 |
Macher Endrénének még egy számla kitöltése is problémát okozott, amikor férjével és annak németországi rokonával együtt céget alapított. Más választása azonban nem volt: munkanélkülivé vált, s párjának sem volt állása.
A ma 47 éves gyártástechnológus üzemmérnök feleség és három évvel idősebb gépészmérnök férje egyaránt a Videotonban állt először munkába. A 15 éves szocialista nagyvállalati környezet nem sarkallta mielőbbi önállósulásra az asszonyt – nem így a férjét, akit egyik volt kollégája csalt magával az első privatizációs hullám meglovagolására. A vállalkozás azonban befuccsolt, s ez kínosan egybeesett azzal az időszakkal, amikor a Videoton felszámolta a katonai adóvevők gyártását, s ennek nyomán szélnek eresztett mintegy negyven mérnököt – köztük Macher Endrénét.
Az akkor két gyerekkel és egy félig kész építkezéssel bíró házaspárnak kapóra jött, hogy a Videotonnal is kapcsolatban álló távoli rokonuk tápegységek gyártására keresett magyarországi vállalkozókat. A cégalapításhoz szükséges anyagiakat és a németországi kapcsolatokat az 1946-ban kitelepített, s ma is Németországban élő Johann Macher – Macher Endre másod-unokatestvére – hozta. A magyar házaspár a munkáját és a szellemi tőkéjét vitte a közösbe.
Macherék 1991-ben egy 100 négyzetméteres családi házban, bérelt gépekkel és egy volt kollégájukat bevonva indították a termelést, ám az pár hónap alatt úgy felfutott, hogy mind munkaerőben, mind üzemterületben növekedni kényszerültek. A volt keletnémet posta nyugati frekvenciára állításának beszállítójává avanzsált aprócska cég vezetői tudták, hogy ez a megrendelés előbb-utóbb véget ér, s a kétéves időszak alatt kell újabb piacokat találniuk.
Így jutottak el a kábelkonfekcionáláshoz, amelynek nem volt jelentős a beruházásigénye. A bonyolult ipari elektronikához, számítástechnikához, konyhai berendezésekhez, speciális ipari robotokhoz, orvosi elektronikához használatos, olykor több száz kábelt magában foglaló kötegek „testre szabását” erre szakosodott kisebb cégek végzik. Ezek egyike a székesfehérvári illetőségű Macher Kft., amely ma már több mint 80 embert foglalkoztat. A bevételének 75 százalékát külföldön – elsősorban a német piacon – realizáló vállalkozás tavaly és tavalyelőtt ugyan mintegy 10 százalékos megrendelés-kiesést volt kénytelen elkönyvelni az export terén, ám erre magyarországi kiszállításainak erősítésével válaszolt.
SZENT VEVŐK. A ma már 20-25 millió forintos gépekkel rendelkező, tavaly 400, az idén 500 millió forintos, jövőre pedig várhatóan 20 százalékkal bővülő forgalmat realizáló vállalkozás magyar tulajdonosai szakmai és cégvezetési ismereteiket is fejlesztették Németországban. Ennek gyümölcse volt az is, hogy egyfelől stratégiájuk középpontjába állították az addig haszonkölcsönbe kapott gépek megvásárlását, másfelől törekedni kezdtek a bérmunka kiváltására. A termékgyártás mellé felkínálták a vevőknek fejlesztési képességeiket, illetve dokumentációs anyagok elkészítését is. „A vevő kívánsága szent. Ennek felismerése nagyot lendített a gondolkodásunkon – emlékszik Macherné -, hiszen ezzel olyan hozzáadott érték került a palettánkra, mint például az egyedi mintakészítés. Nem beszélve arról, hogy ez az eredeti végzettségünknek megfelelő fejlesztési tevékenységet hozta vissza számunkra.”
