INDEXFAJTÁK. A világ vezető részvényindexeiben csak annyi a közös, hogy mindegyik tükrözi a részvénypiacon lejátszódó mozgásokat, miközben a index elemeinek kiválasztásán túl komoly eltérések figyelhetőek meg a számítási módszerben és a súlyozásban is.
A világ indexei alapvetően kétfélék: ár, illetve kapitalizáció alapú súlyozásúak.
ÁRALAPON. Az ársúlyozású indexeket olyan számítási módszer jellemzi, amelynek alapján egy adott indexbe a portfólió valamennyi komponenséből egy darab “épül be”. Mozgásukra így legnagyobb befolyása általában a legmagasabb árfolyamú társaságoknak van, függetlenül a cégek piaci méretétől. E típusba tartozik például a Dow Jones és a Nikkei-225.
KAPITALIZÁCIÓ SZERINT. Az így súlyozott indexeknél a befektetési modell portfóliójában a szintetikus mutatóba bevezetett társaságok méretüknek megfelelő részesedéssel szerepelnek. E tőzsdei indikátorok esetében tehát a legnagyobb súlya a legmagasabb tőzsdei értékű társaságoknak van. E szemlélet egyik legismertebb megtestesítője az S&P index.
KÖZKÉZHÁNYADDAL KORRIGÁLVA. A kontinentális Európában a kapitalizáció alapján súlyozott indexet némileg eltorzította a nagymértékű állami tulajdonosi szerepvállalás, a jelentős kereszttulajdonlás és az Amerikában jellemzőnél jóval kisebb közkézhányad. Ezt korrigálandó, az elmúlt pár évben megvalósított reformok keretében bevezették a közkézhányad alapú súlyozást. E módszer a piacon ténylegesen forgó részvénymennyiség szerint arányosít. Ilyen index egyebek mellett a Stoxx, a DAX és a BUX.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
