Visszaadhatta végre a befektetők részvénypiacokba és a részvényalapokba vetett hitét az utóbbi három hónap, miután az elmúlt 2,5 évben mindenki nagyot csalódott – mondja Fatér Gyula, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) elnöke. A szakember aligha túloz. Elég csak egy pillantást vetni a hazai részvényalapok toplistáira, hogy meggyőződjünk róla: a közép- és kelet-európai tőzsdék tavasztól-nyártól induló lendületes emelkedése az alapok teljesítményén is tetten érhető. A hazai részvényalapok mezőnyében már a dobogó második fokán álló Budapest Növekedési Részvényalap és a harmadik helyezett Aegon Belföldi Részvényalap is kiemelkedően jó eredményt ért el az elmúlt 3 hónap éves szinten mintegy 60 százaléknak megfelelő hozamával. A mezőnyt vezető K&H Navigátor Alapnak pedig sikerült az élbolytól is megszöknie, méghozzá jó messze, ez az alap ugyanis 90 százalék feletti éves hozamot produkált július közepétől napjainkig (lásd a táblázatot). 
ISKOLAPÉLDA. “Nincs semmi meglepő a K&H Navigátor extra teljesítményében, ez ugyanis immáron egy valódi részvényalap, amely az év eleje óta kizárólag részvényekbe fektet, azok pedig szárnyalnak” – mondja Kishonti László, a K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. portfólió menedzsere. A Navigátor így annak iskolapéldája, hogy a magas kockázat vállalása időszakonként extra hozamot eredményezhet. Mindazonáltal ez az alap is kisebb rizikóval indult három évvel ezelőtt. Jó ideig rányomta bélyegét a befektetési stratégiára a részvénypiac 2000. márciusi összeomlása, s ennek megfelelően még 12 hónappal ezelőtt is számottevő súllyal szerepeltek a részvényeknél jóval kisebb kockázatot hordozó diszkontkincstárjegyek, bankbetétek és állampapírok.
Az év elején azonban úgy látták a szakemberek, hogy eljött az ideje a kockáztatásnak: bízva a tőzsdék felemelkedésében, olyan döntés született, hogy tiszta részvényalappá formálják a Navigátort, s a jó hozamok eléréséhez kizárólag a részvények alul-, illetve felülsúlyozásával játszanak majd. A tőzsdei szárnyalás időszakában dominálhat a Mol, az OTP és a Richter, amikor pedig a medve uralja a pesti börzét, akkor – a folyamatosan stabil Richter mellett – olyan papírok kerülhetnek előtérbe, mint például a Démász, hiszen az áramszolgáltatók tevékenysége nagyon kiegyensúlyozott, nemcsak a tőzsdei klímától, de a gazdaság állapotának változásától is alig függ. Az alapkezelő várakozásai eddig (a lapzártánk idején érvényes adatok szerint) szerencsésen beigazolódtak: a hazai húzórészvények közül például a Richter kurzusa az elmúlt egy évben megduplázódott, a Molé 38, az OTP-é 32 százalékkal erősödött.
Az extra eredmény tehát az extra kockázatvállalásnak köszönhető, amire az is bizonyítékul szolgál, hogy a K&H alap hozamának “csak” a kétharmadát érte el az óvatosabb befektetési politikát követő második helyezett, a Budapest Növekedési Részvényalap. Pedig vállalkozó kedvből ezen alap kezelőjénél sem volt hiány. A részvények dominanciája náluk is érvényesül, szintén egy év eleji döntés nyomán az értékpapírok e típusának aránya mintegy 90 százalékra rúg. Az alap egyébként a régiós társak tőzsdei ralijának gyümölcséből is szakított. Ismeretes, hogy az év eleje óta – dollárban számítva – a prágai index 56 százalékot, a lengyel 34 százalékot, míg a BUX mintegy 30 százalékot erősödött. Márpedig az alapkezelő a közép-európai papírokból az év elején bevásárolt, majd két hónapja szép haszonnal túladott, a körút pedig Budapesten fejeződött be, ahol a felszabaduló összegből ismét csak blue chipeket vettek a húzórészvények már egyébként is jelentős állománya mellé.
Szintén a régiós tőzsdék oldalvizein eveztek a legsikeresebb nemzetközi részvényalapok. A 3 hónapos és féléves visszatekintés alapján egyaránt 53 százalék körüli éves hozammal büszkélkedő, s ezzel e mezőny élére kerülő CA Közép-Európai Részvényalap, valamint a sorban következő, 36-38 százalékot erősödő Quaestor Tallér Alap is a közép-európai szárnyalásból profitált. A részvényekből 85 százalékig feltöltekező CA alap vagyonának jelenleg a fele magyar blue chipekben – Molban, OTP-ben, egy kevés Matávban – testesül meg. A cseh vállalatok a porfólió negyedét alkotják. A lengyel tőzsde sztárjai viszont már csak 10 százalékkal részesednek az alapból, mert a lengyel piac már túlértékelt a magyar és cseh börzéhez képest a CA szakemberei szerint, és a közeljövőben részvénytúlkínálatra számítanak, valamint a lengyel makrogazdasági problémákat is aggályosnak látják.