Minden – szám szerint 16 – stratégiai megrendelőjüknek van a cégnél egy vevőfelelőse. Ennek is köszönhetően a vállalkozás nem a szokásos hierarchia szerint épül fel: a magyar tulajdonosok részei az „önjáró” egységekből álló termelésnek, mint a területi felelősök. Így alakult ki a családon belüli munkamegosztás is: a kreatív műszaki emberként számon tartott férj a cégvezetést formálisan is ráhagyta a feleségére.
| Macher Endréné |
47 éves, Budapesten született. Középiskoláit Veszprémben végezte, később munka mellett szerzett üzemmérnöki diplomát. Az 1976-tól a Videoton katonai részlegénél tevékenykedő szakember 1991-ben a nagyvállalat átalakításának következtében férjével együtt lett munkanélküli.
A házaspár még ugyanebben az évben egy németországi rokonuk hathatós támogatásával és 1 millió forintos alaptőkével létrehozta a Macher Kft.-t, ahol tápegységeket szereltek össze német megrendelőknek. A ma több mint 80 embert foglalkoztató, s az idei évre félmilliárd forintos forgalmat prognosztizáló vállalkozás a kábelkonfekcionálás területén tevékenykedve termékeinek 75 százalékát exportálja.
Az ügyvezető asszony elméletibb beállítottságú férje és három gyermekük mellett felelősséget érez a kollégáiért is, így a Macher Kft. évek óta a Családbarát Munkahely cím büszke birtokosa, s tavaly a Hewitt-Figyelő Legjobb Munka-hely felmérésében bekerült az első tíz helyezett közé. |
|
„A tudatos üzletemberi létnek azonban ára van – mondja az ügyvezető asszony -, esetemben például a dolgozókért érzett felelősség terhe, illetve az, hogy 1992-ben a harmadik gyermekünkkel nem tudtam gyesre menni. Ez a mai napig nyomaszt.” Az is előfordult, hogy úgy látta, nem éri meg, esetleg feladja. Egy közelmúltban bekövetkezett komoly betegség például arra figyelmeztette, hogy saját maga „formában tartása” szintén stratégiai szempont. A hétvégék, az együtt töltött vacsorák ennél fogva szentnek számítanak a családban, ekkor lehetőleg kerülik a céges témákat. Komoly mentális háttérnek számít viszont az, hogy igen sok olyan munkatárs dolgozik a cégnél, aki akkor csatlakozott a közös szekérhez, amikor a Macher Kft. a munkaalkalmon kívül még nem sokat tudott ígérni.
RECESSZIÓS HATÁS. Nagyobb válságokat is megélt már a vállalkozás: ilyen volt a 2001-es hirtelen devizaárfolyam-változás, amelyre az exportáló cégek jó része nem volt felkészülve. Ezt csak tetézte a világméretű recesszió begyűrűzése a német piacokra, s az itthoni minimálbér-emelés költségnövelő hatása. A Macher Kft. ekkor már a zöldmezős beruházásként Székesfehérvár határában épült ipari parkban tevékenykedett. A részben a német tulajdonos finanszírozásában, részben banki hitelből felépült irodaépület, üzemcsarnok és raktár akkori árakon bő 50 milliós beruházást igényelt. Az ügyvezető nem titkolja, hogy a személyi juttatásokat amolyan németes patikamérleg szerint mérik ki, ennélfogva 3,5 milliós saját hivatali gépkocsiját sem a luxuskategóriából választotta.
Az ezredforduló évében Nemzeti Minőség Díjjal elismert középméretű vállalkozás sikereit immáron karitatív tevékenységében is folytatja: az Aranyszike Alapítványon keresztül a gyermekgyógyászatot támogatja, illetve ilyen méretű cégek közül Székesfehérváron szinte egyedüliként alkalmaznak fogyatékos munkaerőt. Az alapítvány kuratóriumának elnöke, Kerkuska László szerint „Mártikáék jótékonysága korántsem merül ki pénzbeli támogatásban, hiszen Macher Endre nemegyszer a meghibásodott orvosi műszerek javításában is részt vesz”. A székesfehérvári Szent György kórház gyereksebészetét vezető Kerkuska doktor és csapata egyébként a minap jutott hozzá Macherék jóvoltából egy laporoszkóphoz, amelyet eddig jobbára csak a felnőtt műtéteknél alkalmaztak.
