Komoly engedményeket tett az adók és járulékok terén a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a szociális partnereknek. Cserébe megszületett a 2004-re vonatkozó bérmegállapodás.
Az egyezség szerint az OÉT a bruttó keresetek átlagosan 7-8 százalékos növelését ajánlja a vállalkozási szférának, a kollektív bértárgyalások szereplőinek. Szerencsés módon visszatértek tehát a nominális bérek meghatározásához, a tavalyi – kölcsönös bizalmatlanságot vastagon tükröző – reálbér-megállapodás helyett. (Akkor 4,5 százalékos reálbér-emelésben maradtak, ám az első 8 hónapban ennek több mint duplájával emelkedett a bérek vásárlóértéke.) Abban is közös nevezőre jutottak, hogy a minimálbért a jövő évtől a jelenlegi 50-ről 53 ezer forintra emelik.
A hétfőről keddre virradóra, hajnalban megszületett egyezségben nem kis szerepet játszott az időfaktor: az, hogy a parlament költségvetési bizottsága utoljára szerdai ülésén fogadhatja be az úgynevezett kapcsolódó módosító indítványokat az adótörvényekhez, amelyek részletes szavazására a jövő héten kerítenek sort. A kormány részéről három engedmény látszik a legfajsúlyosabbnak: mégsem emelik 20-ról 25 százalékra a forrásadót; a társaságiadó-alapot csökkenteni lehet majd a helyi iparűzési adó 25 százalékával; továbbá, mégsem csökkentik az átlagkereset 70 százalékáról 65 százalékára a táppénz mértékét, amint az a költségvetési törvény beterjesztésében szerepel. Arra is ígéretet tettek, hogy 2005-ben 1200 forinttal mérséklik, 2006-ban pedig teljesen megszüntetik a – jelenlegi havi 3450 forintos – fix összegű egészségügyi hozzájárulást.
A kormány kötelezte magát: a személyi jövedelemadózásban az adójóváírás 756 ezer forintig biztosítja az alkalmazotti jövedelem adómentességét. Továbbá nem nyirbálják meg az adómentes természetbeni juttatásokat, sőt a hideg étkeztetés után az eddigi havi 2000 helyett 3500, a meleg ebéd után 4000 helyett 6000 forint lesz adómentes. Az adómentes üdülési csekk megszűnik ugyan, de a munkáltató vagy a szakszervezet üdülőjében a szolgáltatás után továbbra is a minimálbér erejéig nem kell szja-t fizetni. A munkáltató lakáshitel-törlesztésre nyújtott támogatásának – legfeljebb ötévenként igénybe vehető – adómentes értékhatára 500-ról 750 ezer forintra emelkedik, és 500 forintról 5 ezer forintra növelik a munkaadók által, évi három alkalommal nyújtható kis értékű ajándék értékhatárát is.
Abban is megegyeztek, hogy a szilárd tüzelőanyag megmarad a kedvezményes – jövőre 15 százalékkal adóztatott – áfa-körben (vagyis eszerint a villamosenergia-fogyasztás viszont a magas adókulcs alá tartozik majd). A költségként számba vehető vállalati reprezentáció értékhatárát az idei 2,5 millióról 10 millió forintra emelik, és a cégek foglalkoztatottanként 1500 helyett 5 ezer forintig nyújthatnak majd üzleti ajándékot adómentesen. A legalább 20 fős cégekre kivetett rehabilitációs hozzájárulás foglalkoztatottanként számított mértékét pedig a nemzetgazdasági átlagkereset 9 százaléka helyett „csak” 8 százalékára emelik (a jelenlegi 3-ról).
A bérmegállapodás esélyt teremt ahhoz, hogy hoszszú évek után ismét összhangba kerüljön a bérkiáramlás a termelékenység emelkedésével.