S noha a Quaestor alap éves és 3 havi hozama is jócskán – csaknem 20 százalékponttal – elmarad a CA alap erősödésétől, teljesítménye még így is messze meghaladja az e körben viszonyítási pontként (benchmark) használt közép-európai index, a CESI elmúlt 12 hónapban megfigyelhető 5,8 százalékos emelkedését. A portfólió 55-60 százalékát egyébként mindössze öt papír – a Pekao, a PKN, a Cesky Telekom, az OTP és a Matáv – uralja. 
MAGYAR PAPÍRBAN. Mindezek után már szinte természetesnek hat, hogy a vegyes alapok listavezetője, a Postabank Családfa is részvényben, mindenekelőtt magyar blue chipekben tartja vagyonának mintegy 45 százalékát, holott “nyugodtabb” időkben, amikor nem szárnyal a tőzsde, ez az arány csak ritkán merészkedik 30 százalék fölé, helyette inkább a kötvények dominálnak a portfólióban. A nemzetközi kötvényalapok terepére tévedve ezután már azon sem lepődünk meg, amikor kiderül, hogy az éves szinten 32 százalékos erősödésével listavezető Raiffeisen Alapok Alapja és a sorban – mindössze 0,9 százalékos hozamával – a második legeredményesebb OTP Euro Kötvényalap közti különbség magyarázata szintén a részvénypiacon keresendő. A Raiffeisen alapját ugyanis – miként azt az alapkezelőnél elmondták – tévesen sorolják a kötvényalapok közé: bár akként indult, ma már egy vegyes alapot tisztelhetünk benne. Extra teljesítményét pedig elsősorban a hétfő óta egyébként kiszámíthatatlan klímájú orosz börzének és részben a közép-európai piacoknak köszönheti.
A részvényekből és kötvényekből általában fele-fele arányban merítő vegyes alapok szokásaitól eltért az utóbbi hónapokban Raiffeisen-féle alapba fektető alap. A részvényalapok arányát 54 százalékra növelte, ahol a részvényportfólión belül 40 százalékot tett ki az orosz részvények aránya, 15-15 százalékot képviselt Magyarország és Lengyelország. Az alap vagyonának jelenleg 35 százaléka magyar, cseh és lengyel államkötvényekben fekszik, és bő 10 százalékát helyezték el csupán magyar pénzpiaci alapokban. A befektetési stratégia eddigi sikerességét igazolja, hogy az orosz részvénypiaci index, az RTS – dollárban számolva – 79 százalékkal áll magasabban, mint az idén január elsején. “Bár Oroszország nem csatlakozik az Európai Unióhoz, gazdasági és politikai szempontból is a fejlettebb régiókhoz konvergál, amit szépen honorálnak a külföldi befektetők” – mondta még az orosz börzék hétfői zuhanását megelőzően Váradi Zoltán portfólió menedzser. Mindazonáltal elismerte, hogy az orosz piac még mindig extra kockázatot hordoz. Noha egyre több cég alkalmazza számviteli kimutatásaiban a nemzetközi sztenderdeket, a társaságok többsége még ma sem transzparens, a gazdasági folyamatok így nem mindig ítélhetők meg pontosan.
SZABADULNAK. Az élet fintoraként azonban a befektetési alapok látványos felfutása csöppet sem vonzza a hazai befektetőket, sőt! “Noha a részvénybefektetéseknél aranyszabály, hogy érdemi profitot csak 4-5 éves távon lehet elérni, most mégis sokan kiszállnak a részvényalapokból: azok, akik megelégelték, hogy az elmúlt két-három évben veszteséget hozott befektetésük. Többségük rögvest eladja befektetési jegyeit, amint azok értéke eléri a beszálláskori szintet” – számol be a Bamosz elnöke. Csupán a távozóval hasonló összegű friss pénz áramlik a részvényalapokba, az általuk kezelt vagyon január óta számított mintegy 34 százalékos gyarapodása tehát csak a részvényárfolyamok növekedésének köszönhető. A kedvező tőzsdei klíma nem a megtakarító kedvet növeli, a spórolt pénzek, akár hitelekkel is megfejelve, inkább az ingatlanokba áramlanak. Szeptember például itthon minden idők legnagyobb hitelállományával zárult, az OTP egymaga mintegy 50 milliárd forint lakáskölcsönt nyújtott ügyfeleinek, s a nettó eszközértéket tekintve az alapok közül egyedüliként kizárólag az ingatlanalapok gyarapodtak látványosan – január óta mintegy 90 százalékkal.
