Kései kreditáció

Döcögve halad a hitelkártyák bevezetése, az emberek többsége ugyanis nem érti a szolgáltatás lényegét – panaszkodnak egyöntetűen a klasszikus credit cardot kibocsátó bankok szakemberei. „Sokan gyanakodnak, hogy a bank miért nyújt kamatmentes hitelt több mint egy hónapon át. Keresik a trükköt, holott a pénzintézeteknek már az megéri, ha valaki rendszeresen használja a kártyát és azután díjat kapnak” – mutat rá Katona József, a CIB Bank lakossági üzletágának ügyvezető igazgatója.

FÉLREÉRTÉS. Nehezíti a hitelkártyák térhódítását az is, hogy az elnevezést ma Magyarországon tévesen, a bankkártya szinonimájaként alkalmazzák, holott az előző használata valóban egy kölcsön ügyleten nyugszik, míg utóbbival csak a számlán elhelyezett pénzt lehet költeni (a különféle kártyatípusokat lásd a 76. oldalon). Míg korábban csak egy szűkebb, vagyonosabb réteg kiváltsága volt a valódi credit kártya, ma már gyakorlatilag bárki hozzájuthat. Mindazonáltal a használati szokások nagyon eltérnek. „Van, aki pontosan megérti, hogy ez a kártya vásárlásra való, és kamatmentesen költhet, ha a periódus végén törleszt. Más azonban személyi kölcsönnek tekinti e szolgáltatást, és nekiesik a bankjegykiadó-automatának” – mondja Braun Csaba, a Raiffeisen Bank főosztályvezetője. Pedig e kártyák esetében a bankok „büntetik” a készpénz-felvételt, oly módon, hogy az ATM-ben felvett összegre ketyeg a hitelkamat az első perctől kezdve, méghozzá rendkívül magas, a betéti kártyáknál felszámított díjak többszörösére rúgó költségek mellett. Hitelkártyát használni tehát inkább csak vészhelyzetben ajánlatos, leszámítva az Inter-Európa Bank plasztikját, amely készpénzfelvétel esetében is biztosítja a kamatmentes periódust. Egyébiránt a vásárlás nemcsak itthon díj- és kamatmentes, de külföldön is. A bankok pedig többnyire csak a fent említett kártyahasználati díjjal lehetnek gazdagabbak, „extra” üzletet nem igazán remélhetnek. „Az emberek zöme mindent megtesz, hogy kamatmentesen költhessen, és a felhasznált pénzt visszafizeti a zsebkímélő periódus lejártáig” – mondja Braun Csaba. A magyarok ugyanis nem szeretnek eladósodni, de ez jellemző nyugat-európaiakra is.

A CIB Bank egy éve indított Bevásárlókártyájával a széles közönség számára is érthető és elérhető credit cardot akart piacra dobni. Azóta 30 ezren használják e plasztikot, egyébként kizárólag itthoni vásárlásra, készpénz felvételére viszont nem lehet igénybe venni a terméket. Egy másik CIB-es hitelkártyát, az EC/MC-plasztikot is inkább vásárláskor veszik elő a bank ügyfelei. „Az elmúlt hónapokban az emberek kitanulták a kártyatudományt, és ma már okosabban sáfárkodnak a lehetőségekkel” – ismeri el Katona József.

KORLÁTOZOTTAN. A hitelkártyák száma egyébként a 2003. június végi adatok tanúsága szerint egy év alatt több mint 70 százalékkal nőtt. A képet némileg árnyalja, hogy az idén nyáron összeszámolt 796 ezer darab hitelkártya tekintélyes része – 43 százaléka – nem klasszikus credit card, hanem csupán egy hitelszámlához kapcsolódó termék, amely még vásárláshoz sem biztosít kamatmentes periódust – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kimutatásában. Ilyen például a Magyar Cetelem Bank Aura kártyája, amelyet gyakorlatilag áruvásárlásra használnak az ügyfelek a kijelölt üzletekben. A legnagyobb hitelszámlás kártyakibocsátó, az OTP Bank ügyfelei is kaphatnak ilyen plasztikot, az úgynevezett a B és C hitelhez, ám ezekhez sem „dukál” kamatmentes periódus.

Mindazonáltal a legnagyobb hazai pénzintézet a múlt héten végre egy valódi hitelkártyával is előrukkolt, méghozzá visás és mastercardos „kivitellel” egyaránt. Ha a piacra korábban belépő konkurensek nem is örülnek felhőtlenül az új terméknek, remélik, annyi hasznuk lesz az OTP színrelépéséből, hogy az segít rászoktatni az ügyfeleket a hitelkártya használatára. Várakozásuk nem minden alap nélküli, hiszen az OTP rövid időn belül 100 ezer ilyen kártya kibocsátásával számol, ami nemcsak a piac méretéhez viszonyítva képviselne jelentős súlyt, de a 145 ezer darab hitelkártyával büszkélkedő, s ezzel piacvezető Citibank adataihoz viszonyítva sem jelentéktelen.

A későinek tűnő ébredésre is magya-rázattal szolgálnak a pénzintézetnél. „Az OTP Bank valóban csak alapos elemzések és hosszas tesztfázis után lépett erre a piacra, ám a kedvező kondíciókkal igyekszik vonzóvá tenni a terméket” — mondta lapunknak Hargitai Teréz, a bankkártya üzletág igazgatója. Például azzal, hogy 2004 júniusáig mindössze 1,2 százalékos havi kamatot számolnak fel a fordulónapig nem törlesztett hitelre és a készpénz felvételére. Igy a piacon jellemzőnél sokkal kedvezőbb, mindössze 15,38 százalékos teljes hiteldíj mutató jön ki, s a későbbi, 2,4 százalékos havi kamat is vonzóbb az átlagosnál. Ezen felül a jövő év közepéig a készpénz felvétele is ingyenes a bank ATM-jeinél. Az igazgató úgy véli – s ebben a C hitelhez kapcsolódó kártya tapasztalataira támaszkodik -, hogy az ügyfelek nagy része vásárolni fog majd a kártyával. S noha nem akarták adminisztratív módon megtiltani a készpénzfelvételt sem, felhívják az ügyfelek figyelmét arra, hogy számukra a vásárlás az igazán kedvező.

KÜLÖN TÉTELEK. A hitelkártyáknál a kamaton túl érdemes az egyéb költségeket is nagyító alá venni, így kifizetődő lehet összehasonlítani a különböző bankoknál az éves kártyadíjakat vagy a kártyaletiltás és pótlás költségét. Az sem mindegy, hogy felszámít-e a pénzintézet külön havi zárlati vagy számlavezetési költséget, illetve milyen egyéb díjat talál még ki. Például nemcsak a késői törlesztés, de a hitelkeret túllépése is pénzbe kerülhet. Így aztán a figyelmetleneknek végül akár évi több tízezer forintja is bánhatja egy olcsónak tűnő bankkártya használatát. Fontosak lehetek a kiegészítő szolgáltatások és azok tarifái is, így a költésekről szóló sms-ek vagy a mobilokon érkező figyelmeztetések árában is versenyezhetnek a bankok.