Gazdaság

Labor zsírcseppekben

Egyre inkább előtérbe kerülnek a gyógyiszerkutatásban, biotechnológiai vizs-gálatokban az úgynevezett lab-on-chip technológiák, amelyek segítségével rendkívül kis anyagmennyiségekkel is eredményes kísérleteket végezhetnek a kutatók.


Labor zsírcseppekben 1
Összeolvadó parányok. Csomagolnak velük.

Így időt és pénzt takaríthatnak meg, nem beszélve arról, hogy a liliputi léptékben megvalósított reakciók valósághűen imitálják a szervezetben lezajló folyamatokat. Amerikai vegyészek most a milliliter egymil-liárdod részének megfelelő térfogatú, sejtszerű edénykéket használnak lombikként; ezekben lézercsipesszel hajtják végre a kémiai kölcsönhatásokat.

A használt parányok olyan zsírokból álló gömböcskék – liposzómák -, amelyekhez hasonlókat a kozmetikumokban alkalmaznak. E képződmények nemcsak méretükben hasonlítanak élő sejtekhez: az azokat alkotó fal szerkezete megegyezik a sejthártyája felépítésével. Mivel pedig e membránnal elzárt terek természetét már régóta ismerik a vegyészek, manapság már gyakorlatilag bármilyen anyagot képesek “becsomagolni” velük. Ez azt is jelenti, hogy két ilyen “edényke” összeolvasztásával a kívánt reakciópartnerek találkája is lebonyolítható.

Az amerikai National Institute of Standards and Technology vegyészei most lézercsipesz – a fotonok tolóerejét kihasználó megoldás – alkalmazásával sikeresen fuzionáltatták az általuk előállított gömböket, s vezényeltek le bennük kémiai reakciókat. Korábban ez azért nem sikerülhetett tökéletesen, mert a mechanikus eszközükkel megragadott liposzómák gyakran megsérültek, az egyéb módszerekkel – például elektromágneses mező alkalmazásával – kikényszerített egyesülések során pedig elszivárogtak a reagensek. A fénynyomás jelenségének kiaknázásával viszont kíméletesen és anyagveszteség nélkül manipulálhatók a parányok, így a bennük lezajló reakciók a rendkívül kis léptékben is pontos mennyiségi mérések kivitelezését teszik lehetővé.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik