláldozó, immáron tanácsadói minőségben dolgozó kisebbségi tulajdonos a vételár egy részét szenvedélye, a „műkincsvadászat” mind tökéletesebb gyakorlására fordította, de – mint hangsúlyozza – szem előtt tartja a hamarosan újabb jövevénnyel bővülő család érdekeit is. Petrovszky Gábor évek óta böngészi az antikvárius szakkönyveket, illetve éjszakákat áldoz a világháló ez irányú oldalaira. Sikerült a külföldi rokonokhoz került családi ereklyéket is repatriálnia, illetve feltárni azokat a szálakat, amelyek a bükkösdi Petrovszky kastélyhoz kötik.
Petrovszky Gábor
• 31 éves, Budapesten született. Az Eötvös Gimnázium elvégzése és az aktív sportolói pályafutás befejezése után 18 évesen alapította első cégét. 1993-ban végleg elkötelezte magát az ingatlanpiaccal – közvetítő vállal-kozása a Petro-Cartell Kft. volt.
• 2001-ben megvált 200 milliós bevételű vállalkozása többségi tulajdonától, s a vásárlóval közösen ingatlanfejlesztő céget hozott létre, amelyben tanácsadói szerepet is vállalt. A megálmodott projektek híven tanúskodnak Petrovszky másik szenvedélyéről, a műgyűjtésről.
• Felesége, Kruppa Judit modell- és televíziós karrierje után most anyaszerepben teljesít. Élénk társasági életet élnek, s mind-ketten imádnak golfozni, ami az üzlet szempontjából is hasznos.
Az üzletember emlékeztet arra, hogy manapság sorozatosan újítják fel a rendszerváltás tájékán épült irodaházakat. Az akkor világvárosinak gondolt belső terek rendszere és hangulata, úgy tűnik, mára elavult. „Én abból indultam ki, hogy ezeket a problémákat mind megspórolhatjuk, ha az épületnek egyfajta időtállóságot tudunk biztosítani” – enged betekintést stratégiájába.
Petrovszky és üzlettársai számára a németországi, a brit vagy a francia gyakorlat a mérvadó, ahol 6-8 százalékos nettó hozammal és 10-12 éves megtérüléssel számolnak a befektetők. A belső miliő kialakításához kizárólag eredeti antik tárgyakat használtak fel, amelyek közül a legfiatalabb is száz esztendősnél régebbi. „A magyar üzleti világ 7-8 százalékának lehet affinitása a mi szemléletünkhöz, ez az arány Európában vélhetően megközelíti a 40 százalékot” – mond kritikát a hazai vállalkozók szépérzékéről.
