 |
Nagyobb volt a nyomtatott sajtó részaránya tavaly a reklámpiacon, mint a televízióé – derül ki a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) becsléséből. Az intézmény már harmadik éve készít becslést a tényleges reklámköltésről: azért becslést, mert a listaárakon történő mérés erősen elszakad a valóságtól. Ennek fő okai a tévéállomások, amelyek így számított részaránya jóval magasabb a valóságosnál. A listaáras mérés kihagyja a számításból az árengedményeket, a barterezést és a keresztpromóciók nyújtását. Az összes reklámköltés tavaly listaáron 318 milliárd forintot tett ki, ténylegesen viszont csak 124 milliárdot.
Az MRSZ médiumokhoz és ügynökségekhez juttatta el kérdőívét azzal a kéréssel, hogy a megadott tarifaárakhoz képest becsüljék meg saját területük – és lehetőleg a többi terület – nettó (kedvezményekkel csökkentett, ügynökségi jutalékot nem tartalmazó) médiaköltési adatait. Az eredmény meglepő: az írott sajtó megelőzte a televíziós társaságokat. Tarifaáron a televíziók 204 milliárd forintnyi reklámot sugároztak 2002-ben, de ez ténylegesen csak 50,9 milliárdot ért, míg az írott sajtóban a tarifaáron 78 milliárdra tehető hirdetésért valójában 52,4 milliárdot fizettek – mutatta ki a felmérés. Igaz, a növekedés üteme tavaly az írott sajtóban volt kisebb, alig 3 százalék, szemben a televízió 7,2 százalékos reklámbevétel-gyarapodásával.
Annak, hogy a sajtó vezet a piacon, több oka is van. A hirdetési újságok száma és reklámbevétele jelentősen nőtt, a kisebb példányszámú lapok a hirdetési újságokhoz hasonlóan nem ügynökség útján szerzik hirdetési bevételeiket – tehát az ügynökségi szakembereknek ez nem jut tudomására -, nő a réteglapok száma és bevétele, bővülnek a napilapok színes mellékletei, ráadásul 2001-ben és a 2002-ben a televíziós hirdetési áremelkedés elmaradt a nyomtatott sajtóban fizetett díjak növekedésétől. Utóbbi eredmény egyébként igazolja, hogy Magyarországon a televíziós reklámok viszonylag olcsók.
Az adatokat az elmúlt évekkel összehasonlítva kiderül, hogy a legdinamikusabban az internetes reklámköltés nőtt (tavalyelőtt 41, tavaly 33 százalékkal), s így az internet most már megelőzte a mozikat a reklámpiacon. A közterületi költés tavaly csökkent, s visszaesett a 2000-es szintre. A rádió viszont tavalyelőtt szenvedett el veszteséget, méghozzá 20 százalékosat, s bár a múlt évben valamelyest visszakapaszkodott, a 7,6 milliárdos bevétel így sem éri el a 2000-re kimutatott 9 milliárdot.
