 |
Megfordult a korábbi növekedési tendencia, s 2002. immár a második egymást követő év volt, amikor csökkent a Gazdasági Együttmű-ködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egészében az állami adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya. A 30 tagú szervezet (adatot ezúttal csak 27 tagállam szolgál-tatott) szokásos bevételi statisz-tikájának összeállítói a jelenség magyarázatául a sok helyütt bevezetett adócsökkentéseket, valamint a gazdasági pangást jelölték meg. A személyi jöve-delemadó legmagasabb kulcsát 15 tagállamban mérsékelték 2000-2002. között, a vállalati nyereségadót pedig 12 országban vitték lejjebb.
Az adóbevételek GDP-súlya alapján képzett szintetikus mutató az OECD 16 tagállamában mozdult el lefelé, ezen belül is 7 országban 1 százalékpontot meghaladó mértékű volt a csökkenés – e csoportban található Magyarország, a maga 1,3 százalékpontot apadó mérőszámával.
Hazánk egyébként 37,7 százalékkal a középmezőnyben tanyázik, viszont az EU-csatlakozásra váró közép-európai államok közül csak Csehországban magasabbak az adóbevételek a GDP-hez mérve. E körben Szlovákiában a legalacsonyabb a hányados, viszont tavaly 1,5 százalékpontot emelkedett 2001-hez képest (1 százalékpontot meghaladó növekedést mindössze három tagállamban mutattak ki).
Ami az OECD-n belüli átlagokat illeti, a szervezet egészére az adatszolgáltatási hiányosságok miatt nem készült ilyen mutató, az európai tagállamok (nem súlyozott) átlaga tavaly 39,0 százalék, az EU-országoké 40,5 százalék volt, Magyarország tehát ezek alatt maradt, az előző évek számaiból következtetve azonban továbbra is felette lenne a teljes OECD-átlagnak.
